A 2010-ben megkezdett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. Mostanra a Negyedéves Konjunktúramutató értéke lényegében újra elérte a koronavírus-járványt közvetlenül megelőző időszak szintjét (2020. január: +33 pont).
A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik.
A 2020. áprilisi eredményeket nagy mértékben befolyásolták a koronavírus-járványra és az ezzel összefüggő gazdasági leállásra vonatkozó első benyomások, tapasztalatok, a júliusi és az októberi adatok pedig már a kijárási korlátozások feloldását követő újraindulással kapcsolatos tapasztalatokat is mutatták. A 2021. januári és áprilisi adatok a járvány második és harmadik hulláma következtében bevezetett korlátozások – illetve azok fokozatos feloldásának – hatásait is tartalmazzák. A 2021. júliusi adatfelvétel pedig a járvánnyal összefüggő korlátozások nélküli időszakban készült.
A Negyedéves Bizonytalansági Mutató értéke továbbra is 38 pontos szinten áll, áprilishoz képest nem változott. Ez arra utal, hogy a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb. A Bizonytalansági Mutató mostani értéke a 2021. áprilisi adat mellett a 2019. július–2020. január folyamán tapasztalt értékeknek (37–38 pont) feleltethető meg.
A Negyedéves Konjunktúramutató értéke a feldolgozóipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+35 pont), a kereskedelemben +34 pont, az építőipari cégek körében +33 pont, míg az egyéb gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek körében (+27 ponttal) a legalacsonyabb. Az előző negyedévhez képest a kereskedelmi cégek esetében 15, a feldolgozóipari cégek körében 6, az építőiparban pedig 3 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében 2 ponttal csökkent a Konjunktúramutató értéke.
A Negyedéves Konjunktúramutató tíz komponensből áll:
- jelenlegi/várható üzleti helyzet;
- jelenlegi/várható jövedelmezőség;
- beruházási aktivitás várható alakulása;
- jelenlegi rendelésállomány;
- elmúlt féléves/várható termelési szint;
- létszám várható változása;
- kapacitáskihasználás várható alakulása.
A 2021. júliusi adatok alapján a várható üzleti helyzet, a várható létszám és a várható kapacitáskihasználtság kivételével a nagyvállalatok rendre optimistábban ítélik meg helyzetüket a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. A legjelentősebb különbség az elmúlt féléves termelési szint (22 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (14 pont) és a beruházások várható szintjének (12 pont) értékelése esetében tapasztalható.
Összességében 2020 áprilisához viszonyítva a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások körében egyaránt számottevően növekedett az összes vizsgált mutató értéke. 2021. áprilishoz viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a létszám várható alakulásának mutatója stagnált, a várható jövedelmezőség, a várható kapacitáskihasználtság, illetve a beruházások várható szintje pedig csökkent, míg a többi mutató emelkedett.
A nagyvállalatok körében 2021. áprilishoz viszonyítva a várható kapacitáskihasználtság stagnált, a létszámvárakozások, a beruházások várható szintje, illetve a várható termelési szint pedig romlott. A többi mutató a nagyvállalatok esetén emelkedett az előző negyedévhez viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest a nagyvállalatok körében a várható kapacitáskihasználtság értéke 5 ponttal alacsonyabb, az összes többi mutató – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében – emelkedett 2020 júliusához viszonyítva.
