Mennyire fontos a környezetvédelem a hazai vállalkozásoknak?

A környezettudatos működés a gazdasági élet szereplői számára is egyre fontosabb szempont. A nagy multinacionális cégek körében egyre népszerűbb az ESG szempontok szerint való működés, mikor a cégek a profitmaximalizáláson túlnyúló szempontokat is figyelembe vesznek működésük során.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Tudatosabbak lettek a vállalatok (Fotó: Pixabay)
A szemlélet egyre jobban terjed a hazai nagyobb cégek körében is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022 májusi felmérése keretében 900 hazai (jellemzően kkv) vállalkozás válaszolt a környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeiről feltett kérdésekre. Ezen belül a környezetvédelmi tanúsítások meglétét vizsgáltuk, illetve a karbonlábnyom csökkentése érdekében kifejtett tevékenységekről érdeklődtünk. A vállalkozások 25 százaléka rendelkezett EMAS vagy ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítvánnyal. A vállalatméret növekedésével a tanúsítvánnyal rendelkezők aránya jelentősen nő. A legkevésbé a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál található tanúsítvány (11,5 százalék), szemben a 150 fő feletti cégek 72-79 százalékos arányával, ami azzal is összefügg, hogy a tanúsítvány megszerzése és fenntartása jelentős munkát igényel.
Rendelkezik-e az adott cég EMAS vagy ISO 14001 tanúsítvánnyal, létszámkategóriák szerint (százalék, forrás: GKI)
A legnagyobb arányban az ipari cégek tanúsítják tevékenységüket környezetirányítási szempontból (47 százalék), majd az építőipari vállalkozások következnek (27 százalék). A kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében 19-19 százalék a megfelelő arány, ami a tevékenyég jellege miatt nagy aránynak tekinthető. Megvizsgáltuk azt is, hogy mit tesznek a cégek a környezeti lábnyom csökkentése (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos égők használata stb.) érdekében. A számok kedvező képest mutatnak: a válaszoló cégek 56 százaléka igen gyakran, 32 százaléka esetenként tesz lépéseket, mindössze 12 százalék nem tesz semmit. Ezen belül a 11 fő alatti cégek 59 százaléka gyakran, 25 százaléka esetenként tesz a környezetért, míg 16 százalékukat nem érdeklik a környezetvédelmi szempontok. A leginkább a 151-250 fő közötti cégek állítják magukról, hogy odafigyelnek környezeti lábnyomukra: 76 százalékuk rendszeresen, 18 százalékuk esetenként tesz valamit a környezetért. Meglepő módon a kereskedelmi és az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek a legaktívabbak ezen a területen (62-64 százalék igen gyakran, 22-23 százalék gyakran tesz a környezetért), a legkevésbé az építőipari vállalkozások aktívak (38 százalék gyakran, 54 százalék eseti jelleggel végez környezet óvó lépéseket). Ugyanakkor összességében az ipari cégek a legjobbak, mivel csak 4 százalékuk nem tesz semmit, majd az építőipar (8 százalék) és a kereskedelem, illetve az üzleti szolgáltatások (14-15 százalék) a sorrend.  
Tesz-e a vállalkozás környezeti lábnyomának csökkentése érdekében, létszámkategóriák szerint (százalék, forrás: GKI)
Látható tehát, hogy a környezettudatosság jelentősen függ az adott vállalkozás méretétől és ágazatától. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások inkább csak esetenként foglalkoznak környezetvédő tevékenységgel, addig ez a nagyobb vállalkozásoknál jóval gyakoribb. Mindez azért fontos, mert a 11 fő alatti cégek adják a vállalkozások nettó árbevételének 25 százalékát, míg a 150 fő felettiek 27 százalékát 2020-ban. Vagyis célszerű a kisebb KKV-k környezetvédelmi erőfeszítéseit erőteljesebben támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése.  

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo