Friss cikkeink
Tarolt a medve - Részvénypiaci lejtmenet
Az optimisták összes várakozása alapjaiban omlott össze az elmúlt hetekben a világ tőzsdéin. Jelenleg elsősorban a negatív rekordok számbavételével foglalatoskodnak a néhány hónapja még oly derűlátó elemzők. Hogyan tudott ennyire gyorsan megváltozni a tőzsdei hangulat? A válasz többnyire ez: a drámaian csökkenő amerikai cégeredmények és a recessziós félelmek miatt.
Iparűzők terhei - Hol itt az egyenlő közteherviselés?
Az iparűzési adó csak egy a sok közül. Mondhatnánk, csepp tengerben. Mondhatnánk, ha pályafutásának kilenc éve alatt megengedett mértéke nem emelkedett volna 3 ezrelékről 2 százalékra. Ha számítási alapja - a forgalom - miatt nem kellene fizetniük a veszteséges vállalkozásoknak is, és ha az állami prés közé szorult önkormányzatok nem emelnék évről évre.
Extrabúza, extraprofit? - Az árutőzsde túl van a nehezén
Jó és rossz éveket egyaránt átélt a közelmúltban a Budapesti Árutőzsde. Az orosz válság után a forgalom a korábbinak a töredékére esett vissza, a gondok megoldásával kapcsolatban pedig nem volt egyetértés a tagok között. A piacon jó néhányan megkongatták a vészharangot, mondván: az árutőzsdének befellegzett. A mostanra konszolidálódott piac múltjáról és terveiről az ügyvezető igazgató, Bánhidi Ferenc beszélt.
Sokan kérik, sokan kapják
Növekszik a bankgarancia iránti igény. Nem meglepő, hiszen nő az építési beruházások száma, a Széchenyi-terv támogatásainak igénybevételéhez is szükség van rá, mint ahogyan a magyar cégek számára egyre inkább megnyíló uniós pályázatokon is. A jogharmonizáció következtében is bővül az olyan területek köre, ahol a bankgarancia kötelező előírás. Megjelent ezen a piacon egy új ügyfélkör: a kis- és középvállalkozásoké.
Depresszió után hurráoptimizmus - A tőzsdén oldalazó mozgás vagy szerény visszaesés várható
Az elmúlt hetekben bekövetkezett az, amire pár nappal azelőtt még senki sem számított: a befektetői hangulat szinte átmenet nélkül csapott át a legmélyebb depresszióból hurráoptimizmusba, a vezető technológiai indexek közül nem egy 30 százalékot is emelkedett a mélyponthoz képest. A jelenlegi várakozások szerint a következő időszakban inkább oldalazó ármozgásokra van kilátás, sem a további jelentős erősödésre, sem a korábbi mélypontok tesztelésére nem látszik reális esély.
Jelzálog ingóságokra - A jog alkalmazkodott a gyakorlathoz
Az ingóságok jelzáloggal terhelhetőségét öt éve egy kormányrendelet helyezte vissza az üzleti életbe. Célja az volt, hogy a termelőeszközökre, vagyontárgyakra fölvehető kölcsönökkel megélénküljön a gazdaság. A jogszabály hatálybalépése óta eltelt négy év alatt több mint 5600 milliárd forinthoz jutottak a vállalkozók gépeik, terményeik jelzálogosításával, azonban sokan még ma sem tudják: ingóság vásárlásával is vehetnek adósságot.
Segítség, van kétmillióm!
Az infláció folyamatos alábecslése, a rossz tőzsdei időszakok, a forrásadó bevezetése, az alacsony banki kamatok mind-mind nehezítik a befektetések tervezését. Azt mondják, a pénznek időre van szüksége ahhoz, hogy „dolgozzon”. De nem mindegy, mennyi időre, és milyen kockázat mellett.
Keresd a logót! - Készpénz nélkül a világ körül
Pár éve még ahány országot érintett a magyar utazó, annyiféle valutára volt szüksége. Ma már egy plasztiklappal mindez elkerülhető. A kényelemnek azonban ára van. Külföldön ugyanis jóval költségesebb bankautomatából készpénzt felvenni, mint itthon.
Mi van mögötte? - Üzletek, amelyek az árfolyamokat mozgatják
Miért érdemes egy hazai kisbefektetőnek is nyomon követnie a nemzetközi tőkepiacok és szereplőinek történéseit? Mert közvetlenül és közvetetten a budapesti tőzsde és papírjainak mozgása is jelentős mértékben ezektől függ. Összefoglalónk – természetesen a teljesség igénye nélkül – a befektetési alapok menedzsereinek döntéseit befolyásoló híreket veszi sorra.
Nem a bankokon múlik
A Széchenyi-terv kapcsán a kormányzat által várt pályázati boom a finanszírozásban részt vevő bankok szerint még várat magára, bár a kis- és középvállalkozások hitelezése – úgy tűnik – megélénkült az utóbbi időben. Legtöbben a hagyományos, állami kamattámogatásos konstrukciókat veszik igénybe.
Forintkockázatok
Valóban alulértékelt volt a magyar fizetőeszköz a környező országok valutájához képest, és makrogazdasági szempontból hosszú távon igazolható a sávszélesítés jótékony hatása. A magyar exportőrök azonban csődről, mások az ország fizetésimérleg-egyensúlyának felborulásáról beszélnek a hirtelen megerősödött forint miatt. A gyengülése ismét csak váratlan volt. Stabilizálódik-e a forint, s mikor és hol? Csökkenthető-e a kockázat, és ha igen, hogyan?
Sok kicsi sokra megy
Kevés bank van a piacon, amely kimondottan a mikro- és kisvállalkozásokat célozza, de számuk növekszik. Nem véletlen, hiszen 365 ezer működő mikro- és kisvállalkozás van az országban. Stabilizálódott a gazdaság helyzete, és ezzel együtt a vállalkozásoké is, amelyek a bankoknak nemcsak vállalati, hanem lakossági piacon is kecsegtető lehetőséget jelentenek.
A kisebbek kedvére
A liberalizációval beléptünk a fejlett bankrendszerű országok sorába, ahol mindenki a saját érdekei szerint és nem a szabályozók által leszűkített téren bankolhat. A legnagyobb változás – mind a bankok, mind ügyfeleik szempontjából – a hirtelen jött szabadság. Új ügyfelek új igényekkel jelennek meg, és a bankok ki is szolgálják őket.
Szavazatért diákhitelt?
„Nem hiszem, hogy jól döntöttél – hallottam mögöttem a sorban a postán. – Előre elkölteni azt a pénzt, amiről még azt se tudod, mennyi lesz, és egyáltalán hol fogod megkeresni, nem bátorság, hanem butaság. Ráadásul semmi sem garantálja, hogy ez a mostani kilenc és fél százalékos kamat még két év múlva is ennyi lesz. Olvasd el a hiteligénylő lapot! Látsz egy erre utaló mondatot is?! Persze, az újságokban én is olvastam az Orbán nyilatkozatait, de azzal hiába mész majd panaszra a Postabankhoz, amikor mégiscsak megemeli a kamatokat…”
Inkubátor és kockázati tőke
A gazdaság magasabb kockázatot magukban rejtő területeinek kezdő, innovatív vállalkozásai korábban nem számíthattak klasszikus pénzforrásokra, hisz a többiek is nehezen jutottak ezekhez. Az okok érthetők: a tőkeközvetítő infrastruktúra gyenge, a lehetséges befektetők kerülik a rizikót, és a lakossági megtakarítások szintje relatíve alacsony. Mi lehet a megoldás? Az inkubátor védett környezete például, a kockázati tőke támogatásával, vagy ahelyett.
Nem félünk az adósságtól
Szinte nem volt lakossági hitelezés 1995-ig Magyarországon, így most a kölcsönhöz hozzáférés pszichológiai hatása erősebb ösztönző, mint amennyire visszatartó erő a hitel ára. Az elhalasztott beruházások sürgető kényszere elnyomja a kamatok nagysága feletti aggodalmat.
A modern hitelezés
A legtöbb kereskedelmi bank eddig úgy gondolta, hogy nem éri meg a törvényileg minimumként előírt hárommilliárd forint alaptőkével önálló jelzáloghitel-intézményt létrehoznia. Most azonban mintha megváltozott volna a véleményük.
A kormány diktál, a munkaadó fizet?
A kormány, ígérete szerint, az idén nem dönt önállóan a minimálbér mértékéről. Legalábbis október 5-éig nem. Ekkor, lapunk megjelenésének napján folytatják az addig sikertelen egyezkedést a szociális partnerek. Ez a határidő már jócskán beleesik abba a terminusba, amikor a tavaly módosított munka törvénykönyve a kormány számára már lehetőséget ad a diktátumra. Az, hogy a kormánynak, a munkaadóknak és a munkavállalóknak nem sikerült határidőn belül megegyezniük, nem csoda: az érdekegyeztetés fórumát a kormány arra a határnapra tűzte ki, amely után tizenöt nappal övé a döntés joga.
Energetikai forintok
Az ambiciózus tízéves energiatakarékossági program megvalósulását segíthetik azok a megpályázható pénzek, amelyekkel a lakossági energiafelhasználás csökkenthető lenne. A rendelkezésre álló források egyre bővülnek, a tömeges pályázást azonban a megváltozott feltételek nemigen segítik.
Ismét hitel
Hirtelen megugrott tavaly a vállalkozások hitelállománya – bár még mindig elmarad az EU-tagországok átlagától –, pedig a magyar cégek helyzete alapvetően nem változott. Ami viszont igen: a bankok hitelpolitikája, amelynek célközönségévé váltak a kisebb vállalkozások is, továbbá a gazdasági környezet, hiszen megindult a növekedés.
Vállalati eurószámlák
Közeledik a nap, amikor a monetáris unió tizenkét tagországának devizájában már nem lehet szerződést kötni, számlát vezetni, fizetni. 2002. január elsejétől egy közös pénz marad: az euró. Az átállásra a magyar bankok is felkészültek, a vállalkozásoknál inkább a napi problémák vannak előtérben. Igaz, rájuk az átállás nem ró komoly terheket.
Gúzsba kötött munkáltatók
A jövedelem a munkatársak motiválásának egyik legfontosabb eszköze. A nemzetközi összehasonlításban is magas közterhek miatt a magyarországi munkáltatók folyamatosan keresik a költségtakarékos bérezési megoldásokat. Ilyenek a természetbeni juttatások, igaz, ma már ezek többségét is személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli.
Jutalom: nem csak év végén - Cél a kulcsemberek megtartása
Decemberben, karácsony táján azoknál a cégeknél is felmerül a dolgozók jutalmazása, ahol év közben erre nemigen fordítanak figyelmet. A hazai társaságok ma már jóval összetettebb juttatási rendszert működtetnek, mint korábban, de a nyugati kompenzáció rendkívül lassan válik bevett szokássá náluk. Megnéztük néhányuknál, hogy élnek-e és ha igen, miként, a különböző lehetőségekkel.
Bűvészkedés
Sokszor hallani kisvállalkozóktól, hogy ha minden közterhet befizetnének, és nem próbálnának meg „okosan” dolgozni, akár le is húzhatnák a rolót. Az állam ugyanakkor azzal érvel, hogy nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony a hazai társasági adó. Arról viszont nem szól, hogy minden más teher – egészségügyi hozzájárulás, tébé, osztalékadó stb. – magasabb. A végeredmény: a legtöbb kisvállalkozás – legalábbis papíron – majdnem veszteséges.
Bonyolult szabályok, nagy költségek
Megszerezni egyszerű, fenntartani nehéz, elszámolni bonyolult. Mi az? A cégautó. A címben feltett kérdésre nem könnyű tehát választ adni, de néhány itt bemutatott szempont segítheti a döntést.
Két és fél pillér
Sikerül-e visszacsalogatnia a kormánynak a társadalombiztosítóhoz azokat, akik 1998 után a magánnyugdíjpénztárakat választották? Sikerül-e lebeszélnie az újonnan munkába állókat, hogy magánpénztárt is válasszanak? S mivel jár mindez az immár állami garancia nélkül működő nyugdíjpénztárak számára? S nem utolsósorban: mit hoz mindez a jövő nyugdíjasainak?
Derűre derű?
Telített piacon, a világgazdasági recesszió ellenére kiemelkedően jó évet zárt tavaly a hazai bankszektor. Elemzők szerint idén már nem várhatók ilyen jó eredmények, mert késleltetve ugyan, de a pénzügyi szektorban is megjelennek az általános gazdasági folyamatok.
Rekordév után
Látványos évként jegyzik majd a hazai pénzintézeti szektor történetében 2001-et: a szektor egésze rekordévet zár, óriási fúziók rendezik át a bankok élmezőnyében a piaci pozíciókat, már a lakossági hitelpiacon is verseny alakult ki az ügyfelekért, számos szereplőnél most valósul meg a tőkepiaci értékpapír-kereskedelmi tevékenység bankba integrálása. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva értékeli az elmúlt évet, s némi kitekintést ad 2002-re is.
Váratlan hossz
Miközben az emberek tudatába az vésődött be, hogy a magyar tőzsde halott, a forgalom alacsony, és a befektetők elfordultak a piactól, az árfolyamok a szeptemberi, Amerika elleni terrortámadás utáni sokk óta rendíthetetlenül emelkednek, s január végére éves csúcsát közelítette a BUX-index. A hazai befektetők aktivitása azonban nem nőtt meg érezhetően. Vajon miért és meddig?
Szűk mozgástér
A sávszélesítés óta a forint erősödése jelentős dezinflációs tényező lett, az erős árfolyam azonban egy határon túl a magyar versenyképességet ronthatja. Évi két-három százalékosnál nagyobb felértékelődést nem bír el a magyar gazdaság. A jegybank árfolyam- és a kamatpolitikája e folyamatok alakulásának befolyásolásában meghatározó.
Revizorelhárító stratégiák
Az adóellenőrzés során a vállalkozás arra törekszik, hogy minél kevesebb hibát találjon nála a revizor, az ellenőrnek viszont az a célja, hogy minél újszerűbb, érdekesebb szabálytalanságokat fedezzen fel. A „verseny” az adóeljárásban szabályozott keretek között folyik, és az adózót is sok jogosítvány illeti meg.
Betétek és kivételek
Hiteloldalon haszonélvezői, betétesként vesztesei vagyunk a csökkenő kamatoknak. De vajon tényleg kevesebbet fizetünk-e a hitelért, és meddig csökkenhetnek a betéti kamatok?
Vizsgált vagyonok
Az adóhatóság visszamenőleg, korlátlanul kutakodhat a magánszemélyek vagyongyarapodásával kapcsolatban egy január elsején hatályba lépett törvénymódosítás alapján. Vannak, akik szerint fölösleges volt ez a változtatás, az adóhatóság viszont bízik abban, hogy a rendelkezés hatására a korábbinál több pert nyer a bíróságokon.
A befektetők és a politika
Sokan féltek attól – főleg a korábbi példák alapján –, hogy a választások miatt a tőzsdei árfolyamok esni fognak. Ezért inkább a túlzott óvatosság a jellemző, ami viszont – a voksolást követően – könnyen jelentős emelkedést okozhat.
Befektetés és mecenatúra
A hazai jelentős műkereskedők az elmúlt években csak raktáraik leghátsó zugában őrizgettek egy-két kortárs műalkotást, s csak a legelszántabbak alapozták üzletpolitikájukat a ma élő és alkotó művészek munkáira. Ők – kevés kivétellel – az aukciókon is rendre hiányoztak. Az elmúlt hónapokban azonban megváltozott a helyzet: érezhetően megnőtt az érdeklődés és a befektetési célú vásárlási kedv műveik iránt.
Gyűjtsd a számlát!
Nem elég jó áron eladni egy ingatlant ahhoz, hogy valóban jó üzletet csináljunk. Kellő körültekintéssel ugyanis akár százezreket meg lehet takarítani az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóján.
Kivédhető veszélyek
Ma még, számos ok miatt, több oldalról is támogatni kell a lakáshoz jutást Magyarországon. Az otthonteremtési program azonban inkább az építőipar fellendítését, mintsem a lakhatás megoldását szolgálja, s a támogatás jelenlegi, sokak szerint drága módja sem feltétlenül a leginkább rászorulóknak nyújt segítséget.
Gyűjtsd a számlát!
Nem elég jó áron eladni egy ingatlant ahhoz, hogy valóban jó üzletet csináljunk. Kellő körültekintéssel ugyanis akár százezreket meg lehet takarítani az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóján.
Politika és tőzsde
A parlamenti választások első fordulójának eredményére, illetve az azt megelőző közvélemény-kutatásokra adott tőzsdei reakció pontosan megmutatta a befektetők véleményét a Fidesz, illetve az MSZP vezette politikai erőkről. Talán ez az egyetlen kézzelfogható előnye annak, hogy a választási eredményekre vonatkozó előrejelzések ezúttal hibásnak bizonyultak.
Nyaralás cégpénzből?
A legtöbb vállalkozónak megfordul a fejében, hogyan lehetne a család egyre növekvő nyaralási költségeit a cég kiadásai között, üzleti utazási kiadásként feltüntetni. Vannak-e még kiskapuk, amelyek módot adnak erre, vagy éppen fordítva: lehet, hogy még a valóban üzleti utakat sem számolhatjuk el?
Márkásodó bankok
A bankszámla nem becsomagolható, nem rakható a kirakatba, mégis, az egyes bankok nevei a fejlett gazdaságokban ugyanolyan „márkásan” csengenek, mint egy divatos sportcipőé vagy üdítőitalé. De mi a helyzet Magyarországon, ahol a bankpiaci verseny még csak tizenöt éves múltra tekint vissza, s emiatt a hazai ügyfeleknek sincs elegendő összehasonlítási alapjuk, ráadásul kevésbé tudatosak, mint nyugati társaik?
Eva: áfa és a többi helyett
A társasági adót, az áfát, az szja-törvény szerinti osztalékból származó jövedelem adóját és esetleg a cégautóadót is kiváltaná, s még a kettős könyvviteltől is mentesítene a kormány programjában szereplő egységes vállalkozási adó. Egyes becslések szerint erre annak a vállalkozónak lesz érdemes áttérnie, aki 100 forint bevételből 65 forintnál kevesebbet fordít anyagokra, szolgáltatások vásárlására és alkalmazottai bérére; azaz jellemzően a szellemi foglalkozásúaknak, a különféle lakossági szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozásoknak.
Ha nem fizet a vevő
Gazdasági-kulturális „elmaradottságunk” egyik jele a még mindig nem megfelelő fizetési morál. Igaz, egyes vélemények szerint van olyan terület – például a közterhek megfizetése –, ahol már javult a korábbiakhoz képest. Abban viszont szinte mindenki egyetért, hogy a vállalkozások egymás közötti fizetési fegyelme rossz. Mi ennek az oka, és hogyan lehet védekezni ellene?
A nagy generáció nyugdíja
Sem a pénzüket nem kapják vissza, sem többletszolgáltatást nem kapnak a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint azok, akik korábban a magánnyugdíjpénztárat választották, és a kötelező hatszázalékos járulékot önkéntesen kiegészítették tíz százalékra, s azoknak a munkáltatói befizetése is elvész, akik – a most leköszönt kormány lépéseinek hatására – visszaléptek a társadalombiztosításba. Van-e esély a nyugdíjreform újraélesztésére, s milyen érvek szólnak mellette?
Uniformizálható-e a pénzvilág?
A globális világgazdaságban hogyan tudja követni a szabályozás a folyamatokat, működik-e a csak elveket tartalmazó reguláció? Vajon szabályozható-e egységesen egy heterogén bankrendszer, vagy az uniformizálás legalább annyi veszélyt hordoz magában, mint mondjuk az alultőkésítettség? Ilyen kérdésekre kerestük a választ a bankvilágban széleskörű vitákat kiváltó „Bázel II” apropóján.
Eva lesz, de nem az?
Az egyszerűsített vállalkozási adó vonzó adózási forma lehetne a gazdaság legkisebb szereplői számára, ha tényleg azokkal a feltételekkel fogadná el az Országgyűlés, amelyeket az MSZP tavasszal megígért. A kormány előterjesztése és a vita azonban kétséget ébreszt.
Ha nem fizet a vevő, fizet a biztosító?
Fizet, de természetesen csak akkor, ha kötöttünk biztosítást a halasztott fizetésből származó kockázatok ellen.
A Piac és Profit július–augusztusi számában elég ijesztő, de sajnos reális elemzés számol be arról, hogy milyen helyzetbe kerül egy cég, amelynek nincs ilyen biztosítása, s a vevője nem fizeti ki a szállítás ellenértékét.
Van-e védelem a rossz adósok ellen? – teszi fel a kérdést a cikkíró.
Friss
Költségkímélés
Világok harca: mit tehetnek a magyar cégek a vámháború árnyékában?
Egyre több magyar exportőrt és importőrt érint a világgazdaságban erősödő és gyorsuló protekcionizmus.
Pénzszerzés
Simor András: A közvélemény-kutatások eredményétől függ, hogy lesznek-e még választási osztogatások
Az 5. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 87. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Jogi kisokos
Megnehezítette a Kúria a hatósági döntések bíróság előtti megtámadását
Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét.
Cégblog
Megnehezítette a Kúria a hatósági döntések bíróság előtti megtámadását
Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét.
Klímablog
Hogyan válasszunk olyan munkahelyet, ami nemcsak nekünk, hanem a bolygónak is jó?
A fiatal munkavállalók egyre tudatosabbak ebben.
Gazdaság
Egyre nagyobb személyi kölcsönöket vesznek fel a magyarok
Újabb bank emelte az egyik személyi kölcsönének felső határát.
Társadalom
Veszélyben azok az autósok, akik percenként 120 leütésnél gyorsabb zenét hallgatnak
A zene ritmusa hatással van a vezetésre.
Infokom
Érkezik a nagy sebességű internet
2030-ra az ország minden részében elérhetővé válik a gigabit-képes hálózat.
