Szekeres István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz Tagozatának elnöke a Világgazdaságnak elmondta: az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre. Mindkettőnél kulcskérdés, hogy a válságot követően rajtra készen álljanak a hazai szereplők.
„Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban” – mutatott rá.Egyúttal jelezte, hogy az MKIK vonatkozó javaslattételét a kormányzat számára már elkezdték kidolgozni.
Vállalati oldalról az lenne lényeges, hogy főleg azok a kkv-k, amelyeknek ténylegesen az életük múlik ezen, vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak.
„De ugyanilyen fontos, hogy megosszuk az erőforrásokat, és fennmaradjon egy jelentős rész a piacra való visszajutás segítésére.” Ehhez már inkább kedvezményes, hosszú távú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség - mondta.Szekeres István szerint az újranyitás pillanata hasonló lesz a volt szovjet térség első körös meghódításához a 90-es évek legelején, vagy a Krím orosz annexióját követő időszakhoz, amikor például a német export tudott nagyon megerősödni. Ha a kormányzat segítségével a magyar szereplők képesek felkészülni, jobb esélyekkel állhatnak a startvonalhoz.
A háborús válság minden gazdasági szektort sújt, a legnagyobb mértékben az agráriumot, a gépipart, a gyógyszer- és egészségipart, valamint az építőipart.
Oroszországba több mint 800 magyarországi vállalat exportál évi 2,1 milliárd dollár értékben, az ukrán kitettség ennél jóval nagyobb: mintegy 2000 cég évi 3,2 milliárd dollárnyi kivitelt produkál. A Magyar–Orosz Tagozat napi kapcsolatban van a vállalkozások jelentős részével, ráadásul Szekeres István cégvezetőként orosz és ukrán leányvállalatokat is irányít - írta a lap.
(MTI)
