Átlagosan 20 százalékkal kerülhetnek többe januártól az építőanyagok a gyártókat sújtó költségemelkedések miatt, de áruhiány most nem lesz.

Ugyan néhány hete még úgy tűnhetett, hogy a cégek bátran rendezhetnek a járvány előtti időszakot idéző karácsonyi összejöveteleket az év végén, nagyot fordult a világ, mert a negyedik hullám erősödése mellett sokan nem merik megkockáztatni, hogy egy légtérbe hívják az összes dolgozót. Pintér Antal, a Flinkit! ötletgazdája arról beszélt, tapasztalatai szerint az elmúlt hetekben emiatt sorra mondják le a vállalatok a már lefoglalt rendezvényhelyszíneket, és inkább virtuális vacsorákban, borkóstolókban, közös online játékokban gondolkoznak a vezetők.

Jókora lökést adott a hazai ételkiszállítási piacnak a koronavírus, amit az is mutat, hogy a Kifli.hu megjelenése, a Netpincér brandváltása után a héten bejelentették: egy amerikai cég felvásárolta a Woltot. De pontosan milyen piacra lépett be most az amerikai házhozszállító?

Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Így a következő egy évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók fizetése várhatóan újra olyan ütemben nőhet, mint a járvány előtt. A középvállalkozások, illetve a mezőgazdasági cégek terveznek leginkább béremelést.

Az áruházlánc nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, de annak felvételére buzdítják dolgozóikat.

A vállalati kultúra és a vezetők szerepe erősödött a Covid második évében, az otthoni munkavégzés lehetősége pedig először került a TOP10-be a munkahelyválasztási preferenciák rangsorában. A csökkenő bizonytalanság sem változtatott a munkavállalók tavaly átalakult prioritásain: továbbra is az alapbér a legfontosabb, ezt a rugalmas és kiszámítható időbeosztás követi. A PwC Magyarország idén már ötödik alkalommal mérte fel a hazai munkahelyválasztási preferenciákat a fiatalok és a tapasztalt szakemberek körében

Nem könnyű feladat megtalálni a számunkra leginkább megfelelő munkahelyet és munkakört, igazán szerencsés, aki ez hosszabb-rövidebb idő alatt, de megvalósítja. Ahhoz, hogy minél kevesebb sikertelen próbálkozást kelljen átélnünk, több időt és figyelmet kell fordítanunk saját magunk és az igényeink megismerésére. Ha olyan feladatkört kell ellátnunk, ami személyiségünkkel, habitusunkkal nincs harmóniában, a munkába járás terhekkel teli, a munkavégzés pedig stresszes lehet.

Kevés hazai szektor mondhatja el magáról, hogy a koronavírus járvány nem hatott valamiképpen negatívan gazdasági teljesítményükre. Az állategészségügyi ágazat társas vállalkozásai szabályt erősítő kivételek.

Új kihívásokat hozott a koronavírus-járvány a munkavállalói jóllétben. A nagyobb bizonytalanság növelte a stresszt, csökkentette a jóllétet. Különösen igaz ez a HR-esekre, akik úgy érzik, nekik maguknak is támogatásra lenne szükségük, egy friss kutatás eredménye szerint.

A magyar foglalkoztatottak egyharmadát közvetlenül is érintette munkahelyi leépítés, illetve egyéb megszorítás a járvány első három hulláma során.

November 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozóknak.

A kormányrendelet alapján a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki november 1-e előtt a védőoltást nem vette fel, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Niveus Consulting Group vélemény.

Az európai cégek nagy része nem mérte még fel, hogy a digitális megoldások hogyan segíthetik a fenntarthatóságot. A vezetőknek csak egyharmada tekinti a technológiát a fenntarthatóbb üzleti gyakorlatok elősegítőjének, annak ellenére, hogy az ESG-célokhoz kapcsolódó elvárások egyre nagyobbak.

November 1-től ugyan a friss kormányrendelet lehetővé teszi a cégek és a vállalkozások számára, hogy kötelezővé tegyék a koronavírus elleni védőoltás felvételét munkavállalóik számára, az állásinterjún a védettségre vonatkozó kérdés változatlanul kerülendő lesz. Emellett távmunka keretében foglalkoztatottak esetében sem feltétlenül lesz indokolt az oltásra való kötelezés – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Az ügyvezetőkre egy vállalkozás vezetése során nagy felelősség hárul. Nem csak a mindennapi működés személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a profitábilis működés biztosítására kell folyamatosan ügyelniük, de arra is, hogy a vállalkozás tevékenysége mindenben megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.

A szövetkezetekről szóló törvény júliusi módosítása évente több tízezer kisgyermekes édesanya – és édesapa – számára nyitja meg az utat, hogy a gyermeknevelés mellett rugalmas feltételekkel munkát vállalhasson. A jogszabály azt teszi ugyanis lehetővé, hogy a kisgyermekkel otthon maradó szülők szövetkezetet alakíthassanak, vagy szövetkezetbe lépjenek be, mely az általános munkajogi korlátoknál rugalmasabb feltételeket biztosít számukra, így a munkájuk tartalmát, módját és mértékét az érintettek maguk dönthetik el, illetve járulékkedvezmény is megilleti a szövetkezeti tagokat.

Az előző negyedévben felállított történelmi csúcs után továbbra is derűlátók a mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index felmérés legfrissebb, harmadik negyedéves adatai szerint. A következő egy évben szinte az összes kkv pénzügyi eredményei javulását várja, azonban egyre többen számítanak a közterhek és a vállalati hitelkamatok emelkedésére. A mutató jelenleg 16 ponton áll.

Növekvő optimizmussal néznek a jövőbe saját cégeik kilátásait illetően a világ legnagyobb vállalatainak vezérigazgatói. A KPMG 2021 CEO Outlook felmérése szerint az üzleti vezetők 60 százaléka a járvány kiváltotta bizonytalanság elhúzódása ellenére bízik a világgazdaság fellendülésében a következő három évben. Nagy részük akvizíciók útján is fokozni kívánja a növekedés ütemét.

A hazai szolgáltató központok (SSC) a tranzakciós, ismétlődő tevékenységek elvégzésétől egyre inkább elmozdulnak a globális üzleti szolgáltatói lét felé, derül ki a PwC kutatásából. A válaszadók mintegy negyedénél nem okozott jelentős, stratégiai változást a vírushelyzet, 8 százalék pedig még feladatkör-bővítést is tervez. A fő kihívásokat a magyarországi SSC-k vezetői leginkább a munkaerő kapcsán látják, ugyanis a megkérdezettek fele tart a bizonytalan munkaerőpiaci helyzettől.

A Kincentric mérései szerint globálisan nagyot zuhant a munkavállalói elkötelezettség általános szintje 2021 második negyedévében, azok után, hogy a pandémia első hullámában még pont ellentétes folyamatok zajlottak – minden bizonnyal a nagyfokú bizonytalanságnak köszönhetően. A stabilitás iránti mindent elsöprő igényt mára világszinten és hazánkban is felváltotta a minél nagyobb fokú rugalmasság iránti igény. A pandémia ugyanis hozzászoktatta a munkavállalókat a munkavégzés helyét és az időbeosztást tekintve a korábban megszokottnál kötetlenebb keretekhez, így emiatt azokat a munkaadókat részesítik előnyben, amelyek ezeket biztosítani tudják számukra.

Habár idén emelkedésnek indult a fizetésképtelenségi eljárások száma, és az Euler Hermes hitelbiztosító várakozásai szerint a trend jövőre is folytatódni fog, Magyarország kilátásai a vártnál jobban alakulnak. Az állami mentőcsomagok, a moratórium és a robosztus gazdasági élénkülés miatt egyelőre elmaradt a fizetésképtelen vállalatok számának gyors növekedése a világban és itthon is, ám a pandémiás időszak után az állami szerepvállalás csökkenése mellett új kihívások jelentkeznek: az alapanyagárak emelkedése, a globális szállítási láncok akadozása és az infláció. Ezek a magyar gazdaság szereplőinek likviditását és jövedelmezőségét is nagyban befolyásolják.

A Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentése szerint az egyesület befektető tagjai január és június közötti időszakban 61 tranzakció keretében összesen 19,813 milliárd forintot fektettek hazai vállalkozásokba. Az átlagos tranzakció mérete 328 millió forintot tett ki ebben az időszakban, ami majdnem 50 százalékkal magasabb a 2020 első félévében regisztrált 151 millióhoz képest.

Növekvő elvárásoknak kell megfelelniük a hazai pénzügyi vezetőknek, mindezt szűkös fejlesztési projektekre szánt erőforrásokkal. A következő egy évben továbbra is a csapatuk motiválásának, illetve az automatizáció kiterjesztésének párhuzamos megvalósítása lesz a legnagyobb kihívás.

A világjárvány természetessé tette a munkahelyeken azt, ami azelőtt ritkán fordult elő: a csapat egyik fele otthonról dolgozik, a másik az irodából. Ez az úgynevezett hibrid munkavégzés teljesen új kihívás a cégeknek. Akár külső segítségre is szüksége lehet a vezetőknek, hogy a vállalat alkalmazkodni tudjon az új helyzethez.

A harmadik negyedévben a cégek intenzív munkaerőfelvételbe kezdtek, a nyár folyamán minden eddiginél több állást hirdettek meg. 2020 rendhagyó év volt, rendhagyó viszonyokat kialakítva a munkaerőpiacon is, amely az idei nyár beköszöntével újjáéledt, majd szeptemberre már egyenesen szárnyalt.

Míg öt éve a családi vállalatok 13 százaléka számára volt aktuális a generációváltás kérdése, jelenleg ez már 23 százalékuknál megtörtént vagy éppen folyamatban van. Akár családtag, akár külsős szakember veszi át a cég irányítását, a folyamat mindenképpen veszélyt jelent a cég működésére.

Hamarosan minden hazai közép- és nagyvállalatnál lehetővé kell tenni, hogy egy névtelenséget biztosító etikai forródróton keresztül jelenthessék a dolgozók a szabálysértéseket. Az Európai Unió 2021. december 17-ig adott erre időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek.

A pandémia és a távmunka széleskörű elterjedése alaposan felforgatta az irodai lét mindennapjait. Az online meetingek még olyan vállalatoknál is hétköznapivá váltak, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. A legtöbb cégnél a visszatérést követően is a legtöbb megbeszélés hibrid jelleggel zajlik, azaz a résztvevők egy része az irodából, míg mások otthonról, külső helyszínről jelentkeznek be. Cikkünkben 5+1 olyan tippet gyűjtöttünk össze, amik segíthetnek a hatékony, eredményes és zavartalan hibrid meeting lebonyolításában.

Novembertől a vendéglátó üzletek üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a turisztikai ügynökség adatszolgáltatási felületén.

A kényszertörlések újraindítása cégtörlési hullámot indított Magyarországon, amely magas cégalapítási értékekkel párosulva rekordközeli cégfluktuációt okoz.

A Digiméter 2020 után idén is megmérte a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját. A fő index 40-es értéke (100-as skálán) nem változott, látszólag nem történt érdemi elmozdulás a tavalyi évhez képest. Az adatok mélyére nézve azonban több apró eltérésre lehetünk figyelmesek, amik hosszabb távú változások előszelét is jelenthetik. A hazai digitalizációt furcsa kettősség jellemzi: miközben az alkalmazottak és cégvezetők magánemberként a legmodernebb digitális eszközöket és szolgáltatásokat használják, addig munka közben sokszor nélkülözik ezeket. Kivételek persze akadnak, ezért is hívta életre a mérés mögötti konzorcium 2021-ben a Digiméter-díjat, hogy kiemeljék a követendő példákat.

Jövő augusztus végéig jelentkezhetnek az érintett cégek.

Mégsem kell szakképesítés egyes konyhai feladatok ellátásához.

Az elmúlt években a vállalatok többségét a gyorsuló digitalizáció, a globalizáció és az automatizáció kihívásai tartották lázban, aztán megérkezett a koronavírus és magasabb fokozatra kapcsolt a túlélésért folytatott harc. Miközben több százezer cég húzta le a rolót világszerte, azok a vállalatok kaptak erőre, melyek képesek voltak rugalmasan és gyorsan reagálni a változásokra, és akár egyik napról a másikra átállni a távmunkára vagy a felhőalapú működésre. Az új varázsszó tehát az agilitás lett és ebben a korábbinál is nagyobb szerep hárul a céges informatikai rendszerekre. De hogyan érdemes egy vállalatnak az agilis transzformáció útjára lépnie, és mik lehetnek a folyamat legnagyobb buktatói? A Stylers Group szakértői válaszolnak.

Miközben a munkahelyválasztásról hagyományosan olyan szempontok szerint gondolkodunk, mint az elérhető jövedelem, a szakmai fejlődési és előrelépési lehetőségek, a társadalmi hasznosság és a munkakörnyezet, addig a potenciális munkavállalók számára az is egyre fontosabb, hogy a munkaadójuk mennyire működik fenntarthatóan. 

Komoly szerepe van a legkisebb cégeknek az ország exportteljesítményében.

Egy névváltás meglehetősen gyakori a cégvilágban, hogy most külön foglalkozunk egy ilyennel, annak oka: egy olyan társaság keresztelte át magát, amely a lőszergyártó részlegét közel két éve eladta a magyar államnak. Ennek apropóján a társaság magyarországi gyárának ügyvezetőjét, Retkes Gábort kértük egy gyors interjúra.

Folyamatosan bővülnek a generációváltást segítő intézkedések. Mi várható a következő finanszírozási ciklusban?

A Nógrád megyei faluban, Szirákon működő biotechnológiai cég, az English & Scientific Consulting Kft. – avagy SCICONS – a nevének angol hangzása ellenére magyar családi vállalkozás. Tevékenységük semmiképp sem tekinthető mindennaposnak. Symmons Johannával, a vállalat ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a kezdetekről, a járvány alatti munkáról és főleg arról, hogy tavasszal miért adták el a technológiát, ami ismertté tette őket.

Magyarországon a vállalkozói kultúrában óriási hiány van a visszajelzésekből a munkavállalók irányába. A vezetők jó esetben ugyan tisztában vannak vele, hogy a pozitív és a negatív kritika egyaránt építő jellegű tud lenni, az értékelésről gyakran mégis hajlamosak megfeledkezni. Ilyenkor az egész esetlegessé válik, amivel egyetlen dolgozót sem lehet már motiválni. Czinege Andor szervezetfejlesztési szakértő arról beszélt, a rendszeres visszajelzésekkel nemcsak a dolgozók hozzáállásán, hanem a teljesítményükön is szinte határtalanul lehet javítani.

A kontármunka-károsultak aránya 34 százalék volt az elmúlt egy évben. Egy kontármunka átlagos kárösszege 753 320 forint. Nem meglepő, hogy alacsony szintű, 3,54 csillag a lakosság építőiparba vetett bizalma, a maximálisan adható ötből. Ez gyenge közepes, hullámzó teljesítményt takar – állapítja meg egy friss kutatás.

Egy újonnan belépő munkatárs integrációjának hatékony megoldása rendszeres dilemmát okoz a vállalatoknak, mivel a munkavállalók igényei folyamatosan változnak. A technológiai fejlődés és a digitalizáció adta lehetőségek új helyzetet és szélesebb eszköztárat jelentenek a szakemberek számára, viszont a dolgozók elvárása minden esetben meghatározó jelentőséggel bír. Milyen akadályokba ütközhet egy munkavállaló bevonása a szervezetbe, és hogyan tudja egy vállalat ezeket a kihívásokat leküzdeni, megoldani?

Az elmúlt öt év legalacsonyabb fluktuációját hagyta maga mögött a magyar munkaerőpiac 2020-ban, mégsem tarthatott sokáig a munkáltatók öröme. A koronavírus-járvány miatt javuló elvándorlási adatok mögött ketyegő bomba most berobbant, kilőtt a fluktuáció. Csak a negyedik hullámtól függ, hol áll meg.

A legnagyobb építőipari szereplőknél pénz és képzett szakember is van a legújabb technológiai megoldások megvásárlására és alkalmazására. Egyik-másik még fejleszt is ilyeneket. A kkv-k zöme azonban legfeljebb a digitális eszközpark lecserélésében látja a megújulást és ismeretlen fogalom nekik az Ipar 4.0.

Az elmúlt hetekben egyértelműen növekedés volt tapasztalható a koronavírus-statisztikákban Magyarországon, így eljött az ideje annak, hogy feltegyük a kérdést, mi lesz akkor, hogyha valóban megérkezik a negyedik hullám? Több kkv-t kerestünk meg azért, hogy megtudjuk, hogyan zajlik felkészülésük arra, hogyha ismét beüt a krach.

Az elmúlt évek folyamatainak eredményeképpen újra a 2010 közeli szintre, 60 ezer fölé emelkedett az építőipari vállalkozások száma, de a kényszertörlési eljárások újraindulásának következtében komoly cégtörlési hullám várható az építőiparban is.

A háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete is érdemben javult, de még mindig negatív tartományban van, a lakosságnál az előző havi csökkenés után jelentősen, -8,2 pontról -2,9-re emelkedett, a vállalkozásoknál -7,4 pontról -3,0 pontra javult a -100 és +100 közötti skálán - közölte a Századvég Gazdaságkutató. Kiemelték, a javuló konjunktúraérzet csak akkor tartható fenn, ha a járvány negyedik hullámában nem rendelnek el az előző hullámokhoz hasonló szigorú korlátozásokat.

A váratlan helyzetek és lehetőségek megfelelő egyensúlyban tartása elkerülhetetlen a fenntartható növekedés eléréséhez – derül ki az EY több mint 500 igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásából.