Az utolsó négy üzleti év számait vizsgálva megállapítható, hogy 2017-2018 évekhez képest az új cégek alapítása visszaesett, ezzel párhuzamosan pedig a cégmegszűnések száma enyhén emelkedett. Ez utóbbi adatot a kényszertörlések felfüggesztése is befolyásolhatta, valószínűleg enélkül az intézkedés több cég szűnt volna meg.

Árbevétel tekintetében a 2018-2019 években tapasztalt enyhe visszaesést követően, 2020-ban jelentős arányban sikerült az ágazat árbevételeit növelni. A 2017-es 17 milliárd forintról, 2020-ra a 19 milliárd forintot is meghaladta a szektor szereplőinek árbevétele. Ezzel párhuzamosan azonban a vizsgált időszakban jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. 2017-hez képest több mint 300 fővel kevesebben dolgoznak ilyen profilú vállalkozásokban.

Időszak	Összes cég	Cégalapítások száma (db)	Megszűnések száma (db)	Éves nettó árbevétel (e HUF)	Alkalmazotti létszám év végén (fő)
2017	276	14	6	17 079 000	1633
2018	284	14	15	18 446 000	1683
2019	274	5	13	18 116 000	1426
2020	269	8	13	19 150 000	1297

A 2020 tavaszán megjelenő koronavírus járvány a hal és az abból készült feldolgozott termékek eladását is befagyasztotta, ráadásul a lakosság a pánikszerű élelmiszerfelvásárlása nem érintette a halból készült élelmiszereket. Az exportlehetőségek is beszűkültek. Az, hogy mégis sikerült ennek ellenére az ágazat szereplőinek növelni árbevételüket, szerepet játszatott az az 544 milliós keretősszegű átmeneti támogatás, amit a kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból nyújtott 2020-ban, a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások részére.

Durván visszaesett a halfogyasztás 

A hazai értékesítést befolyásoló egyik tényező, az egy főre jutó halfogyasztás 2019-ben 6,45 kilogramm volt, ami 2 százalékkal volt kevesebb, mint 2018-ban, ugyanakkor messze elmarad a 24 kilogrammos uniós átlagtól. Az importhal aránya a fogyasztáson belül megközelítőleg 78 százalék, ami nagyon meghatározó.

Az elfogyasztott hal és haltermékek 39  százaléka „tartósított, illetve konzerv” termék, 32  százaléka „fagyasztott” és 29  százaléka „friss vagy hűtött” haltermék csoportjára bontható. (forrás: Ma-Hal 2019-es éves jelentése) A fogyasztás alakulására 2020-ban alapvetően nyomta rá a bélyegét a járvány gazdasági hatása, hiszen hiába lett a halhús ÁFÁ-ja 5  százalék, árban még mindig nem tudott versenyezni a sertés és a szárnyas húsokkal, amit a berögzült fogyasztási szokások is jobban preferálnak.

Az ágazat szereplőinek jövőjét a most kidolgozás alatt lévő Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz kidolgozás és megjelenés alatt álló pályázatai is meghatározzák majd. Amennyiben ezek a források hatékonyan kerülnek felhasználásra, akkor erőteljesebb növekedési pályára állhat a hazai halgazdálkodás és halfeldolgozás, azonban ehhez a fogyasztási szokások átalakulása is szükséges feltétel.