Így támogathatják a vállalkozások a menekülteket

Sok magyarországi vállalkozás van, amely segíteni szeretne, de nem világos számára, hogy a segélyek vagy adományok milyen adókövetkezményekkel járnak.

A jótékonykodni kívánó cégek, vállalkozók előtt álló lehetőségeket a K-X Consulting szakértői foglalták össze.

Adhat-e bármit egy vállalkozó közvetlenül egy rászorulónak úgy, hogy ne a költségvetésben landoljon az adomány jelentős része?

Az adómenetesen adható pénzbeli támogatások köre a jogszabály szerint meglehetősen szűk, az Szja. törvényben nem is szerepel „magánszemélynek nyújtott segítség” (vagy ezzel egyenértékű) adómentes jogcím. A tartalmilag hasonló, szóba jöhető jogcím a „közadakozásból vagy munkáltatói segélyként bármilyen formában biztosított adómentes kártérítés” (Szja törvény I. számú melléklet 6.1. pontja), ez azonban a menekültekre nem alkalmazható.

Emiatt ha egy vállalkozás ragaszkodik ahhoz, hogy az érintett magánszemélynek közvetlenül pénzt juttasson, akkor a szóban forgó összeget „egyéb jövedelemként” kell elkönyvelnie, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulást kell fizetnie. Ehhez ráadásul a magánszemély adataira, köztük magyarországi adóazonosító számára is szükség lenne, ami a gyors segítséget nagyon megnehezíti.

Önkéntesek válogatják a külföldről beérkezett adományokat egy gyűjtőtelepen a kárpátaljai Csap határában (Fotó: MTI/Nemes János)

Ha a vállalkozás nem pénzben biztosított juttatást kíván nyújtani, akkor az Szja törvény I. számú melléklet 8. pontjában felsorolt lehetőségek közül egyedül a szociálisan rászoruló magánszemélyeknek nyújtható támogatás jöhet szóba. A törvény meghatározása szerint szociálisan rászorulónak minősül az, „akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt – vagyoni viszonyára is tekintettel – csak külső segítséggel képes biztosítani”.

Kiterjed-e ez a definíció a háborús menekültekre?

A K-X Consulting ebben az ügyben az adóhatósághoz fordult, amely írásos tájékoztatásában azt a választ adta, hogy az ukrán menekültek – körülményeiket figyelembe véve – megfelelhetnek a fogalmi meghatározásnak. Ennek értelmében a részükre természetben biztosított juttatások után nem keletkezik közteher fizetési kötelezettség sem a juttatónál, sem a kedvezményezett magánszemélynél.

Bármilyen formában támogatja is egy vállalkozás a menekülteket, az így felmerült költség/ráfordítás a társasági és a kisvállalati adóalapban sem elismert tétel. A körülményektől függően persze előfordulhat olyan eset, amikor a juttatás összegével mégsem kell korrigálni az adóalapot, például ha a vállalkozó szállást biztosít egy ukrán munkavállalója Magyarországra menekült családjának.

Más a helyzet, ha a juttatást nem közvetlenül akarjuk adni az érintett magánszemélyeknek, hanem – egyébként jövedelemadó mentességre jogosult – alapítványon vagy segélyszervezeten keresztül. Az előzőekben említett adónemek közül ebben az esetben tao-, illetve a kiva-kötelezettség merülhet fel.

Ha azonban a juttatásra vonatkozóan rendelkezünk a megfelelő igazolással is a vállalkozási tevékenységre és adófizetési kötelezettségre vagy a törvényben nevesített kedvezményezettre vonatkozóan (Tao. törvény 3. számú melléklet A. 13. vagy B. 17.), akkor nem csupán az adomány összege számolható el költségként (annak formájától függetlenül), de a kedvezményezett szervezet státuszától függően akár további társaságiadó-kedvezmény is érvényesíthető.

Így ideális esetben a támogatás összege után a vállalkozás úgy érvényesíthet az adományösszeg 20 százalékának megfelelő adókedvezményt, hogy a ráfordítás elismert tétel a társasági adóban, miközben – még ha közvetetten is, de – adómentesen tudja támogatni a menekült magánszemélyeket.

Ha a vállalkozás nem pénzbeli támogatást kíván nyújtani, akkor elkerülhetetlen az áfa- következmények vizsgálata. Alapesetben minden olyan átadás, szolgáltatás után, amelynek beszerzésekor az adó levonható volt, az átadónál áfafizetési kötelezettség keletkezik. Ez a kötelezettség azonban elkerülhető, ha a juttatás – ami nemcsak termék, de szolgáltatás is lehet – közcélúnak minősül, és ezt a vállalkozás a megfelelő igazolással alá is tudja támasztani. Tipikus példa, ha a vállalkozás készleten lévő terméket vagy jobb minőségű, de használt eszközt enged át ingyenesen. Ilyenkor is figyelni kell arra, hogy ha egy beszerzés célja a közcélból történő ingyenes átadás, akkor az áfa – mivel a beszerzés nem a vállalkozás tevékenységét szolgálja – már a beszerzéskor sem vonható le. Az áfateher tehát elsősorban olyan esetekben kerülhető el, amikor az eredetileg adóköteles vállalkozási tevékenység érdekében vásárolt terméket vagy készletet ad át a vállalkozás közcélú adományként. Mivel a közcélú minősítés csak bizonyos kedvezményezetti kör esetében (például közhasznú szervezet) értelmezhető, ezért ebben tekintetben is előnyökkel járhat, ha a segítségként szánt adományt köztes szervezet bevonásával juttatjuk el a rászorulóknak.

A juttatás után illetékkötelezettséggel nem kell számolni, a segíteni szándékozó vállalkozásoknak csak a fentebb sorra vett adónemek tekintetében kell megvizsgálnia a lehetőségeket és döntenie az adakozás körülményeiről – és persze annak összegéről.

Véleményvezér

Svédország gazdasági csodája

Svédország gazdasági csodája 

A svédek nem másokra mutogatnak, hanem csak egyszerűen jól teljesítenek.
A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel

A szlovák kormány meggondolta magát, mégis támogatják Ukrajnát katonai eszközökkel 

Magyarország egyre jobban elszigetelődik Ukrajna ellenes álláspontjával.
Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo