Habár a magyarok többsége a mindenkori kormány felelősségének tartja a fenntarthatósági problémák megoldását, valamivel több mint egyharmaduk szerint a nagyvállalatok is fontos szerepet játszanak a fenntartható szemléletmód terjedésében. Éppen ezért nem meglepő, hogy a cégek fenntartható működése befolyásolja társadalmi megítélésüket, arról azonban ritkábban esik szó, hogy mindez gyakran a munkahelyválasztásban is tükröződik.
Az UniCredit és a SteiGen közös, a generációk fenntarthatósággal kapcsolatos attitűdjeit vizsgáló kutatásából kiderül: a magyarok csaknem egyharmadának fontos szempont a munkahelyválasztásnál, hogy leendő munkaadójuk mennyit tesz a fenntarthatóságért, a most 18 és 26 év közötti Z generációsok pedig ennél is magasabb arányban, 41 százalékban vélekednek így. Mivel ez a korosztály a legérintettebb a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, ez az adat a munkáltatók számára is fontos tanulságokkal szolgálhat.
Pontosan mit várnak a cégektől?
A vállalatok fenntarthatósági felelősségével kapcsolatban a társadalom részéről nincsenek jól körülírható kritériumok, ugyanakkor számos területen tapasztalható elvárás a cégek felé. A kutatás adatai egyértelműen rámutatnak: a magyarok számára a fenntarthatóság legfontosabb követelménye, hogy egy cég ne szennyezze a környezetet – ezzel az értelmezéssel a válaszadók több mint fele (51 százalék) egyetértett.
Népszerűségben ezt követi, ha egy vállalat képes a profit elé helyezni a fenntarthatósági irányelveket (34 százalék), de szintén jelentős szempont, hogy mennyire bánik takarékosan az erőforrásokkal (33 százalék). Azt, hogy a cégek általában mennyire tudnak megfelelni ezeknek a várakozásoknak, jól jelzi, hogy bár a válaszadók kétharmada – ezen belül a Z generációsok háromnegyede – úgy gondolja, hogy a vállalatok tudnának fenntarthatóan működni, nagyjából ugyan ennyien (62 százalék) vélik úgy, hogy a vállalatokat valójában csak a profit érdekli, fenntarthatósági kezdeményezéseik pedig „látszatmegoldások”. Még beszédesebb adat, hogy a legfiatalabbak 83 százaléka szerint a cégek nem fordítanak kellő figyelmet a fenntarthatóságra.
Mi számít leginkább a pályakezdőknek?
Ugyan a főbb mintázatokba a legfiatalabb, Z generációs válaszadók is illeszkednek, van néhány olyan szempont, amelyek számukra az átlagnál fontosabbak. Így körükben kiemelkedően magas (29 százalék) az arra irányuló igény, hogy olyan munkahelyen dolgozzanak, amely irodájában vagy üzletében megújuló energiaforrást használ. Szintén az átlagnál magasabb (26 százalék) említést érdemelt körükben az újrahasznosított vagy lebomló csomagolóanyagok használata, így vélhetően a cégek eldobható szóróanyagai sem arathatnak osztatlan népszerűséget a körükben. Az átlagnál szintén fontosabb a Z-seknek, hogy a cégek támogassák munkavállalóikat abban, hogy fenntarthatóbban éljenek – például azzal, hogy kerékpártárolót biztosítanak a környezetbarát munkába járáshoz, valamint az is, hogy fenntarthatósággal kapcsolatos célokat, szervezeteket, programokat támogassanak.
Szintén fontos szempont, hogy a karrierjüket most kezdők milyen visszajelzést kapnak azoktól az Y generációsoktól, akik már megtalálták a helyüket a munka világában. Ezt a korcsoportot jellemzi az a szkepticizmus, amit a kutatás egyik résztvevője így fogalmazott meg: „mi, munkavállalók rengeteget dolgozunk, a nagyvállalatok viszont nem abban érdekeltek, hogy megvédjék a földet, hanem a profit védelme mellett tesznek néha ezt-azt”.
Mi teszi hitelessé a fenntarthatóság érdekében tett intézkedéseket?
A vállalatok számára elengedhetetlen, hogy ez a rájuk nézve negatív vélekedés ne váljon általánossá – fenntarthatósági intézkedéseik ne csak a külvilág felé mutatott díszletek, hanem valós tartalommal bíró elvek és gyakorlatok legyenek. Ezt a cégek leginkább úgy segíthetik elő, ha rendszeresen felmérik kollégáik fenntarthatósággal kapcsolatos igényeit, várakozásait, felkarolják a pozitív egyéni kezdeményezéseket, vezetőségükön keresztül pedig példát mutatnak minden munkavállalónak.
Így például fontos, hogy ha egy cég száműzi a PET-palackokat az irodájából, akkor azok a vezetői megbeszéléseken se kerüljenek elő, mint ahogy az is motiválóan tud hatni, ha a munkába biciklizést vagy a használt mobiltelefonok gyűjtését egy-egy vezető is felkarolja, s akár az összes munkavállalóra kiterjedő ösztönzőket vezet be ezek népszerűsítésére. Ahogy a kutatás egyik résztvevője fogalmazott: fontos, hogy a fenntarthatósági intézkedések „közösségi élményt, a közösséghez tartozás érzését” adják, így a vállalaton belül korábban elszigetelten létező gyakorlatok erősíthetik az összetartozás érzését és a szervezeti identitást.
