Kötelező céges oltás: mi a helyes munkáltatói eljárás?

November 1-jétől hatályba lépett a kormány azon rendelete, amely a versenyszféra munkáltatóit feljogosítja arra, hogy a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a dolgozóknak.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A részleteket a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei foglalták össze:

A rendelet alapján a védőoltás felvétele a munkavállalóknál egyfajta képesítési (alkalmassági) követelménnyé válhat, amelynek hiánya a munkaviszony átmeneti szünetelését eredményezheti - fizetés nélküli szabadság -, míg tartós hiánya a munkaviszony megszüntetésével is járhat.

„A védőoltás felvételének kötelező előírása a munkavállaló önrendelkezési jogába történő fajsúlyos beavatkozást jelent, ezért a védőoltás felvételére kötelező munkáltatói utasítás a jelenlegi veszélyhelyzet tartama alatt is csak a legszükségesebb esetben rendelhető el, feltéve, hogy a védőoltás arányos intézkedést jelent az adott munkahelyen dolgozók egészségének védelme érdekében” – hangsúlyozza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
Előtérben a munkajogi és munkavédelmi szempontok

Munkajogi és munkavédelmi értelemben a munkáltató számára elsőként azt érdemes vizsgálni, hogy a munkaszervezetben milyen mértékű az átoltottság, melyek azok a munkakörök, amelyek esetében a munkafeladatok ellátása a munkahelyi munkafolyamatok vagy a munkahelyen kívüli munkafolyamatok miatt magas kontaktszámot igényelnek. Fontos figyelembe venni továbbá a távmunkavégzésben és a hibrid munkavégzésben dolgozók arányát is.

„Akkor jár el megfelelően a munkáltató, ha munkavédelmi szakember bevonásával megvizsgálja, hogy a munkaszervezet átoltottsága mellett melyek azok a munkakörök, amelyeknél a védőoltás felvétele lehet megfelelő munkavédelmi eszköz ahhoz, hogy a koronavírussal történő megfertőzöttség és a fertőzés továbbadásának esélye alacsony szinten maradjon” – mondja dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.
A döntés meghozatalát követően a munkáltató az érintett munkavállalókat köteles arról tájékoztatni, hogy munkavégzésük feltételeként előírja a védőoltás felvételét. A tájékoztatásnak ki kell terjedni az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határidejére, továbbá a védőoltás felvételének elmulasztása miatti jogkövetkezményekre is. A tájékoztatást írásban kell megtenni, amely történhet papíralapon, e-mailben vagy egyéb elektronikus úton is. A tájékoztatást ugyan indokolni nem kell, de későbbi jogvitában a munkáltató kell, hogy indokolja döntése jogszerűségét.

45 napja van a munkavállalónak az oltás felvételére

Az első oltás (egydózisú oltás esetén a védőoltás) felvételének határideje a munkavállaló tájékoztatását követően legalább 45 nap kell, hogy legyen. A védőoltás második dózisát a munkavállaló az oltást beadó orvos által megállapított időpontban köteles felvenni.

Ha a munkavállaló nem kaphat védőoltást, akkor az ezt igazoló orvosi szakvéleményt a munkavállaló köteles beszerezni a munkáltató üzemorvosától, ennek hiányában az egészségi alkalmasság vizsgálatára jogosult más orvostól, és ennek hiányában akár a saját háziorvosától is. Ezt az igazolást értelemszerűen a védőoltás felvételének határidejéig kell a munkavállalónak beszerezni.

Ha a munkavállaló a védőoltásokat a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem vette fel, vagy nem igazolta orvosi szakvéleménnyel, hogy nem kaphatja meg a védőoltást, akkor a munkáltató a munkavállaló részére egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a védőoltás felvételéig, vagy az orvosi szakvélemény benyújtásáig, de legfeljebb az elrendeléstől számított egy évig. Ez a szankció nem egy automatikus következménye a védőoltás elutasításának, ennek az intézkedésnek az alkalmazásáról tehát a munkáltató jogosult dönteni az eset összes körülménye alapján.

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok

Fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló nem kap munkabért és egyéb juttatásokat sem (pl. prémium, cafeteria, fizetett szabadság). Mivel a munkavállalónak munkabér nem jár, a fizetés nélküli szabadság alatt a társadalombiztosítási jogviszonya is szünetelni fog. A társadalombiztosítás jogviszony szünetelése alatt a munkavállalót nem illetik meg a természetbeni orvosi ellátások és a pénzbeli ellátások (tehát a táppénz) sem. Emellett, a szünetelés első napjától a munkavállalónak egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint. Ennek összege 2021. január 1-jétől havi 8000 forint (napi 270 forint).

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló igazolja, hogy a védőoltás első dózisát (egydózisú oltás esetén a védőoltást) felvette, a munkáltató köteles a fizetés nélküli szabadságot haladéktalanul (tehát a legrövidebb időn belül, amit az operatív folyamatok engednek) megszüntetni, és a munkavállalót a munkaszerződés szerinti feltételekkel továbbfoglalkoztatni.

Ha a fizetés nélküli szabadság tartama eléri az egy évet, és a munkavállaló továbbra sem igazolja a védőoltás első dózisának (egydózisú esetén a védőoltás) felvételét, vagy azt a körülményt, hogy orvosi szakvélemény szerint nem oltható, akkor a munkaviszony azonnali hatályú felmentéssel/azonnali hatályú felmondással megszüntethető. A megszüntetés szintén jogosultsága a munkáltatónak, és nem arról van szó, hogy köteles lenne a munkaviszonyt megszüntetni.

A passzív állományban lévő munkavállalói kör is érintett

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei felhívják a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet a passzív állományban lévő munkavállalói körre is gondolt. Akik tehát a védőoltás felvételének határidejét megelőzően mentesülnek a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (pl. betegállomány, szülési szabadság, gyermek jogán történő fizetés nélküli szabadság stb. miatt), úgy őket a munkáltató a mentesülés megszűnését követően kötelezheti a védőoltás felvételére a jogszabályban meghatározott 45 napos határidőn belül. Ennek azonban feltétele, hogy a rendelet akkor még hatályban van, és a mentesülés megszűnésekor a szükségesség-arányosság vizsgálata alapján a védőoltásra kötelezés továbbra is jogszerűen elrendelhető.

Munkáltatói adatkezelés: csak rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva

Dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal jogásza kiemeli: A rendelet értelmében a munkáltató kezeli a védőoltás felvételét igazoló dokumentumban foglalt személyes adatokat, és az orvosi szakvéleményben a védőoltás ellenjavaltságával kapcsolatos személyes adatokat is.

Fontos megjegyezni, hogy a rendelet jogi felhatalmazást ad a munkáltatók számára a védőoltással kapcsolatos adatok kezelésére, de a munkáltatók mint adatkezelők esetében ezzel együtt továbbra is mérlegelést igényel, hogy a GDPR szerinti adatkezelési jogalapok közül melyiket kívánják alkalmazni a tárgybeli adatkezelésre. Amennyiben ezt az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet megteremtéséhez fűződő jogos érdekükre kívánják alapozni, úgy érdekmérlegelési teszt elkészítése is szükséges lesz. Az adatkezelésre a munkáltató által világosan meghatározott cél teljesüléséig, de legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig van lehetőség. Az adatkezelésről a munkavállalók részére részletes tájékoztatást kell nyújtani.

A védőoltás kötelezővé tétele munkáltatói felelősség

Dr. Szűcs László hozzáteszi: A munkáltató a védőoltás elrendelésével kapcsolatos jogait köteles rendeltetésszerűen és a részletszabályokat maximálisan betartva gyakorolni. Amennyiben intézkedése nem rendeltetésszerű - mert például az adott munkavállaló kizárólag otthoni munkavégzés keretében dolgozik -, vagy nem jogszerű, mert például olyan munkavállaló részére is fizetés nélküli szabadságot rendel el, illetve olyan munkavállalóval szemben is azonnali hatályú felmondást gyakorol, ahol a védőoltás ellenjavalt, úgy a munkáltató felelős a bekövetkező károkért.

Ez a fizetési nélküli szabadság esetén az elmaradt fizetés megtérítésére vonatkozó felelősséget jelenti, azonnali hatályú felmondás alkalmazása esetén pedig a jogellenes felmondás következményei lehetnek megfelelően irányadóak.

Véleményvezér

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.
Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján

Európa legszuperebb városait előzi Budapest az ingatlanok megfizethetősége alapján 

Családi segítség nélkül szinte lehetetlen Budapesten ingatlanhoz jutni egy fiatalnak.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo