A járvány okozta bizonytalanság, óvatosság kedvezőtlenül befolyásolta a magyar vállalkozások innovációs kedvét. A K&H innovációs indexe a második félévben 28 pontot tett ki, ez 3 ponttal elmarad az első félévben elért eredménytől.
Az indexhez készült kutatás 360, a magyar magánszektor 32 ezer vállalatát reprezentáló, 300 millió forintot meghaladó árbevételű céget kérdezett meg a megvalósított innovációs fejlesztésekről, jövőbeni terveikről, valamint a digitális megoldásokról. A részadatokból az látszik, hogy elsősorban a tervezett és digitális innovációk miatt csökkent a mutató értéke.
Szektorok, méretek a fejlesztési kedv tükrében
„Sajnos a koronavírus a cégek körében is tarol és még mindig megfertőzi az innovációs kedvüket. Vagyis csökkent az index.” - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője egy csütörtöki, üzleti eseményen. Hozzátette: „Bár jó látni, hogy 23 helyett ma már 33 százalékuk tervezi, hogy a háttérfolyamataikat innovatív eszközökkel támogatja meg, de a K+F tervek továbbra is a fiók mélyén maradnak”.
Kik azok az innovátorok?
A felmérés - az előzőhöz hasonlóan - rávilágított arra, hogy a vállalatméret és az ágazat alapvetően meghatározza az innovációs kedvet. A legújabb eredményekből kiderült, hogy a nagyobb vállalatok számára a legfontosabb az innováció: a 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek innovációs indexe 38 pontot tett ki, amely meghaladja a 28 pontos átlagot.
A kisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti forgalmat bonyolító vállalkozások innovációs indexe 25 pont, mely szignifikáns csökkenés az első féléves 31 ponthoz képest. Az innovációra az átlagnál fogékonyabbak az iparban és a szolgáltatási szektorban érdekelt cégek.
Sigitális visszaesés
Németh Balázs kiemelte, hogy a második félévben a vállalatok negyedének, 24 százalékának fontos a digitális átalakulás, ez jóval elmarad az első félévben mért 36 százalékos aránytól. A cégek 34 százaléka hajtott végre jelentősebb digitális fejlesztést a szoftverek, a távmunka támogatása, az automatizáció, a big data vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása érdekében, ez pedig 7 százalékpontos csökkenést jelent az első félévben mért 41 százalékhoz képest.
A K&H szakembere szerint bár akadnak optimizmusra okot adó részeredmények, tisztán látszik, hogy a magyar vállalkozásoknak jobban kell támaszkodniuk az innovációra és az azokon alapuló új termékekre, szolgáltatásokra és az abból érkező bevételekre a hosszú távú fejlődés érdekében.
