Mivel fenntarthatósági termékjelölések is egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben, így ha a zöld címkékkel ellátott termékek környezeti előnyéről nem érhető el egyértelmű tájékoztatás, akkor a termékek környezetre gyakorolt hatásuk szerinti összehasonlítását megtévesztő, vagy akár hamis állításokra alapozhatják a tudatos fogyasztók.

„A holland példa alapján jól látható, hogy az európai versenyhatóságok egyre nagyobb figyelemmel fordulnak a vállalkozások fenntarthatósági kijelentései felé. Hazánkban sincsen ez másként, a Gazdasági Versenyhivatal is aktuális és nagy jelentőséggel bíró témakörnek tekinti a fenntarthatósági és zöld állítások területét” - hívta fel a figyelmet dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője.

A francia sportkereskedés továbbá környezetvédelmi jelölési rendszert is („Environmental labelling system”) alkalmaz, amelyben a kifogásolt „Ecodesign” jelzővel ellátott termékeket rangsorolják A-tól E-ig, viszont sem a rendszer keretében alkalmazott jelölésekre, sem azok funkciójára vonatkozó magyarázat nem, vagy csak alig érhető el a weboldalon. A fast fashion márka esetében további két gyakorlatot is kifogásolt a hatóság a „Conscious” és a „Conscious Choice” címkék magyarázatának hiányán túl. Egyrészt a H&M termékei leírásánál saját fenntarthatósági vállalásait is feltüntette, tekintet nélkül arra, hogy az adott termék valóban „fenntarthatóbb anyagból” készült-e vagy sem, másrészt azt a látszatott keltette, hogy valamennyi, általa használt pamut „fenntartható”, holott a vállalat az általa használt pamut csak bizonyos részét vásárolja a Better Cotton Initiative („BCI”) keretein belül.