hirdetés

Nem félnek a csődtől a magyar cégek

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) elemzésében a hazai vállalkozások csődkockázatra vonatkozó véleményét, illetve a külső finanszírozási források és a hitelmoratórium igénybevételét vizsgálja. Ebből többek között kiderült: a cégek többsége egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy versenytársaik felfüggesztik tevékenységüket.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Az elemzésben szereplő adatok a GVI legfrissebb negyedéves konjunktúrafelvételéből származnak: 2021 júliusában összesen 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztek meg a fenti témákban. Az eredmények reprezentatívnak tekinthetőek a vállalatok bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásának valamint a regisztrált vállalkozások számának létszámkategóriák és ágazatok szerinti megoszlása szempontjából.

A vállalkozások csődkockázatra vonatkozó percepciója

A csődkockázat felmérése során a vállalatvezetőket arról kérdezték, mennyire tartják valószínűnek, hogy az ágazatukba tartozó, hasonló tevékenységet végző versenytársaik a következő félév folyamán kilépnek a piacról, felfüggesztik a tevékenységüket. A cégek többsége (55 százalék) egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy ez megtörténik, és mindössze 7 százalékuk (5 százalék szerint valószínű, 2 százalék szerint nagyon valószínű) gondolja úgy, hogy valószínűleg lesz a piacról kilépő versenytársa a következő félévben. Azok a vállalatvezetők, akik szerint valószínű, hogy lesznek kilépések a piacukon, átlagosan úgy vélik, hogy a versenytársak 15 százaléka lehet érintett. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóipari cégek vezetői számítanak legkevésbé a versenytársak piaci kilépésére, míg legnagyobb arányban a kereskedelmi és az építőipari cégek vezetői prognosztizálnak piaci kilépést a saját tevékenységi területükön.

Külső finanszírozási forrás igénybevétele

Júliusban a legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást. Ez az arány az átlagnál magasabb a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében (87 százalék) és alacsonyabb az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében (72 százalék). Emellett a tisztán hazai tulajdonú (80 százalék) illetve a nem exportáló (75 százalék) vagy csak részben exportra termelő (87 százalék) cégek nagyobb arányban használnak külső forrásokat, mint a külföldi tulajdonú (60 százalék) és az exportáló (70 százalék) cégek.

Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt (pl. banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget stb.) vesz igénybe. A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét (pl. vissza nem térítendő állami támogatás, állami járulékkedvezmény, Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik terméke, NHP hitel stb.) választotta.

A külső finanszírozási forrást igénybe vevők között a 20 és 49 fő közötti vállalkozások kisebb arányban (54 százalék), míg a nagyobb vállalatok inkább élnek a piaci megoldásokkal. Az építőipari és kereskedelmi cégek körében (75 százalék és 77 százalék) jellemzőbb a piaci alapú finanszírozási eszközök igénybevétele, mint a feldolgozóiparban és a szolgáltatást nyújtó vállalatok körében (60 százalék és 61 százalék). A döntően exportáló cégek többsége a piaci megoldásokat részesíti előnyben (82 százalék), míg a részben vagy egyáltalán nem exportáló vállalatok alacsonyabb arányban vesznek igénybe ilyen forrásokat (65 százalék és 59 százalék).

Piaci és államilag támogatott külső finanszírozási forrás igénybevétele, százalék (Az arányok a külső finanszírozási forrást igénybe vevő cégekre vonatkoznak. Forrás: GVI 2021)

Az államilag támogatott külső finanszírozási források igénybevétele leginkább a középvállalkozásokra jellemző (54 százalékuk használt ilyen forrást), míg a legalacsonyabb arányban a 20-49 fő közötti cégek (34 százalék) éltek az államilag támogatott lehetőségekkel azok között, akik külső forrást vettek igénybe. Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok magasabb arányban vettek igénybe államilag támogatott forrásokat (42 százalék), mint a másik három ágazatba tartozó cégek (építőipari vállalatok 36 százalék, kereskedelemi 36 százalék és szolgáltatást végző cégek 35 százalék). Emellett a tisztán hazai tulajdonú (40 százalék) és a nem vagy részben exportáló vállalatokra (40-40 százalék) jellemzőbb az államilag támogatott finanszírozási források igénybevétele, mint a részben vagy egészben külföldi tulajdonú cégekre (25 százalék) illetve a döntően exportra termelőkre (29 százalék).

A vállalatok jogosultsága a hitelfizetési moratórium lehetőségére és a moratórium igénybevétele

A 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A vállalatvezetők 36 százaléka azt jelezte, hogy a cég nem volt jogosult a moratóriumra, 40 százalékuk pedig jogosult lett volna, de nem élt a lehetőséggel.

Legnagyobb arányban a nagyvállatok vezetői válaszolták azt, hogy cégük nem volt jogosult a hitelfizetési moratóriumra (47 százalék), de körükben a legmagasabb azok aránya is, akik éltek a hitelfizetési moratórium lehetőségével (12 százalékuk jelenleg is igénybe veszi, 18 százalékuk igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból). A 20-49 fős és az 50-99 fős cégeknek körülbelül az ötöde, a 100-249 fős cégeknek pedig a harmada veszi vagy vette igénybe a moratóriumot, a cégek 35-40 százaléka azonban ezekben a létszámkategóriákban nem volt jogosult a moratóriumra.

Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot (32 százalék, 22 százalékuk jelenleg is él vele), míg a legkisebb arányban az építőipari cégek (8 százalék). Azok aránya, akik nem voltak jogosultak a moratóriumra a feldolgozóipari vállalkozások esetében a legmagasabb, 42 százalék, de hasonló arány figyelhető meg a szolgáltató (40 százalék) és az építőipari cégek esetében (37 százalék) is. Azok aránya, akik jogosultak lettek volna, de nem akarták igénybe venni a moratóriumot az építőipari (55 százalék) és a kereskedelmi (51 százalék) cégek esetében a legmagasabb.

A hitelmoratóriumot elsősorban a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások vették igénybe: 16 százalékuk jelenleg is él vele, 10 százalékuk pedig igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A külföldi (rész)tulajdonú vállatoknak ezzel szemben 57 százaléka egyáltalán nem is volt jogosult a moratóriumra. A hitelfizetési moratóriumot emellett az exportáló cégek nagyobb arányban veszik vagy vették igénybe (a részben exportra termelők 26, a döntően exportálók 32 százaléka), mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások (18 százalékuk élt vele).

A vállalkozások véleménye a hitelhez jutás feltételeiről

A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége (57 százalék) úgy véli, hogy 2021-ben az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei.

Az egyes ágazatok közül a kereskedelem és a szolgáltatás területén tevékenykedő vállalatok a leginkább megosztottak a kérdésben. Előbbiek 12 százaléka szerint sokkal, 5 százaléka szerint pedig valamivel nehezebb lett hitelhez jutni 2021-ben, 42 százalékuk azonban úgy véli, hogy javultak (15 százalék szerint sokkal könnyebb lett) a hitelhez jutás feltételei. A szolgáltatások területén működők 11 százaléka szerint nehezebb, 37 százaléka szerint viszont könnyebb lett hitelhez jutni. Az építőipari és a feldolgozóipari cégek körülbelül kétharmada szerint nem változtak a feltételek tavalyhoz képest, körülbelül harmaduk szerint pedig könnyebbé vált a hitelfelvétel.

2022-re vonatkozóan a vállalkozások többsége arra számít, hogy a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni (51 százalék), de az előző időszakokhoz képest nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni (2021. júliusában 22 százalék, míg 2020. októberében 16 százalék) a jövő évben.

hirdetés

Véleményvezér

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban

Szijjártó Péternek szerepelnie kellene a Kőgazdag Fiatalok című reality showban 

Igazságtalan, hogy külügyminiszterünk nem kapott lehetőséget a legújabb, nézőszámot döntögető reality showban. Pont ugyanúgy él és gondolkodik, mint az ott szereplők.
A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak

A magyar kutatók is kárvallottjai ez egyetemi modellváltásnak 

A nyilvánosság előtt nagy hangsúlyt kapott, hogy az Európai Unió kizárta a hallgatóknak szóló Erasmus programból a modellváltó magyar egyetemeket. Kevesebben tudják, hogy a kutatók is bajba kerültek.
Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában

Tíz százalékra csökkent az orosz gáz szerepe Európában 

Orbán Viktor szerint nem jó, hogy Európa megszabadult az orosz energiahordozóktól. A miniszterelnök erről tegnap, napirend előtt az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján beszélt.
Van ingyen ebéd

Van ingyen ebéd 

Szerencsések azok, akik a román határ mellett laknak. Kedvelt élelmiszereiket ugyanannál a multinál jóval olcsóbban kapják meg a szomszédoknál.
Az oroszok Ukrajna után Örményországot is elveszíthetik

Az oroszok Ukrajna után Örményországot is elveszíthetik 

Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot, hogy visszaszerezze egykori területét. Az akció teljesen átrendezi a kaukázusi erőviszonyokat.
Az USA a cégalapítások több mint felét bevándorlóknak köszönheti

Az USA a cégalapítások több mint felét bevándorlóknak köszönheti 

A befektetők jól átgondolják hová vigyék a pénzüket és ma nehéz jobb helyet találni az USA-nál.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo