Napjainkban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a hatóságok a vállalkozások által használt zöld állítások és fenntarthatóságra vonatkozó kijelentések iránt. A greenwashing, azaz a „zöldremosás” megfékezésének már gyakorlati vetülete is van szabályozói oldalról, mely a magyar vállalatokat is érinti. Az Európai Bizottság idén márciusban több módosítást is javasolt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvhez.

Egyrészt környezeti és társadalmi hatásokkal bővítené ki azon termékjellemzők listáját, amelyekkel kapcsolatban a kereskedő nem vezetheti félre a fogyasztókat, másrészt pedig megtévesztőnek minősítené azokat a környezetvédelmi állításokat, amelyek nélkülöznek egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat, illetve célokat a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozóan.

A javaslat értelmében a vállalatok nem használhatnak majd általános értelmű zöld állításokat, ha a termék vagy maga a vállalat előnyös környezeti teljesítménye nem bizonyítható, illetve nem jeleníthetnek meg termékeiken harmadik fél által nem hitelesített fenntarthatósági címkéket.

A bizottsági javaslatokat jelenleg vizsgálja a Tanács és az Európai Parlament. Miután a jogszabályt a társjogalkotók elfogadták, és a tagállamok átültették azt nemzeti jogrendjükbe, a fogyasztók jogsértés esetén jogorvoslatra jogosultak majd.

A holland hatóságok zöldremosással vádolják a Decathlont és a H&M-et

A holland versenyhivatal felismerve, hogy a fogyasztók egyre inkább veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat, mélyebb vizsgálatot indított, amelynek keretében számos vállalat zöld állításait elemezte. A vizsgálat során derült fény arra, hogy a holland Decathlon és H&M anélkül használt bizonyos fenntarthatósági jelöléseket, hogy magyarázatot adott volna az ilyen jelzővel illetett termékek környezetre gyakorolt hatásáról.