A közös fizetőeszköz előnyei most kevésbé tűnnek egyértelműnek, mint 2007-2008-ban, a globális pénzügyi válság első hónapjai alatt, amikor az eurózóna kisebb tagállamai védettséget élveztek a vad árfolyam-ingadozásokkal szemben. Az euróhasználat hátulütői az utóbbi hónapokban váltak szembeötlővé, amikor Görögország államcsőd-közeli helyzetbe sodródott: Athén több évi drákói megszorítások elé néz, cserébe a 110 milliárd eurós szanálási csomagért, amelynek feltételei lényegesen keményebbek, mint azok, amelyeket az IMF tavaly Magyarországgal és Romániával szemben támasztott a fizetőképességük helyreállítását szolgáló hitelekért cserébe.
Az euró körül kialakult pánikhangulat szintén elfeledteti a monetáris unió olyan előnyeit, mint a határokon átnyúló kereskedelem leegyszerűsödése és a meghatározó európai gazdasági blokkhoz való szorosabb integráció.
Kivárnak a csatlakozó országok
Az egyébként európárti lengyel miniszterelnök, Donald Tusk a múlt héten kijelentette, hogy jelenleg "nem prioritás" a 16 tagú klubhoz való csatlakozás. Bojko Boriszov bolgár kormányfő májusban - részben a görög krízis miatt - felfüggesztette az euróövezethez való csatlakozás projektjét. Václav Klaus cseh elnök, az unió talán leginkább EU-ellenes államfője egyenesen arról beszélt, hogy "a közös európai valuta létrehozására irányuló projekt rég meghiúsult."
Nagy-Britanniában, amely önként maradt ki az övezetből, különösen erős az euróellenes hangulat, a görög válságra összpontosító retorikával a konzervatív párt nyerte a legtöbb szavazatot a hétvégén tartott általános választásokon.
Az EU-hoz csatlakozott országokat egyébként szerződés kötelezi az euró bevezetésére (kivéve Nagy-Britanniát). Az ehhez szükséges pénzügyi feltételek teljesítése - az adósság, a hiány és az infláció csökkentése - önmagába is évekbe telik, amit a mostani válság a jelek szerint tovább késleltet majd.
Vannak kivételek is
Egyes euróövezeten kívüli EU-országok, továbbra sem tettek le a közös fizetőeszköz gyors bevezetéséről. Észtország például továbbra is jövőre kívánja ezt megvalósítani. Az Európai Bizottság várhatóan szerdán javasolni fogja, hogy Észtország a jövő évtől csatlakozzon az euróövezethez. Az elfogadásra váró konvergenciajelentés szerint a balti állam teljesíti a szükséges gazdasági feltételeket. Brüsszeli források szerint a zóna bővítése azt is jelképezné, hogy a közelmúlt eseményei ellenére az euróövezet vonzó maradt azon országok számára, amelyek még nincsenek benne.
Az észt adósságállomány mindössze a GDP 7,2 százaléka, így Észtország az EU legkevésbé eladósodott országa. Az államháztartási hiánya a GDP 1,7 százalékával egyenlő, amivel a balti ország a harmadik helyen áll az unióban, az árak pedig 0,1 százalékkal csökkentek tavaly. Valójában Észtország az egyetlen olyan európai ország, amely eleget tesz az euróövezet valamennyi szabályának.
Bizonytalan, elég lesz-e a görög csomag
A Lombard Street Research nevű vezető citybeli gazdaságelemző cég szakértői szerint továbbra sem egyértelmű, hogy a stabilizáló pénzügyi csomag piaci hatása tovább tart-e néhány napnál. A cég keddi elemzése szerint felmerül az a kérdés is, hogy miért nem állítottak össze egy hasonló csomagot már jóval előbb, hiszen a korábbi - pénzügyi és egyéb - válságokból leszűrhető egyértelmű tanulság az, hogy "szinte mindig jobb az elején túlreagálni", elkerülendő, hogy "az események vonszolják magukkal" az érintetteket. A felelősség zöme Németországot, a német politikusokat terheli, akik "egészen a múlt hétig halogatták" a cselekvést.
Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint a görög kormány már kedden kérelmezte 20 milliárd euró hitel folyósítását az EU és az IMF által biztosított keretből. Az athéni pénzügyi tárcából származó információk szerint a súlyos adósságválsággal küzdő ország vezetése az EU-tól 14,5 milliárd eurót, az IMF-től pedig 5,5 milliárd eurót kér. A forrásnak "lehetőség szerint egy napon belül rendelkezésre kellene állnia" - mondta az AFP forrása.
