Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében 350, legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozás munkaerőhiányra visszavezethető nehézségeit és azok megelőzési és kezelési lehetőségeit vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy 2021-ben a válaszadók bő kétharmada (69 százalék) szembesült munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel.
A 20–49 fő közötti, illetve a kereskedelem területén működő vállalkozások kevésbé találkoztak ilyen jellegű problémákkal az elmúlt egy évben.
A megkérdezett vállalkozások csaknem harmadának (32 százalék) nem volt üres állashelye január elején, míg közel felüknél (45 százalék) 1–10 darab, csaknem negyedüknél (23 százalék) pedig több, mint 10 darab üres álláshely volt.
A betöltetlen álláshelyekből kiindulva a munkaerőhiány leginkább a nagyobb létszámú, a külföldi (rész)tulajdonban lévő és a döntően exportáló cégeket sújtja.
A válaszadók több mint kétötöde (41 százalék) úgy véli, hogy a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon súlyosabbá fognak válni a következő egy évben. Több mint felük (52 százalék) nem számít változásra, míg kevesebb mint tizedük (7 százalék) enyhülést prognosztizál. A nagyvállalatok és a döntően exportáló cégek tartanak a legkevésbé a helyzet romlásától.
A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségekkel szembesülő vállalkozások leginkább atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével (51 százalék) igyekezték kezelni a problémát, de a nehézségek kezelésére nagy arányuk alkalmazott diákmunkást (43 százalék), vezetett be új toborzási módszereket (34 százalék) és fizetett a versenytársakhoz képest magasabb béreket (33 százalék).
A munkaerőhiány kezelésére irányuló 2022. évi tervek között elsősorban a munkaerőigény-csökkentő beruházás (27 százalék), az új toborzási módszer (26 százalék), a versenytársaknál magasabb bérek fizetése (18 százalék), valamint a jelenlegi munkavállalók terhelésének növelése (15 százalék) jelenik meg.
