hirdetés

Létszámcsökkentés helyett valami mást terveznek a magyar cégvezetők válaszul a válságra

A magyarországi cégvezetők többsége a világ- és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2023-ban, azonban a hazai gazdaság helyzetét törékenyebbnek érzik a globálisnál. 85 százalékuk a GDP-növekedés lassulásával számol itthon – derül ki a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felméréséből. A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb veszélynek az energiaválságot tartják, melyet az infláció és a makrogazdasági volatilitás követ. A félelmekkel összhangban 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot jósolnak az idei évre. A pesszimista kilátások ellenére az első számú vezetők nem terveznek létszámleépítést és a javadalmazások mérséklését sem, ehelyett a működési költségek csökkentését és az árak emelését látják lehetséges megoldásnak a kihívások kezelésére. 

hirdetés

A PwC Magyarország tizenkettedik alkalommal kérdezte meg személyes interjúk keretében a hazai vállalatvezetőket arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.

A globálisnál erőteljesebb gazdasági visszaesésre készülnek a helyi vezetők

A PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők zöme a globális (76 százalék) és a magyar (85 százalék) gazdaság növekedésének lassulására számít 2023-ban – ez az előrejelzés az eddigi évek legpesszimistább jövőképe. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32 százalék, illetve 24 százalék várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a rendkívül volatilis gazdasági és geopolitikai környezetben. A korábbi évektől eltérően azonban a hazai vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják. A 2023-as kilátásokat nézve, átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak Magyarországon az előző évhez képest.

A pesszimista kilátások ellenére a hazai vezetők zöme nem tervez létszámleépítést (Fotó: Depositphotos)
A pesszimista kilátások ellenére a hazai vezetők zöme nem tervez létszámleépítést (Fotó: Depositphotos)

A hazai vezetők saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban kevésbé borúlátóak: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75 százalékról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60 százalék) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78 százalék ez az arány.

A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb. Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál – 9 százalékuk már meglépte és további 11 százalék készül rá. Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20 százalékuk számít további növekedésre e téren.

Az energiaválság és az infláció okozzák a legnagyobb gondot a cégvezetők számára

A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69 százaléka tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61 százalékuk az inflációtól. A legjelentősebb kockázatok listáján ezeket a makrogazdasági volatilitás (54 százalék), valamint a geopolitikai konfliktusok (53 százalék) követik. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39 százalék) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé. Mindezeket mérlegelve a hazai vezetők 15 százalék-os inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot várnak az idei évre. 

Az ukrajnai háború, amely a megkérdezettek 86 százalék-a szerint 2024-ben érhet véget, és a világ más részein tapasztalható geopolitikai konfliktusok miatti növekvő aggodalom hatására a vezérigazgatók rákényszerültek, hogy átgondolják üzleti modelljeik egyes aspektusait. A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.

A technológiai újítások és a munkaerőhiány befolyásolják leginkább a nyereségességet

„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalék-uk szerint, ha a vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39 százalék-a gondolja így. Magyarországon elsősorban a technológiai újításokról és a munkaerőhiányról gondolják a vezérigazgatók azt, hogy leginkább befolyásolják a nyereségességüket a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a vezérigazgatók több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó jövőbeni szerepét. A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben a vezérigazgatók döntő többsége (80 százalék) csak 2048-ra teszi Magyarország zöld energiára való átállását.

A bizalom a transzformáció kulcsa

A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66 százalék új technológiák bevezetésére, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja. 

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, ami egyformán előtérbe helyezi a vállalkozó szellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak. Mindezek eredője a bizalom, mely tetten érhető már abban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők többsége szerint náluk a munkavállalók szinte mindig a cég értékrendje szerint cselekszenek. Továbbá a CEO-k háromnegyede úgy érzi, a menedzsment tagjai ösztönzik az eltérő álláspontok találkoztatását és a vitakultúra kialakulását.

Az együttműködéseket nem a társadalmi felelősségvállalás mozgatja 

Az ökoszisztémában, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek, a vezérigazgatók szerint az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése (például új termékek kifejlesztése), mintsem a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.

A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72 százalék), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50 százalék).

hirdetés

Véleményvezér

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Pöttöm tankok tartanak Ukrajna felé

Az ukrajnai háború ott tart, hogy minden oldal mindent elővesz a hadi spájzból, ami még működik.
Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

Orbán Viktor után Mészáros Lőrincet is feljelentette Hadházy Ákos

A korrupció ellen harcoló független képviselő Orbán Viktort hivatali visszaélés miatt jelentette fel, Mészáros Lőrincet csalásért.
Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Elképesztő adatok érkeznek Horvátországból az euró bevezetése után

Már semmi nem a régi. Korábban az euró bevezetése egy országban komoly inflációt okozott, most viszont Horvátországban meglepetést.
Rekord a 100 éven felüliek számában

Rekord a 100 éven felüliek számában

A világjárványt követően általános jelenség volt, hogy mindenütt csökkent a várható élettartam. Japánban viszont meghaladta a 90 ezret a 100 éven felüliek száma.
Szárnyal a német hadiipar

Szárnyal a német hadiipar

Két vesztes világháborút követően is Európa élén a német gazdaság, hadiiparuk pedig hatalmasat lépett előre.
Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

Putyin körözött bűnöző lett akkor Magyarországon is?

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court) körözést adott ki az orosz elnökre, Vlagyimir Putyinra. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo