A KSH legfrissebb statisztikái alapján igen jelentős különbségek figyelhetőek meg a magyarországi lakóingatlanok átlagos áraiban, ezért akár nagyságrendekkel is eltérhet a 22 millió forintból megvásárolható ingatlanok mérete. Budapesti átlagban egy 29,5 négyzetméteres lakást vásárolhatnánk meg ekkora összegből, de az egyes kerületeket vizsgálva már jóval árnyaltabbá válik a kép.

A legdrágábbnak számító V. kerületben kevesebb, mint 21 négyzetmétert lehetne ekkora összegből megvásárolni, az I. és II. kerületben már valamivel nagyobb, körülbelül 23 négyzetméteres garzonlakás vételárára lenne elegendő 22 millió forint. A városközponttól távolodva bővülnek a lehetőségek, a XV., XVII. és XVIII. kerületben már egy 37 négyzetméteres, tágas egyszobás vagy kisebb másfél szobás lakást, a XXIII. kerületben pedig majdnem 45 négyzetméteres ingatlant vásárolhatunk, így az V. kerülethez képest gyakorlatilag megduplázhatjuk a lakás alapterületét.

Átrendeződött a kereslet (Fotó: Depositphotos)

Ha pedig keresésünket tovább bővítjük, akkor a megyeszékhelyek esetében a Budapesten belüli kétszeres különbségnél is nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk.

„A koronavírus járvány következtében 2020-ban kissé átrendeződött a kereslet, a vidéki városok és Budapest között záródni látszott az árolló. A fővárosi ingatlanpiac azonban a vártnál gyorsabban kezdett újra növekedni, ezért a legdrágább megyeszékhelyek továbbra is a legolcsóbb fővárosi kerületekkel vannak árversenyben. A szélsőségeket tekintve azonban a legdrágább fővárosi kerület és a legolcsóbb megyeszékhely átlagos négyzetméterárai között már hat és félszeres az árkülönbség – bár utóbbi terület tavaly is közel 21 százalékos áremelkedést könyvelhetett el” mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Míg Győrött, Debrecenben, Veszprémben vagy Székesfehérváron 42-43 négyzetméteres lakásokat vásárolhatnánk 22 millió forintból, addig Békéscsabán már egy 81 négyzetméteres lakást vagy kisebb házat, Salgótarjánban pedig egy közel 133 négyzetméter alapterületű lakóingatlan is beleférne a költségvetésünkbe.

Ha megyék szintjén vizsgáljuk a különbségeket, akkor a legnagyobb – egyben az egyetlen 100 négyzetméter alapterület feletti – házat Nógrád megyében vásárolhatnánk meg, míg Somogy megyében egy alig 39 négyzetméteres lakást. Érdekességéként érdemes megemlíteni, hogy Kaposváron már egy majdnem kétszer ekkora, 69 négyzetméteres lakás vételárára is fedezetet nyújtana 22 millió forint.

A statisztikák mellett az OTP Ingatlanpont aktuális kínálata is arról árulkodik, hogy lokáció, ingatlantípus, állapot és méret alapján óriási különbségek lehetnek abban, hogy ekkora összegért milyen lakást vagy éppen házat találhatnak azok, akik éppen most szeretnének 22 millió forintból új otthonba költözni. Aki Budapesten keresne, az elsősorban garzonlakások közül válogathat, a vidéki városokban már nagyobb lakások közül is szemezgethet ebben az árkategóriában. Miskolcon például 55 négyzetméteres, Salgótarjánban 79 négyzetméteres, Szolnokon 54 négyzetméteres panellakásra is bukkanhat.

Aki kifejezetten házat keres, a kisebb településeken már a lehetőségek egész tárházával találkozhat, így Tiszanánán jó állapotú, kétszobás, 100 négyzetméteres, Kabán felújított, szintén kétszobás, Sárbogárdon háromszobás, 79 négyzetméteres családi házra lelhet.

A nyaralók iránti növekvő érdeklődés és a balatoni árrobbanás ellenére azoknak sem kell lemondaniuk terveikről, akik vízközeli ingatlant vagy nyaralóépületet keresnek, bár többnyire felújítandó állapotú ingatlanban érdemes gondolkozniuk, hiszen Kötcsén 65 négyzetméteres házat, Ráckevén 2 szobás nyaralót, Tiszafüreden 49 négyzetméteres panellakást is találhatunk 22 millió forintért.