Az óriásviharok nem drágítják a lakásbiztosításokat

Meterológiai események okozzák a lakásokban keletkező károk 40 százalékát. Nem kell attól tartani, hogy a globális felmelegedés, és az egyre gyakrabban előforduló óriásviharok hatására a lakásbiztosítások is drágulni fognak - állapítható meg a lakásbiztosítási piac vezetője, az AEGON Magyarország szakértőinek jelentéséből. Az elmúlt évek óriásviharai lokálisan valóban jelentős károkat okoznak, de a lakáskárokkal kapcsolatos összes kifizetés nem emelkedett jelentősen, miközben a költségeket mérsékli a biztosítók hatékonyabb működése is. A felmelegedés hatása az egyéni rizikó növekedésén látszik: ez ellen védekezni pedig csak biztosítással lehet.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az elmúlt három évben a lakáskárokra kifizetett összeg 34 százaléka kapcsolódott a meteorológiai károkhoz. Átlagosan 50 ezer forintot fizetett ki a biztosító egy-egy ilyen káresemény után, ám minden esztendőben előfordult milliós összegű megtérített kár is.  

Az Aegon tapasztalatai szerint a legnagyobb bajokat a jégverés okozza, a kártérítések összege ilyenkor jóval magasabb az átlagnál. A meteorológiai károk közül a leggyakoribb az egyszerűbb viharkár, az elmúlt három évben a bejelentések 58 százaléka kötődött ehhez. A villámcsapások -amelyek leginkább az elektronikus eszközökben okozhatnak zárlatot- a meteorológiai károk 23 százalékát jelentették, míg a bejelentések 14 százalékában a jégverés okozott bajt. A téli hónapok tipikus káreseményének számító hónyomás miatt a biztosított ingatlantulajdonosok mindössze egy százaléka fordult a társasághoz. Ebben változást az idei kemény tél hozott, a hónyomással kapcsolatos bejelentések száma 2010 első negyedévében majdnem a tízszerese volt a megelőző évinek.  

Az elmúlt három év adataiból kitűnik, hogy a legtöbb meteorológiai kárt 2008-ban jelentették be, míg tavaly az előző évinél 3 százalékkal kevesebb volt a károk száma. A kárkifizetések összege azonban az elmúlt esztendőben volt a legmagasabb - ezt azonban a kormányzat adóintézkedései (az áfa emelése) sokkal jobban magyarázzák, és nem a károkozás nagyságrendjének növekedéséről van szó.

Az Aegon Magyarországhoz beérkezett, meteorológiai vonatkozású igények átlagos kárösszege továbbra is meghaladja a nyári viharkárokra jellemző 90 ezer forintot. A teljes biztosítási szektorban a kárbejelentések száma meghaladhatja a kétezret, a kár nagysága pedig elérheti a 200 millió forintot. Az AEGON Magyarország az eddigi kárbejelentések több mint felét már lezárta és elindította a kárösszeg átutalását: eddig közel  40 millió forintot fizetett ki ügyfeleinek.  

A szemleköteles károk esetében a kárszakértők a bejelentéstől számított 24 órán belül felveszik a kapcsolatot az ügyféllel. A szakértők a helyszíni szemle során speciális, érintőképernyős, hordozható számítógépre rögzítik az adatokat, számításokat, így a biztosító már a helyszínről el tudja indítani a kárrendezést, vagyis a banki átutalást. A szemlét követően így az ügyfelek a banki átutalási időnek megfelelő átlagosan 4 nap alatt hozzájuthatnak a kártérítéshez.

Az Aegon adatai szerint a lakásbiztosítások esetében nem nagyobb a korábbi éveknél a viharkárok összesített biztosítói kockázata, vagyis -a hiedelmekkel ellentétben- az időjárási változásoknak nem kell megjelenniük a lakásbiztosítások díjában. Az azonban tény, hogy az ingatlantulajdonosok egyedi rizikója magasabb lett - nem tudni ugyanis, hol csap le a következő vihar, vagy jégverés. Míg korábban a károk jelentős része elkerülhető lett volna -például azzal, ha kitisztítják az ereszt, vagy becsukják az ablakot- addig a védekezés ezen, hagyományosabb formái elégtelenek lehetnek.

Miért gyakoribbak és nagyobbak az óriásviharok?
A Piac és Profitnak adott interjúban Dr. Juhász Árpád is a globális felmelegedéssel hozta kapcsolatba a hurrikánok és tájfunok erősödését: "Erre a Brown-mozgás kínál magyarázatot: a molekulák hő hatására sűrűbben ütköznek. Ezért kell a melegebb levegőnek nagyobb térfogat", magyarázta a geológus-tudós. "A nagyobb légköri átlaghőmérséklet intenzívebb légköri folyamatokat indukál. Az elmúlt években atrópusi ciklonok (hurrikánok és tájfunok) gyakoribbak voltak, szezonjuk pedig kitolódott novemberre, holott régen októberben véget ért. De ahogy a gleccserek rövidülésében is megfigyelhetők szakaszosságok, előfordulhat, hogy a ciklon-aktivitásban is csendesebb időszak következik. Nem-lineáris folyamatokkal van dolgunk, amik szeszélyesek, hullámzóak."

Véleményvezér

Meddig élnek a magyarok?

Meddig élnek a magyarok?  

A várható élettartamot tekintve Szlovénia lekörözte Ausztriát.
Bajban a NER cégek a tőzsdén

Bajban a NER cégek a tőzsdén 

Egyszerre több NER cég került gyengülő pozícióba.
Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta

Orbán Viktor barátja teljesen más irányba megy, mint a magyar miniszterelnök gondolta 

Argentína teljesen más modellt választ, mint Magyarország.
Magyarország jobban teljesít, ja mégsem

Magyarország jobban teljesít, ja mégsem 

Valami újat kellene végre kitalálniuk a magyar országvezetőknek.
Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott

Milliós kórházvezetői fizetések, Hadházy Ákos felháborodott 

Bérharc az egészségügyben.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo