Az ukránok már elköltötték az oltás felvételéért kapott pénz nagy részét, amelyet kizárólag meghatározott célra lehet felhasználni.

Nagyot ugrott 2021-ben a cégbejegyzések száma, a cégtörlések száma viszont alacsonyan maradt, így közel egy évtized után újra növekedett a társas vállalkozások száma Magyarországon.

A fogyasztók egyre nagyobb számban térnek vissza az üzletekben történő vásárláshoz, és a házon kívüli szórakozás és az utazás is egyre nagyobb teret nyer, mivel ötből hárman optimistán tekintenek a jövőbe – derül ki a PwC 2021-es Global Consumer Insights Pulse felméréséből. A derűlátás 23 százalékponttal magasabb a legalább részben beoltottak és 10 százalékponttal magasabb az otthonról dolgozók körében. Az üzletben történő vásárlás ismét fellendülőben van, miközben az online beszerzés is tovább növekszik; a vásárlók 41 százaléka naponta vagy hetente vesz valamit mobileszközön vagy okostelefonon keresztül.

A járványhelyzet alatt is folyamatosan dübörgő gyárakban már rövidtávon is jelentkezett a munkaerőhiány, ami a piaci előrejelzések szerint a következő években is állandósulni látszik. A probléma megoldásához nagyban hozzájárulnak a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó HR szolgáltatók is, akik felé folyamatosan egyre nagyobb igényt támasztanak a munkáltatók és a munkavállalók is. A piaci tapasztalatok alapján két irány bontakozik ki a munkaerőhiány leküzdésére: a külföldiek alkalmazása, valamint a meglévő kollégák egészségügyi állapotára való odafigyelés.

Sok kérdés merül fel a munkáltató által kötelezővé tehető oltás kapcsán. Ezek közül is kiemelkedik, hogy felelőssé tehető-e a munkáltató azért, ha kötelezővé tette az oltást és az egy munkavállalónál mellékhatást okoz. A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet ezt a kérdést nem rendezi, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, emiatt minél mélyebbre ásunk a felelősségi kérdésekben, annál bizonytalanabb lesz a válasz – összegzi a Niveus Consulting Group.

Az év végéhez közeledve minden cégnél felmerül a kérdés: hogyan ismerjék el a dolgozók munkáját. Mi legyen a bónusszal? Lesz egyáltalán? Vagy nem lesz? Ezek megválaszolása különösen nehéz volt tavaly is, most is.

Az elmúlt hónapokban jelentős nyilvánosságot kapott az élelmiszerek és egyéb termékek kettős minőségben történő forgalomba hozatalát tilalmazó, illetve az ilyen kereskedelmi gyakorlatot szankcionáló jogszabályok elfogadása és ezeknek 2022. májusában való hatályba lépése. Várható, hogy az ilyen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozások súlyos bírságra számíthatnak. E szabályok élelmiszerek tekintetében történő gyakorlati alkalmazása ugyanakkor jelenleg még számtalan kérdést vet fel. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda járta körbe a részleteket.

Erősen megrengette a vállalkozók jövedelmét a járvány, de nem mindenkinek negatív irányba – derült ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss kutatásából. A digitalizációra viszont sajnos a pandémia sem vette rá a hazai kkv-k jelentős részét.

A Pannon Egyetem 2020 márciusában hozta létre Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központját, ahol egy hároméves projekt keretein belül keresnek új megoldásokat arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön a klímasemlegességhez. A Központban megvalósuló projektekkel az Egyetem olyan tudásbázist hoz létre, ami üzleti és lakossági szinten is érzékelhető, minőségi változást hozhat a fenntarthatóságban. A Pannon Egyetem új kompetenciáiról beszélgettünk dr. Fehérvölgyi Beátával, a Fenntartható Turizmus főirány vezető-helyettesével, dr. Kurdi Róberttel, a Hulladékgazdálkodás főirány vezetőjével, valamint dr. Tóth-Kaszás Nikolettával, a Fenntartható Városfejlesztés főirány vezetőjével.

A törlesztési moratórium lejártával sok cég kényszerülhet megválni a hitelre vásárolt korszerű gépeitől, eszközeitől, amelyek így a másodpiacra kerülhetnek. A jó állapotú, használt berendezések újabb lökést adhatnak a felfutóban lévő online árveréseknek. 

A koronavírus negyedik hulláma még felfelé ível, így egyre több foglalkoztató és munkavállaló tér vissza a távoli munkavégzéshez. Jelenleg is a veszélyhelyzetben bevezetett Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni a Munka Törvénykönyve helyett távmunka esetén. Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül. Hibrid munkavégzés során azonban nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Az ünnepek közeledtével az üzleti életben is megkezdődik az évértékelés, illetve a 2022-re kitűzött célok megfogalmazása és a stratégiai tervezés. A hullámzó válsághelyzet és a folytonos bizonytalanság miatt még a legnagyobb piaci szereplők is félve tekintenek a jövőbe, miközben a kis- és középvállalkozások számára gyakran valóban a lét a tét. Költségoptimalizálás, digitális fejlesztések, stabil beszállítói- és ügyfélkör kialakítása – csak néhány feladat, amit most fontosabb megugrani, mint valaha. Melyek lesznek 2022 legégetőbb kihívásai a KKV-k számára és milyen megoldások segíthetnek sikerrel megbirkózni a nehézségekkel? 

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

Nagy mértékben, a tavalyi 46 százalékról 34 százalékra csökkent a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya Magyarországon - derült ki az Atradius hitelbiztosító elemzéséből. A 200 magyar vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint csökkent a 90 napon túli tartozások aránya is (az idén 4 százalék, szemben a tavalyi 6 százalékkal.) A felmérésben ezúttal az élelmiszeripar, a tartós fogyasztási cikkek és az acél-fémipar cégeit kérdezték meg.

Harmincezer felett a cégalapítások száma.

A szolgáltatások digitális térbe helyezésével az ezen a területen tevékenykedő cégeknek egyre több versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályozásra kell ügyelniük – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A vállalatoknak ráadásul egyszerre kell figyelembe venniük a digitális területre kiterjesztett meglévő magyar és uniós szabályokat és precedenseket, illetve a kifejezetten a digitális szolgáltatásokra elfogadott új szabályozást.

A portálok ars poeticája a személyváltást követően sem változik, továbbra is a független, minőségi újságírás és hiteles tájékoztatás mellett elkötelezett az új vezetés.

Az Ausztriában dolgozó magyarok száma egy és két évre visszatekintve jelentősen nőtt eddig. A bevezetett újabb lezárások miatt azonban sokan kerülhetnek bajba.

A volt alkalmazottak nagyszerű, ám korábban méltatlanul hanyagolt lehetőséget jelentenek a cégek toborzási erőfeszítései számára – mondja Fremda Balázs, a Morgan Stanley budapesti irodájának HR igazgatója. A vállalat 15 éve működő technológiai és analitikai központja a „bumerángozó” kollégák számának növekedését tapasztalta az elmúlt években. A visszatérők szerint az érdekes karrierlehetőségek, a támogató közösség, illetve a magánélet és a munka egyensúlya a fő tényezői a visszatérésnek.

Új akadályokkal kell szembenézniük a kkv-knak, derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb, harmadik negyedéves eredményeiből. Tavaly a járvány közvetlen következményeként a kereslethiány okozott nehézségeket, mostanra viszont az anyaghiány jelent kihívást a kereslet intenzív visszatérése és a kiüresedő készletek miatt.

Idén három magyar társaság is különdíjat kapott a közép-európai Deloitte Technology Fast 50 programban, a Growth Stars és Impact Stars kategóriákban. A program a régió leggyorsabban fejlődő technológiai vállalkozásait mutatja be, amire idén minden eddiginél több, közel 450 vállalat pályázott.

Bár Közép- és Kelet-Európa 500 (CEE Top 500) legnagyobb vállalatának árbevétele 2020-ban - az előző évhez képest 3,3 százalékkal 667 milliárd euróra csökkent, az érintett cégek jól alkalmazkodtak a járványhelyzethez.

A kedd este benyújtott „veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről” szóló salátatörvény-javaslat az élet szinte minden területét szabályozza, a választási szabályoktól a hulladékkezelésen át és több, eddig rendeleti úton bevezetett szabályt véglegesít. A Niveus Consulting Group ezek közül a legfontosabb munkaügyi és adózási kérdéseket vizsgálta.

A Magyar Utalvány Zrt. októberi online kutatása szerint a hazai cégek 58 százaléka tervez adni év végén valamilyen eseti juttatást a munkavállalóinak. A legnépszerűbb juttatási forma a bónusz, a tárgyi ajándék és az utalvány.

Magasfokú digitalizáltság, a társadalmi ügyek iránti fogékonyság és a fogyasztói hűség elnyerését mindennél előbbre soroló vállalati kultúra – az idei KPMG Global Customer Experience Excellence kutatás szerint ezek jellemzik a sikeres vállalatok fogyasztói elégedettség stratégiáját. Az egyszerű, gyors, de empatikus kiszolgálás alap, de nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy a vásárlók csaknem kétharmada hajlandó többet fizetni egy tisztességesnek, felelősségteljesnek érzett vállalatnak.

Ezt az is mutatja, hogy 4300 induló kényszertörlés volt 1 hónap alatt. A kényszertörlési eljárások újraindulásával rekordmagasságokba kerültek a megszüntetésre irányuló eljárások októberben Magyarországon.

A Motorpharma Kft. Magyarország legnagyobb, nagyjából százmillió dolláros gyógyszerfejlesztési szerződését kötötte az Aditum Bio amerikai tőketársasággal a krónikus izomgörcsök kezelésére szolgáló, MPH-220 gyógyszerjelölt projektre - közölte a Motorpharma az MTI-vel.

Megosztottak a vállalatok az oltási kötelezettség kérdésében: a HR vezetők harmada szeretné bevezetni, de mégis a cégek kilenc százaléka tette csak kötelezővé - derül ki a HR-Evolution által készített piaci körképből. A bizonytalan helyzet, a döntés halogatása a legrosszabb választás, folyamatos kommunikációra van szükség a munkatársakkal és a partnerekkel.

Ötödik alkalommal hirdette meg a DreamJo.bs a Szerethető Munkahelyek díjat, ahol idén is azokat a cégeket jutalmazták, amelyeket a szavazók a legvonzóbbnak találtak.

Az élő rendezvények voltak a legelsők, amelyeket lenullázott a járvány. Egyik napról a másikra állították le a rendezvényeket, ezzel együtt egy csapásra szűnt meg több ezer, ezek lebonyolításán dolgozó szakember munkája is. A hónapokig elhúzódó bizonytalanság és a segítség elmaradása miatt pedig sokan arra kényszerültek, hogy a szakmájukat másra cserélve új megélhetési lehetőségek után nézzenek. És noha ismét lehetnek élő események, a hirtelen jött rendezvénytömegre nincsen megfelelő létszámú szakembergárda. A Magyar Turisztikai Program Alapítvány ezekre a problémákra keresi a megoldást a következő Rendezvény MeetUp-on.  

Egy kutatás szerint a kilépő vagy elbocsátott munkavállalók közel fele titokban letölt, elment, továbbküld vagy kiszivárogtat munkával kapcsolatos dokumentumokat, mielőtt elhagyja régi munkahelyét. Ennek részben az is az oka, hogy becslések szerint az irodai dolgozók 72 százaléka tévesen úgy gondolja, hogy a munkahelyükön általuk létrehozott adatok az övék. Az ESET kiberbiztonsággal foglalkozó szakértői szerint a járványra adott intézkedések – az ellátási láncok és partnerségek kiterjesztése, valamint a távmunka és a felhő-infrastruktúra bevezetése – minden korábbinál kiszolgáltatottabbá tették a cégeket a külső és belső fenyegetésekkel szemben.

Bár a járvány okozta sokk utáni újraindulásban és a hosszú távú tartós növekedésben egyaránt megkerülhetetlen lenne az innováció, a magyar vállalkozások minimum visszafogottak ezen a téren - derül ki a K&H innovációs indexének második méréséből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek fejlesztéseit, terveit térképezte fel. A K&H innovációs indexe 28 pontot ért el az idei második félévben, ami 3 ponttal elmarad az első féléves eredménytől. A kutatás szerint a nagyobb vállalatok számítanak komolyabb innovátornak, a szektorokat nézve pedig az ipar és a szolgáltató szektor viszi a prímet.

Munkavállalóként is hasznos az élethosszig tartó tanulás koncepciójának követése, munkaadóként pedig szinte elengedhetetlenné vált ennek ösztönzése az elmúlt időszakban – egyfelől a kollégák megtartása érdekében, másfelől a jelentős pályaelhagyási hullámmal kialakult helyzet kiküszöbölésére. A munkaerőhiány és a növekvő fluktuáció kezelésére a Profession.hu szakértői kézenfekvő eszközként javasolják a cégen belüli tréningek bevezetését, amellyel elősegíthető a meglévő munkavállalók megtartása és a vállalat hatékonyságának növelése.

Két, egymástól független és nagy távolságra lévő Bács-Kiskun megyei telepen, egy pecsenyekacsa törzsállományban és egy hízólúd tartó gazdaságban is madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést tegnap délután erősítették meg a vizsgálatok, az érintett jászszentlászlói állomány felszámolása már gyanú alapján megtörtént, a császártöltési állományé folyamatban van. Az országos főállatorvos a magas kockázatú megyékben elrendeli a kötelező zártan tartást.

A nagyvállalatok már az ősz elején tudatosan készültek a járvány negyedik hullámára. Az egészségügyi kockázat csökkentése érdekében szinte minden nagyvállalat tervezett valamilyen intézkedést. Minél több munkatársa van egy cégnek, annál inkább komolyan vette a felkészülést.

Míg egy sztenderd iroda kialakítása négyzetméterenként 586 eurót igényel, egy prémium helyiség esetén 836 eurós, luxusiroda esetében pedig 1268 eurós költségvonzattal érdemes kalkulálni, amit a nem beépülő költségek tovább növelnek – derül ki a CBRE útmutatójából.

Átlagosan 20 százalékkal kerülhetnek többe januártól az építőanyagok a gyártókat sújtó költségemelkedések miatt, de áruhiány most nem lesz.

Ugyan néhány hete még úgy tűnhetett, hogy a cégek bátran rendezhetnek a járvány előtti időszakot idéző karácsonyi összejöveteleket az év végén, nagyot fordult a világ, mert a negyedik hullám erősödése mellett sokan nem merik megkockáztatni, hogy egy légtérbe hívják az összes dolgozót. Pintér Antal, a Flinkit! ötletgazdája arról beszélt, tapasztalatai szerint az elmúlt hetekben emiatt sorra mondják le a vállalatok a már lefoglalt rendezvényhelyszíneket, és inkább virtuális vacsorákban, borkóstolókban, közös online játékokban gondolkoznak a vezetők.

Jókora lökést adott a hazai ételkiszállítási piacnak a koronavírus, amit az is mutat, hogy a Kifli.hu megjelenése, a Netpincér brandváltása után a héten bejelentették: egy amerikai cég felvásárolta a Woltot. De pontosan milyen piacra lépett be most az amerikai házhozszállító?

Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Így a következő egy évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók fizetése várhatóan újra olyan ütemben nőhet, mint a járvány előtt. A középvállalkozások, illetve a mezőgazdasági cégek terveznek leginkább béremelést.

Az áruházlánc nem teszi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, de annak felvételére buzdítják dolgozóikat.

A vállalati kultúra és a vezetők szerepe erősödött a Covid második évében, az otthoni munkavégzés lehetősége pedig először került a TOP10-be a munkahelyválasztási preferenciák rangsorában. A csökkenő bizonytalanság sem változtatott a munkavállalók tavaly átalakult prioritásain: továbbra is az alapbér a legfontosabb, ezt a rugalmas és kiszámítható időbeosztás követi. A PwC Magyarország idén már ötödik alkalommal mérte fel a hazai munkahelyválasztási preferenciákat a fiatalok és a tapasztalt szakemberek körében

Nem könnyű feladat megtalálni a számunkra leginkább megfelelő munkahelyet és munkakört, igazán szerencsés, aki ez hosszabb-rövidebb idő alatt, de megvalósítja. Ahhoz, hogy minél kevesebb sikertelen próbálkozást kelljen átélnünk, több időt és figyelmet kell fordítanunk saját magunk és az igényeink megismerésére. Ha olyan feladatkört kell ellátnunk, ami személyiségünkkel, habitusunkkal nincs harmóniában, a munkába járás terhekkel teli, a munkavégzés pedig stresszes lehet.

Kevés hazai szektor mondhatja el magáról, hogy a koronavírus járvány nem hatott valamiképpen negatívan gazdasági teljesítményükre. Az állategészségügyi ágazat társas vállalkozásai szabályt erősítő kivételek.

Új kihívásokat hozott a koronavírus-járvány a munkavállalói jóllétben. A nagyobb bizonytalanság növelte a stresszt, csökkentette a jóllétet. Különösen igaz ez a HR-esekre, akik úgy érzik, nekik maguknak is támogatásra lenne szükségük, egy friss kutatás eredménye szerint.

A magyar foglalkoztatottak egyharmadát közvetlenül is érintette munkahelyi leépítés, illetve egyéb megszorítás a járvány első három hulláma során.

November 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozóknak.

A kormányrendelet alapján a munkavégzés feltételeként állapíthatja meg a munkáltató – az egészség megóvása érdekében, a munkahely és a munkakör sajátosságaira is figyelemmel – a védőoltás felvételét azon foglalkoztatott esetében, aki november 1-e előtt a védőoltást nem vette fel, kivéve, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvétele alól mentesül. Niveus Consulting Group vélemény.