A kutatásban megkérdezett szakemberek szerint a kibervédelmi hiányosságok (79 százalék) jelentik a legnagyobb fenyegetést a bankok számára. A válaszadók közül nem mindenki biztos abban, hogy képes lesz hatékonyan kivédeni az online támadásokat, így többségük (58 százalék) a digitális biztonságra hosszabb távon is kiemelt rizikóként tekint.

„Magyarországon is egyre gyakoribbá válnak az adathalász támadások, amikor a hekkerek különféle pénzintézetek nevében emailben vagy sms-ben szerzik meg a megtévesztett ügyfelek személyes információit, belépő kódjait, amivel akár pénzt is levehetnek a számláikról. A bankoknak kulcsszerepe van abban, hogy megvédjék az emberek pénzét a csalóktól. Ezek a visszaélések ráadásul komoly reputációs veszteséget is jelentenek számukra. Kritikusan fontos tehát a megfelelő biztonsági rendszerek kiépítése és azok folyamatos frissítése”– hangsúlyozta Zala Mihály, az EY információbiztonsággal foglalkozó vezetője.

Európában a másik nagy aggodalmat a hitelkockázatok jelentik. A kockázatkezeléssel foglalkozó szakemberek kétharmada (69 százalék) tekinti ezt a területet veszélyforrásnak, szemben a globális 59 százalékkal. A megkérdezett európai válaszadók háromnegyede (77 százalék) úgy véli, ez olyan fenyegetés, amivel a cégvezetésnek is kiemelten foglalkoznia kell.

„A magas kamatszint Magyarországon is visszavetette a hitelezést, hiszen sem a vállalatok, sem a magánszemélyek nem tudnak vagy nem akarnak ekkora pénzügyi kockázatot vállalni. Érthető, hogy egy olyan környezetben, amit a gazdasági növekedés lassulása, az infláció és az energiaellátási kihívások határoznak meg, a hitelképesség megítélésének szerepe felértékelődik. A bankok feladata, hogy megtalálják az egyensúlyt és továbbra is képesek legyenek forrást biztosítani azoknak a cégeknek, akinek a működésük fenntartásához vagy versenyképességük fokozásához erre van szükségük” – emelte ki Hoós János, az EY kockázatkezeléssel foglalkozó területének vezetője.

Rövid távon a környezeti kockázatok jelentik a harmadik legnagyobb rizikófaktort a szektor számára. Ugyanakkor a megkérdezettek mindössze harmada (37 százalék) gondolja úgy, hogy ez a terület három év múlva is a kiemelt vezetői kérdések közé fog tartozni.