Turbulens éveket élünk a globális gazdaságban, azonban azok a hazai cégek, melyeket az elsők között alapítottak negyven évvel ezelőtt, sok mindent láthattak már: rendszerváltás, piacnyitás, válságok, uniós források jöttek-mentek az elmúlt évtizedekben. A nemzetgazdaság gerincét adó kkv-k között ma is dinamikus növekszik a családi vállalkozások aránya, az Opten számai alapján pedig közülük több mint 2100 cég árbevétele haladja meg a milliárdos álomlimitet. A tulajdoni szerkezetben legjellemzőbb rokoni kapcsolat továbbra is a házastársi, ugyanakkor a szülő-gyermek viszony is tetten érhető mintegy 50 ezer vállalkozásnál.
„Napi szinten tapasztalom, hogy a generációváltás mekkora kihívást jelent a cégek többségénél, számos kétséggel és kínzó kérdéssel: alkalmas a gyermekem a vezető pozícióra? Mikor vonjam be, hogyan készítsem fel? Mi van, ha azt gondolom, nem képes a feladatra? Ne feledjük, egy 30-40 éves családi vállalkozásnál valóban egy élet munkája a tét” – mondja Avidor András, a BNI Magyarország alapítója, vezetője.
Tervezni és építkezni: a generációváltás nem rövidtávú projekt
A fenti kérdésekből is kitűnik, hogy rendkívül kényes területről van szó, hiszen a praktikus szempontok, gazdasági megfontolások mellett igen erősen jelen vannak a szubjektív és érzelmi tényezők is, amely minden bizonnyal magyarázatot adhat arra is, miért bukik el olyan sok családi vállalkozás ezen a ponton.
