Mennyire fontos a környezetvédelem a hazai vállalkozásoknak?

A környezettudatos működés a gazdasági élet szereplői számára is egyre fontosabb szempont. A nagy multinacionális cégek körében egyre népszerűbb az ESG szempontok szerint való működés, mikor a cégek a profitmaximalizáláson túlnyúló szempontokat is figyelembe vesznek működésük során.

Elkerülhetetlen lesz a választások utáni megszorítás?
Tényleg egy újabb Bokros-csomagot szeretne a Tisza Párt?

Online Klasszis Klub élőben Bokros Lajossal!

Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. december 10. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tudatosabbak lettek a vállalatok (Fotó: Pixabay)
A szemlélet egyre jobban terjed a hazai nagyobb cégek körében is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022 májusi felmérése keretében 900 hazai (jellemzően kkv) vállalkozás válaszolt a környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeiről feltett kérdésekre. Ezen belül a környezetvédelmi tanúsítások meglétét vizsgáltuk, illetve a karbonlábnyom csökkentése érdekében kifejtett tevékenységekről érdeklődtünk. A vállalkozások 25 százaléka rendelkezett EMAS vagy ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítvánnyal. A vállalatméret növekedésével a tanúsítvánnyal rendelkezők aránya jelentősen nő. A legkevésbé a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál található tanúsítvány (11,5 százalék), szemben a 150 fő feletti cégek 72-79 százalékos arányával, ami azzal is összefügg, hogy a tanúsítvány megszerzése és fenntartása jelentős munkát igényel.
Rendelkezik-e az adott cég EMAS vagy ISO 14001 tanúsítvánnyal, létszámkategóriák szerint (százalék, forrás: GKI)
A legnagyobb arányban az ipari cégek tanúsítják tevékenységüket környezetirányítási szempontból (47 százalék), majd az építőipari vállalkozások következnek (27 százalék). A kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében 19-19 százalék a megfelelő arány, ami a tevékenyég jellege miatt nagy aránynak tekinthető. Megvizsgáltuk azt is, hogy mit tesznek a cégek a környezeti lábnyom csökkentése (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos égők használata stb.) érdekében. A számok kedvező képest mutatnak: a válaszoló cégek 56 százaléka igen gyakran, 32 százaléka esetenként tesz lépéseket, mindössze 12 százalék nem tesz semmit. Ezen belül a 11 fő alatti cégek 59 százaléka gyakran, 25 százaléka esetenként tesz a környezetért, míg 16 százalékukat nem érdeklik a környezetvédelmi szempontok. A leginkább a 151-250 fő közötti cégek állítják magukról, hogy odafigyelnek környezeti lábnyomukra: 76 százalékuk rendszeresen, 18 százalékuk esetenként tesz valamit a környezetért. Meglepő módon a kereskedelmi és az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek a legaktívabbak ezen a területen (62-64 százalék igen gyakran, 22-23 százalék gyakran tesz a környezetért), a legkevésbé az építőipari vállalkozások aktívak (38 százalék gyakran, 54 százalék eseti jelleggel végez környezet óvó lépéseket). Ugyanakkor összességében az ipari cégek a legjobbak, mivel csak 4 százalékuk nem tesz semmit, majd az építőipar (8 százalék) és a kereskedelem, illetve az üzleti szolgáltatások (14-15 százalék) a sorrend.  
Tesz-e a vállalkozás környezeti lábnyomának csökkentése érdekében, létszámkategóriák szerint (százalék, forrás: GKI)
Látható tehát, hogy a környezettudatosság jelentősen függ az adott vállalkozás méretétől és ágazatától. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások inkább csak esetenként foglalkoznak környezetvédő tevékenységgel, addig ez a nagyobb vállalkozásoknál jóval gyakoribb. Mindez azért fontos, mert a 11 fő alatti cégek adják a vállalkozások nettó árbevételének 25 százalékát, míg a 150 fő felettiek 27 százalékát 2020-ban. Vagyis célszerű a kisebb KKV-k környezetvédelmi erőfeszítéseit erőteljesebben támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése.  

Véleményvezér

Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala

Oroszország győzelme kétszer annyiba kerülne Európának, mint Ukrajna diadala 

A kárpátaljai magyarok is inkább az Európai Unióhoz szeretnének csatlakozni, mint Putyin rémhatalmához.
Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban

Szijjártó Péter diktátor barátja nagy bajban 

Amerika gyakorlatilag megtámadja Venezuelát.
Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből

Egyre kevesebb kenyeret tud venni a magyar a fizetéséből 

A kenyérinfláció tűpontos jelzőszáma a gazdaság működésének.
Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot

Történelmi pillanat, jóváhagyta az Európai Parlament az Európai Védelmi Ipari Programot 

A magyar képviselőknek nem tetszett az európai hadiipar közös fejlesztése.
Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet

Sikerült leépíteni Románia szintjére a magyar egészségügyet 

Már Egészségügyi Minisztériuma sincs az országnak.
Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait

Külföldön kezelik a Digitális Polgári Körök tagjainak személyes adatait 

Nemcsak a Tisza párt kezel külföldön adatokat.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo