A kiadókon túl innentől kezdve stratégiai társaságoknak számítanak a felsőoktatási intézmények is.

Átfogó elemzést tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal arról, hogy hány vállalkozás működött tavaly az országban. Miközben 2019-hez képest 0,9 százalékkal több céget tartottak nyílván, az adatokból kiolvasható a járvány hatása is: 2020 végére 103 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette tevékenységét.

A vállalatok ügyvezetőinek anyagi felelősségét érintően tavaly jelentős változás történt a Csődtörvényben, amit a koronavírus okozta gazdasági krízis szinte teljesen háttérbe szorított.

Már csak 5 hetük van a vállalkozásoknak a május 31-ei határidővel teljesítendő évzárási feladataikra. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.

Néhány hete járta be a médiát az OTP korábbi régióvezetőjének sztorija: F. úrnak 260 milliót sikerült meglovasítania, mire végül lebukott. Ha a régió legnagyobb bankját így ki lehet zsebelni, akkor vajon egy magyar kkv hogy tudja ezt megakadályozni?

Magyarországon a vállalkozások jelentős része a tulajdonosok lakcímén működik, a koronavírus járvány alatt pedig még növekedett is az arány egyes szegmensekben.

Az elmúlt több mint egy év minden szempontból megterhelő volt a világ lakossága számára, mentálisan és fizikailag is belefáradtunk a járványba, és bár egyre több jel utal arra, hogy végre valahára talán kifelé tartunk a járványból, optimistának lenni még mindig igazi kihívás. Hogyan hozhatják be a menedzserek a pozitív gondolatokat a pandémia által megviselt munkahelyekre?

A járványhelyzet szükségessé teheti a cégek számára, hogy tisztában legyenek azzal, védettek-e már kollégáik a koronavírussal szemben. Az ehhez kapcsolódó személyes adatokat különös körültekintéssel kell kezelni, mert a jogellenes eljárás több millió forint bírsággal is járhat.

Már lassan 3 év telt el a GDPR Rendelet (2016/679 EU Rendelet) alkalmazási időpontja óta.

A 19 ország 32 500 munkavállalójának részvételével készült globális PwC-felmérés szerint ötből két munkavállaló úgy véli, hogy munkája öt éven belül feleslegessé válik. A távmunkában dolgozók közül csak minden tizedik ember szeretne teljes munkaidőben visszatérni a hagyományos munkakörnyezetébe. Világszerte a munkavállalók 44 százaléka vállalná, hogy a munkaadójuk a technológia segítségével ellenőrizze munkateljesítményüket, beleértve az érzékelőket és a testen hordható eszközöket is.

Ahogy nő az oltottak száma, úgy nő az esélye annak, hogy májusban végre kinyitnak a hazai éttermek. Gerendai Károly szerint viszont a nyitás nem jelenti azt automatikusan, hogy rentábilisan is tudnak majd működni.

Magas szinten stabilizálódik a hazai cégalapítások száma: márciusban 3044 új magyarországi társas vállalkozást jegyeztek be.

A nagyon várt, ám váratlan hirtelenséggel érkező kormányzati enyhítés mellett a legnagyobb hazai kuponos kedvezményt nyújtó vásárlási akciósorozat robbantotta fel a diákmunka iránti keresletet.

A TEMPO Egészség- és Önsegélyező Pénztár beolvadt a Patika Egészségpénztárba, amelynek eredményeként utóbbi taglétszáma nyolcvanezer fő fölé, a vagyona pedig több mint ötmilliárd forintra nőtt.

Bár azzal meglepetést okoztak az eurózóna vállalatai, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt a fizetésképtelenség terén nem romlott a helyzet 2020-ban, de a következő időszakban változhat a helyzet. A Coface szerint a magyar gazdaságban az építőipar mellett  a szolgáltatási és a ruhaipari szektor is a rizikós ágazatok közé tartozik. 

A járvány hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben megnőtt a távmunka, illetve home office jelentősége. 2020 tavaszán megugrott az ily módon dolgozók száma, foglalkoztatottakon belüli arányuk a májusi csúcs alkalmával 17 százalékot ért el. Bár a járvány második hulláma nem eredményezett a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, idén februárban arányuk az egy évvel korábbinak közel ötszöröse volt.

Az új uniós ciklus küszöbén a Via Credit megvizsgálta milyen kutatás-fejlesztés és innováció finanszírozási lehetőségek állnak és álltak az előző és várhatóan a következő uniós ciklusban a vállalkozások rendelkezésre. Milyen támogatásokra számíthatunk az uniótól, melyek a magyar pályázatok és milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát?

A COVID-19 hatására szigorodó adóellenőrzésekre számít a közeljövőben a vállalatok többsége – derül ki az EY hatvan országban 1265 adó- és pénzügyi vezető bevonásával végzett globális felméréséből. A döntéshozók szerint az elmúlt évek technológiai fejlesztéseinek köszönhetően a hatóságok sokszor jobban ismerik a társaság adóügyeit, mint ők maguk.

Nagyot fordult a munka világa az elmúlt egy évben: miközben sokan továbbra is az irodákban birkóznak meg a maszkviseléssel és a koronavírus tesztekkel, még többen hosszú hónapok óta dolgoznak home office-ban annak minden előnyével és hátrányával együtt. Bizonytalanság, pandémiás fáradtság, kiégés – valamelyiket szinte minden magyar saját bőrén is tapasztalhatta, ez pedig a vezetőket és a hagyományos „főnök” szerepkört is megkérdőjelezte. Ki lehet sikeres vezető a COVID-érában és milyen soft skillek elengedhetetlenek a széthulló csapatok összetartásához és a fluktuáció megállításához?

Az év elején eltörölték a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülőknek a minimálbér 150 százalékát kitevő kereseti korlátját, ami máris érezteti hatását a munkaerőpiacon. A Trenkwalder munkaerőpiaci szolgáltató cég adatbázisába 2021 első negyedévében két és félszer annyi álláskereső megváltozott munkaképességű személy regisztrált, mint tavaly ilyenkor, és a sikeres elhelyezések száma is csaknem a duplájára emelkedett.

A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell.

2021 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 550 ezer fő volt, ami – jórészt a koronavírus okozta járvány gazdasági következményeként – 104 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor 14 ezerrel több, mint az előző hónapban - közölte a KSH.

Noha 2020-ban a megkérdezett cégvezetők túlnyomó többsége a távoli munkavégzés végleges elterjedését prognosztizálta, a KPMG friss kutatásában, ami már a pandémia harmadik hullámának tanulságait is magába foglalja, már sokkal óvatosabbak voltak. Csak minden hatodik cégvezető nyilatkozott úgy, hogy csökkenteni fogják az irodaterületeiket, és csak a munkatársak ötödét tervezik távoli munkavégzésben foglalkoztatni. Ugyanakkor kétharmaduk azt vallja, hogy ezeket a lépéseket csak akkor érdemes napirendre venni, ha már a kollégák legalább felét beoltották.

Egy friss, a hazai kkv-k körében végzett kutatásából kiderült, hogy a családi vállalkozások vezetői bíznak abban, hogy gyermekük fogja átvenni a cég irányítását, több mint 40 százalékuknál már zajlik is az utódlás folyamata. A legtöbbjüknek azonban a vállalatirányítás minden figyelmét leköti, ezért kevés ideje marad a konkrét feladatokra, pedig az idő sürget: ha nyugdíjba akarnak vonulni, nem várhatnak tovább a vezetés átadásával. Más opció pedig nincs, hiszen a vállalat értékesítésén döntő részük még csak soha el sem gondolkodott.

A pandémia okozta változások miatt a cégvezetők többsége már úgy véli, hogy alapjaiban kell átalakítani a munkavégzést, míg korábban csak harmaduk gondolta így – derült ki a Deloitte Globális Humán Erőforrás Trendek 2021 felméréséből. A COVID-19 által teremtett helyzetben az ambiciózus hozzáállást képviselő szervezetek tudtak sikeresebbek lenni. A tanulmány bemutatja azt az 5 trendet, amelyek leginkább alakíthatják a munka világát a jövőben.

A magyarországi cégvezetők kissé kedvezőbbnek ítélik meg a gazdasági helyzetet, mint a világátlag – derült ki egy most publikált felméréséből. A hazai cégek többsége új termékkel vagy szolgáltatással állt elő a válság során, ami sokszor a túlélés kulcsa volt. Ma már a többség új dolgozók felvételén gondolkozik.

A vírusválság és a lezárások egyértelműen a szálloda- és vendéglátóipart sújtják leginkább. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének trendriportja szerint a vendégéjszakák száma országosan közel 40 százalékkal esett vissza 2020-ban a megelőző évhez képest, míg tavaly novemberben a visszaesés még drámaibb, közel 90 százalékos volt az egy évvel korábbi teljesítményhez viszonyítva. Rengeteg a pályaelhagyó, akik kényszerűségből más területeken keresnek boldogulást, és nagy kérdés, hogy ők később visszatérnek-e. A gondok mellet az iparág már a nyitásra és újraindulásra készül. Mindezt hogyan tervezik? Erre a kérdésre igyekezett választ találni a WHC Csoport vezető szakemberek segítségével a HR Fest konferenciasorozat márciusi eseményén.

A kormányzati felújítási program sok új vállalkozót generált az építőiparban, rekordszámú vállalkozás indult 2021 februárjában.

Egymást követő két évben maradhat el Európa egyik legnagyobb szabadtéri eseménye, ha nem javul gyorsan a járványhelyzet, ami a gazdaság újraindítását is lehetővé tenné.

Közel 9 százalékos növekedést ért el a Spar Magyarország 2020-ban, ez több mint 700 milliárd forint forgalmat jelent. A koronavírus-járvánnyal terhelt évben 4 új áruházat adtak át és 14-et felújítottak, idén ennél is nagyobb fejlesztést remélnek.

A Cyberpunk 2077 videójáték tavaly év végi kiadása és körülötte kirobbant botrány magyar cégek sorának is intő példa lehet. A program konzolverziójának rengeteg hibája miatt a készítő, a lengyel CD Project RED részvényei néhány hét alatt hatalmasat zuhantak. Ennek kapcsán pedig olyan pletykák is szárnyra kaptak, hogy a cég immár felvásárlási célponttá vált. Az ügy fejleményei jól szemléltetik, hogy bármikor kialakulhat olyan helyzet, amikor alapvetően megváltozhatnak egy vállalat egyébként jól megszokott belső erőviszonyai. Éppen ezért a társaságok tagjainak fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen lehetőségeik vannak, ha meg akarják akadályozni döntéshozatali joguknak a korlátozását vagy elvesztését. A belső erőviszonyok megváltoztatásának a hazai jogi keretek között is számos módja van.

A koronavírus-járvány tavaly márciusi megérkezése a rendezvények, konferenciák számát azonnal lenullázta. A fő tevékenységként rendezvényszervezéssel foglalkozó társas vállalkozások egyik napról a másikra árbevétel nélkül maradtak. Az elmúlt 12 hónap azt mutatja, hogy bár kevesen dobták be a törölközőt, de jelentős leépítéseket voltak kénytelenek megvalósítani.

Mit jelent a dolgozókba vetett bizalom? Tényleg a fizetett ellenséget kell látnia egy cégvezetőnek az alkalmazottaiban? Ha bízik bennük, akkor már nem is kell ellenőriznie a cég működését? Aktuális írásunkban a bizalom és az ellenőrzés egyensúlyáról lesz szó. Nem klasszikus krimit tart kezében a kedves olvasó, ezért nyugodt szívvel előre lelövöm a poént: mindkettő szükséges és egy jól kialakított rendszer részeiként még erősítik is egymást. A cikk végére az is kiderül, hogy lehet nyugodt szívvel megbízni a munkatársakban.

Paradox helyzet állhat elő a hazai munkaerőpiacon, hiszen bizonyos területeken egyre többen keresnek új állást. A járvány kezdetekor a HR-szakemberek biztosan megegyeztek volna abban, hogy a dolgozók inkább biztonságra törekednek a bizonytalan helyzetben, most azonban a fizikai eltávolodás a munkahelytől, illetve a munkatársi kapcsolatok lazulása ezzel ellentétes tendenciákat jelez egyes szektorokban. Többek között erről is beszélgetett Szakács László műsorvezető Hidvégi Krisztinával, a Lounge Group médiaigazgatójával, és Herczeg István coach-trénerrel, a PRO Controlling Kft. ügyvezetőjével az L20 marketingkommunikációs blokkban, a 90.9 Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában.

Februárban újra 3200 fölé emelkedett az újonnan bejegyzett vállalkozások száma, ami az elmúlt 6 év második legnagyobb cégalapítási értéke.

10-ből 7 állásra pályázó nem kap visszajelzést a cégtől, ha a vállalat nem őt választotta a meghirdetett pozíciójára. A munkakeresők emiatt elveszítik bizalmukat a cégek felé, de egy szakértő szerint ilyenkor sem szabad általánosítani. Ugyanakkor van mire odafigyelni a pályázatok beadásánál.

Folyamatos a digitalizáció a kiskereskedelemben is. Az viszont új jelenség, hogy egy online mogul beveti magát a fizikai térbe és szinte már automata szupermarketeket nyit. Az Amazon pont ezt tette, halkan kérdezzük: mikor lép be a magyar piacra ezzel?

A 80-as és a 90-es években a magyar háztartások meghatározó konyhai eszköze a kávéfőző volt, amely jó eséllyel Szarvason készült. A cég később a sajátmárkás termékekről a bérmunka felé fordult, ám amikor a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. legnagyobb megrendelője szerződést bontott velük a vállalkozás összeomlott. A felszámolás keretében most eladásra hirdették a vállalkozás gépparkját.

A vállalkozások pénzügyi helyzetének percepcióját vizsgálta a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetősége, a finanszírozási nehézségek, a pénzügyi tartalékok szintje, a tevékenység nyereségessége és az azonos ágazatba tartozó, közvetlen versenytársak piacról való kilépési kockázatára vonatkozó percepció szempontjából az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

A magyar kis- és középvállalkozások vezetőinek negyede rendszeresen, közel 45 százalékuk legalább egyszer vett már részt nézőként tudásmegosztó online szemináriumokon annak érdekében, hogy az ott megszerzett tudással cége eredményességét növelje. Leginkább a bank és pénzügyi szektorban, az egészségügyben és az építőiparban dolgozók nyitottak a webináriumokra - derül ki a Generali Biztosító kkv-k körében végzett kutatásából.

Európa 10 legnagyobb bankja 2030-ig közel 1500 milliárd dollárnyi zöld hitel kihelyezését tervezi – derül ki az EY nemzetközi tanulmányából, amely több mint 1100 pénzintézet tevékenységét értékelte környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok szerint. Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelése hazánkban is egyre fontosabb. A Magyar Nemzeti Bank zöld ajánlástervezete lökést adhat, hogy a pénzintézetek a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyosabban érvényesítsék üzleti tevékenységükben.

Elemzők szerint 2030-ra az összes vállalat csaknem egynegyede nettó zéró karbonkibocsátással rendelkezik majd. Az európai cégek élen járnak ezen a területen, de más térségek is egyre jobban felzárkóznak.

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40 százalékuk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a ’Randstad HR Trends Survey 2021.’ kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38 százaléka tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.

A technológiai területen dolgozó nők több mint fele úgy látja, hogy az elmúlt két évben javult a helyzet a nemek közötti egyenlőség terén a munkahelyükön. További 70 százalékuk úgy véli, hogy nem a nemüket, hanem a készségeiket és a tapasztalataikat vették figyelembe, amikor első munkakörükre pályáztak az IT vagy a technológia területén.

2020 végén elmosta a járvány a vásárlók ünnepi rohamát a boltokban. A tavaszi első járványhullámot követően feljebb tornázott eladóhad létszámát a novembertől beléptetett korlátozások ellenére nem csökkentették.

Sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, vagy az utolsó pillanatban gondolják meg magukat és mondják le a munkát. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.

A vírus jött, látott, de nem győzött, viszont számtalan területen változást követelt. A vakcina hírére egyre közelebb került a társas érintkezés és ezzel együtt az újbóli munkába járás lehetősége. Ha négy gyönyörű ‘magyar’ szóban kellene összefoglalni a jövő munkahelyének irányzatait, akkor a flexibilis, agilis, hibrid és virtuális kifejezéseket használnánk, de persze a home office is velünk marad.

Pandémia idején bármilyen vállalkozásba fogni őrültségnek tűnik. Szabados Ágnes, az RTL Klub híradósa viszont nem félt belevágni álma megvalósításába, sőt mindjárt két szegmensben is érdekelt lett.