Az orosz-ukrán háború azonban ebbe is belezavart: a nagykövet sietősen üdvözölte a magyar újságírókat és a Franciaországból érkezett turisztikai szakembereket, majd elköszönt, mivel a V4-ek tanácskozására volt hivatalos. Távozása előtt átadta a szót a régiók felelőseinek, illetve Grzeja Dagmarnak, aki a Bécsben székelő közép- és kelet-európai Atout France új marketing igazgatója.
A tárgyalóasztaloknál Nyugat-Korzika, Nizza és a Côte d'Azur, a francia Alpok Les Ménuires síparadicsoma, a csodás Loire-völgyi kastélyok közül Chenonceau, valamint a Royal Abbey Fontevraud, Európa egyik legizgalmasabb világörökségi helyszínének képviselői fogadták az újságírókat.
Ez utóbbi talán a legkevésbé ismert a magyar turisták előtt. Amint azt Charlotte Chateau pr főnök kifejtette, a régi találkozik ott az újjal, a történelmi emlékek a kortárs képzőművészettel.
Ami a francia turisztikai adatokat illeti, 2021-ben hozzávetőleg 45 millióan látogattak ide, közülük 207 ezer volt a magyar turista. Franciaország idén is jelentős beruházásokkal és új fejlesztésekkel várja a látogatókat: ilyenek az új szállodák, rendbe hozott, építészetileg kiemelkedő legendás La Samaritaine áruház Párizsban, borturisztikai attrakciók Burgundiában és Champagne megyében, a híres Dijon-i élelmiszer vásár, valamint nemrég megnyílt kulturális központok és kortárs művészeti kiállító terek tartoznak a friss látnivalók közé.
A tavalyi rendezvény alkalmából az MTÜ leányvállalatának, a Visit Hungary-nek a vezérigazgató-helyettese, Zakariás Fruzsina azt nyilatkozta akkor a szaksajtóban, hogy nagy potenciál rejlik a francia beutazásban, Franciaország hosszú évek óta az első tíz küldőpiacunk között szerepel. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint Franciaország Budapest ötödik legnagyobb nemzetközi turisztikai küldőpiaca volt 2020-ban, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján.
A Covid előtt elsősorban Budapestet ismerték, de a pandémia óta a vidéki turizmus is felértékelődött, elsősorban a főváros és a Balaton környékén. Mind többen kezdik felfedezni a gyógyturisztikai és rekreációs helyeket, például Hévizet, valamint nagyvárosainkat is. A franciákat egy felmérés szerint – nem meglepő módon - Magyarországon a gasztronómia, az aktív turizmus és a kultúra érdekli leginkább.
Mint tudjuk, Franciaország a világ turisztikai nagyhatalma: a múzeumok, a kastélyok, Párizs, az azúrkék tengerpart, a síterepek, a kulináris élmények, a borászat, a divat, a parfümipar akkor is turisták millióit vonzaná évente, ha csak szinten tartanák a hírverést.
Ez a helyzet a Covid óta még inkább megváltozott, most különösen szüksége van az országnak az aktív marketingre, hiszen a korlátozások miatt a galloknál is drasztikusan visszaesett az elmúlt két év alatt a turisták száma, hasonlóan a világ többi országához. Olyannyira, hogy egyes külföldi online felületeken azt lehetett olvasni, szinte lehetetlen feladatnak látszik a három évvel ezelőtti számok elérése.
A francia szállodai és éttermi szakszövetség elnöke a járvány idején komoly aggodalmának adott hangot több internetes felületen, ugyanis volt olyan időszak, amikor a vendéglátásban 70 százalékos volt a forgalomkiesés. A francia gazdasági minisztérium jelentős mértékű támogatásban és járulékmentességben részesítette, egyebek között az éjszakai szórakozóhelyeket és a diszkókat, amelyeket a karantén és kijárási tilalom az utóbbi két évben különösen érintett.
Nemcsak nálunk, Franciaországban is küzdenek a munkaerőhiánnyal, és a munkavállalók jelentős része nem tér vissza a szakmába. Egy tavalyi WTTC – World Travel and Tourism Council - adat szerint a pandémia mélypontján egy év alatt 138 ezer, turisztikai és szabadidős ágazatban dolgozó francia veszítette el állását. Azóta természetesen javult a helyzet, és a francia turizmus vezetői bíznak benne, hogy idén a keresleti és a kínálati gondok e téren is fokozatosan rendeződnek.
