Az interjú eredetileg a Piac&Profit most megjelent száma jelent meg. A lap emellett számos aktuális társadalmi és politikai kérdést feszeget pártatlanul, szókimondóan, miközben a vállalkozások számára is útmutatót ad a mindennapi boldoguláshoz. Vegye le a digitális könyvespolcról az exkluzív interjúkat és vállalkozói sikerrecepteket egyaránt tartalmazó lapot!
Mi a Medián titka?
– Titokról nem tudok. Az előrejelzéseink pontossága inkább a szakmai felkészültségünknek, az újításra való törekvésünknek köszönhető. Meg annak, hogy mindenki másnál nagyobb hangsúlyt fektettünk az országos kérdezőhálózat motiválására.
Hogyan?
– A kérdezőbiztosok díjazását függővé tettem a prognózisunk pontosságától. Ily módon érdekeltté váltak abban, hogy minél precízebben végezzék el a munkájukat. Ha az előrejelzésünk egy adott sávon belül került közel a végeredményhez, a kérdezők az előre meghatározott alapdíj dupláját kapták. Ennek a rendszernek a bevezetésére kimondottan büszke vagyok.
S mikor alkalmazták először?
– Már az indulásunkat követő első nagyobb közvélemény-kutatásunk során. Ez volt az a bizonyos négyigenes népszavazás, amelyet 1989 novemberében tartottak, és amely leglényegesebb kérdése az volt, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására.
A debütálásuk meglehetősen jól sikerült. Mi több, erről a királyi tévében mindenki értesülhetett, amelynek a népszavazást értékelő műsorában ráadásul egyedüli közvélemény-kutatóként vettek részt. Hogyan sikerült bejutnia egy frissen alapított cégnek?
– Felhívott Baló György egy munkatársa, aki egyébként korábban maga is médiakutató volt, hogy vállalnánk-e két nappal a népszavazás előtt egy ezerfős reprezentatív mintán olyan felmérést, amely alapján vasárnap este a népszavazási élő műsorban elmondanánk, hogy mi várható. Három cégnek ajánlották fel a lehetőséget. Köztük annak az állami tulajdonú Magyar Közvélemény-kutató Intézetnek, ahol én és a Mediánt alapító társaim is megismerkedtünk a szakma alapjaival, és ahonnan azokban a hónapokban váltunk ki. Azt gondoltam, hogy mivel nekik kiépített infrastruktúrájuk van, ők biztosan ott lesznek, s ha mi még nem is leszünk annyira jók, de benne leszünk a tévében, az egész ország látni fog, s a nevünk ismertté válik. Ezért huszonnégy óra gondolkodási idő után igent mondtam a felkérésre. Az csak utólag derült ki, hogy egyedüliként.
Szerencséjükre, mivel végül nem vallottak kudarcot.
– Valóban, jól sikerült a mérés. Az urnazárás után egy perccel azt jelentettem be az élő adásban, hogy a legfontosabb kérdésre adott válasz megoszlása olyan szoros lesz, hogy nem lehet megmondani, ki fog nyerni. Így is lett, éjszakára kiderült, hogy a voksok 50,07 százalékát tették ki az igenek. Ennek köszönhettük, hogy azt követően minket többnyire meghívtak a választási műsorokba.
Így 2002-ben is, amikor meg a többi közvélemény-kutatótól, mondhatni, homlokegyenest eltérő véleménnyel hívták fel magukra a figyelmet. Hogyan emlékszik vissza erre?
– Az MTV az évi választási műsorában a Tárki vezetőjével, Kolosi Tamással ketten szerepeltünk. Amit megint csak kizárólag a választási műsor szerkesztésével megbízott Baló Györgynek köszönhettünk, aki elérte, hogy a Medián is kapjon megbízást. Kolosi arra számított, hogy a Fidesz biztosan nyer, az SZDSZ pedig nem jut a parlamentbe. Ezzel szemben a mi számaink azt mutatták, hogy nagyon szoros lesz az eredmény, de könnyen előfordulhat, hogy az MSZP nyer, az SZDSZ pedig bejut. Az MSZP–Fidesz-versenyfutásra vonatkozó előrejelzésünk szakmailag abszolút megalapozott volt, az SZDSZ bejutását illetően viszont elég nagy kockázatot vállaltam, de állítom, hogy ezen a pályán sokszor az intuíciónak is komoly szerepe van.
Négy éve, 2018-ban pedig telibe találták a végeredményt, noha előzetesen szinte minden közvélemény-kutató másra számított.
– Kétségtelenül nagy megütközést keltett, hogy a kutatásaink alapján arra jutottunk, a Fidesz az utolsó két hétben olyan sikeresen mozgósított a kis településeken, hogy kétharmadra tesz szert. Kaptam is érte hideget-meleget ellenzéki oldalról. Akkor ugyanis az volt az általános feltevés a médiában, hogy ha sokan elmennek szavazni, az az ellenzéknek fog kedvezni.
Ezzel át is eveztünk az idei választásokra. Bár a beszélgetésünk idején még hat hét van hátra, azért egy közvélemény-kutatótól megkerülhetetlen a sztereotip kérdés: ha most vasárnap lenne a szavazás, ki nyerne?
– Nagyobb valószínűséggel a Fidesz. Ezt mindenekelőtt arra alapozom, hogy az ellenzék továbbra sem egységes tömb.
Ennél azért keményebben fogalmazott egy december végi interjúban, mondván, az ellenzék szétszakadhat a választásokig.
– Ezt talán elkerülik, de még nincs április, s naponta érzékelem, hogy nem egységes az ellenzék. Most már azonban úgy vélem, a szétszakadást mindenáron el fogják kerülni. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy ez nem lesz maradéktalanul tisztességes választás. A választási törvény túl sok pluszelőnyt ad a Fidesznek. Például a határon túli szavazatok kezelésével, különös tekintettel a Nyugaton, illetve a környező országokban élő magyarok megkülönböztetésére. A kormánypárt választási törvénye számos helyen a sajátjaiknak kedvező módon rajzolta át a választási térképet. A médiafölényről nem is beszélve.
Akkor akár megint, immár harmadszor összejöhet a Fidesz kétharmados parlamenti többsége?
– Nem, az most nagyon valószínűtlen. Bár a választási rendszer rafinált, hiszen a győztest továbbtámogatja, akkora különbség szerintem mégsem alakulhat ki, mint 2014-ben és 2018-ban.
