Korlátozások után: mennyire mernek optimisták lenni a hazai vállalatok?

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves vállalati konjunktúrafelmérésében 350 cégvezető véleményét kérdezte cégük üzleti helyzetéről és kilátásairól. Ebből kiderült: Magyarországon az üzleti bizalom szintje a 2020. tavaszi mélypont után folyamatosan javuló tendenciát mutat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. Mostanra a Negyedéves Konjunktúramutató értéke lényegében újra elérte a koronavírus-járványt közvetlenül megelőző időszak szintjét (2020. január: +33 pont).

A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.

(Fotó: Pixabay)

A 2020. áprilisi eredményeket nagy mértékben befolyásolták a koronavírus-járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok, a júliusi és az októberi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatták. A 2021. januári és áprilisi adatok a járvány második és harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások – illetve azok fokozatos feloldásának – hatásait is tartalmazzák. A 2021. júliusi adatfelvétel pedig a járvánnyal összefüggő korlátozások nélküli időszakban készült.

A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke továbbra is 38 pontos szinten áll, áprilishoz képest nem változott. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb. A Bizonytalansági Mutató mostani értéke a 2021. áprilisi adat mellett a 2019. július–2020. január folyamán tapasztalt értékeknek (37–38 pont) feleltethető meg.

A Negyedéves Konjunktúramutató alakulása, 2010. 01–2021. 07.

A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a feldolgozóipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+35 pont), a kereskedelemben +34 pont, az építőipari cégek körében +33 pont, míg az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek körében (+27 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest a kereskedelmi cégek esetében 15, a feldolgozóipari cégek körében 6, az építőiparban pedig 3 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében 2 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.

A Negyedéves Konjunktúramutató gazdasági ág szerint, 2010. 01–2021. 07.

A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:

  • jelenlegi/várható üzleti helyzet;
  • jelenlegi/várható jövedelmezőség;
  • beruházási aktivitás várható alakulása;
  • jelenlegi rendelésállomány;
  • elmúlt féléves/várható termelési szint;
  • létszám várható változása;
  • kapacitáskihasználás várható alakulása.
Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői a létszám várható alakulása, a beruházások várható szintje, a várható termelési szint és a várható kapacitáskihasználtság kivételével optimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2021. áprilisi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb javulás az elmúlt féléves termelési szint megítélésére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest minden mutató tekintetében pozitívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése. Kiemelkedően a legnagyobb mértékben (91, illetve 75 ponttal) az elmúlt féléves, illetve a várható termelési szint megítélése javult az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva.

A 2021. júliusi adatok alapján a várható üzleti helyzet, a várható létszám és a várható kapacitáskihasználtság kivételével a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. A legjelentősebb különbség az elmúlt féléves termelési szint (22 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (14 pont) és a beruházások várható szintjének (12 pont) értékelése esetében tapasztalható.

A Negyedéves Konjunktúramutató komponenseinek alakulása vállalatméret szerint – elmúlt féléves termelési szint, 2010. 01–2021. 07.

Összességében 2020 áprilisához viszonyítva a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások körében egyaránt számottevően növekedett az összes vizsgált mutató értéke. 2021. áprilishoz viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a létszám várható alakulásának mutatója stagnált, a várható jövedelmezőség, a várható kapacitáskihasználtság, illetve a beruházások várható szintje pedig csökkent, míg a többi mutató emelkedett.

A nagyvállalatok körében 2021. áprilishoz viszonyítva a várható kapacitáskihasználtság stagnált, a létszámvárakozások, a beruházások várható szintje, illetve a várható termelési szint pedig romlott. A többi mutató a nagyvállalatok esetén emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest a nagyvállalatok körében a várható kapacitáskihasználtság értéke 5 ponttal alacsonyabb, az összes többi mutató – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében – emelkedett 2020 júliusához viszonyítva.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo