Középvezetői szinten még hasonló a magyar nők száma a régiós átlaghoz, 30-40 százalék közötti, azonban felsővezetőként nőként Magyarországon már jóval kevesebben kapnak munkát és érvényesülnek, mint a környező országokban. Míg a női felsővezetők aránya Magyarországon 10 százalék, addig a V4 többi országában ez 25-28 százalék között mozog.
Mi történik a két vezetői szint között? Miért csökken le ilyen drasztikusan a női középvezetői számhoz képest a női felsővezetői szám? Ez az üvegplafon jelenség. Az üvegplafon egy olyan láthatatlan akadály, amely miatt, ha akarnak sem tudnak egy bizonyos szintnél feljebb jutni a ranglétrán azok, akiket érint, valamilyen hátrányos - ki nem mondott - megkülönböztetés miatt. A jelenség leginkább a nőket érinti. Az ok sok esetben még mindig az a berögződés, hogy a felsővezetői munka nem összeegyeztethető a hagyományos női szerepekkel. De többrétű ez a probléma. Azért is nevezik üvegnek, mert tulajdonképpen láthatatlan, nem egyértelmű, mi is tartja vissza a nőket. A valóságban sok dolog, amik egymásra is hatnak. Ezek közül csak egy a diszkrimináció, vagy a rejtett előítéletek.
A magyar vállalkozások mélyen érintettek a kérdésben. A MVÜK kutatása szerint a válaszadó cégeknél minden nyolcadik vállalatból teljesen hiányzik a női vezető, és ahol van női vezető, ott általában alacsonyabb a női vezető bére, mint a férfi vezetőké. Nem csak az üzleti világot érinti a probléma. A magyar parlamentben a női képviselők aránya kevesebb, mint egyharmada az EU-s átlagnak.
