Bár a KSH országos adatai szerint minimálisan emelkedett a munkanélküliségi ráta februárban – 3,9-ről 4 százalékra havi alapon – ha regionális bontásban vizsgáljuk, számos vármegyében továbbra is csökken a munkanélküliség, nincs elegendő elérhető munkaerő. Egyes régiókban még lehet ugyan tartalék az emberi erőforrásokban, de összességében továbbra is nagyon feszített a magyar álláspiac.

Az ország munkaerő folyamatait meghatározó trend tehát az elmúlt év gazdasági kihívásai ellenére továbbra is változatlan: egyre több külföldi beruházás érkezik, melyek folyamatosan új munkaerőt igényelnek, amivel az ország emberi erőforrás kapacitása már nem tud lépést tartani. Főként az ipari cégek küzdenek továbbra is munkaerőhiánnyal: több szakmában nincs megfelelő számú és képzettségű fizikai munkavállaló hazánkban.

„Bár az országban működő vállalatok elsősorban magyar munkaerőt alkalmaznának – hiszen nincsenek nyelvi nehézségek, nincsenek hosszas, munkavállalással kapcsolatos idegenrendészeti adminisztratív folyamatok – egészen egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű munkavállaló abban a létszámban és azokban a magyarországi lokációkban, ahol szükség lenne rájuk. Emiatt a távoli országokból származó munkaerő toborzása jelenleg gazdasági szükségszerűség. A vendégmunkások bevonása ráadásul a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen, ha nincs elég munkaerő, a vállalatok úgy dönthetnek, hogy tovább állnak, áthelyezik a termelést olyan országokba, ahol ez a kihívás nincs jelen” – hívta fel a figyelmet Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.