A globalizáció és az európai uniós integráció elmélyülésével Magyarország egyre inkább egy nagyobb gazdasági, kulturális tér részévé válik, amelyben a régiók, térségek, települések fejlődési esélyeit elsősorban versenyképességük határozza meg.

A Békés megyei foglalkoztatási feszültségek kezelésére március elején 235 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. A pénzből a tervek szerint 749 munkahelyet sikerül megőrizni, és további 75 újat létrehozni. Ezzel egy időben a Békés Megyei Önkormányzat 550,4 millió forint támogatást nyert az INTERREG program keretében arra a pályázatára, amelyet a békéscsabai repülőtér burkolt kifutópályájának és a kapcsolódó létesítményeknek a kiépítésére nyújtott be. A két szerződés együttes aláírásával közösen ünnepeltek az Országos Területfejlesztési Tanács, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Békés megyei Önkormányzat vezetői.

Önmaga felszámolására, összeolvasztására vállalkozik az a két országos szervezet, amelyik - egy harmadik "szomszédságában" - felzárkóztatni, az uniós forrásokkal megerősíteni akarja a vidéket, a kistérségeket.

Bicskétől Budaörsig és Telkitől Sóskútig tízegynéhány település felébredt, sőt nagyon is eleven. Amit saját jogon, majd pedig két nagyvállalkozóval egyetemben közösen megálmodtak, elérhető közelségbe került. Hogy mennyire? Annyira, hogy már nincs is messze a nap, amikor Etyek valamelyik borpincéjében Julia Roberts és Bill Gates koccint, és issza az áldomást egymással.

A bortermeléséről és művészeket is vonzó idilli környezetéről - számos alkotó él a medencében, köztük Melocco Miklós és Tarr Béla Kossuth-díjasok - ismert vidéken működött tavaly nyárig a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola, majd az akkori tűzeset okozta károk miatt Vácra költözött.

A fejlesztési elképzeléseket lefektető eddigi kistérségi stratégiák minőségi és tartalmi szempontból eltérőek, többükben a megvalósítandó konkrét projektek beazonosítására is alig van mód, véli Gyöngyössy Kálmán, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Területigazgatási Főosztályának vezetője, akit a térségi fejlesztéspolitikai teendőkről, illetve ezek kormányzati ösztönzéséről kérdeztünk.

Nem történt mindent felbolydító változás a területpolitika irányításában, ám mivel sok tárcát érintő kérdésről van szó, a munkát, a kezdeményezéseket össze kell hangolni. A területpolitika koordinálásával megbízott politikai államtitkár, Nagy Sándor szerint tudomásul kell venni, hogy alapkérdésekben nincs politikai konszenzus, de ez nem lehet akadály: amit meg lehet, azt meg kell csinálni.

Minden korábbinál nagyobb összeg, több mint százegymilliárd forint szolgálja jövőre közvetlenül Magyarország régióinak, kistérségeinek felzárkózását, a területi különbségek mérséklését. Kovács Flórián László, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke azt is áttörésként értékeli, hogy a területfejlesztésre fordítható hazai források döntő részét decentralizálják, s arról is helyben döntenek majd, mire mennyit fordítanak.

 

Ma az internetes kereskedelem 50 százaléka kapcsolódik a Visához, és a Visa éves forgalmának (1600 milliárd dollár) 2000-ben – a tervek szerint – a 2 százalékát adja az elektronikus vásárlás. Ez utóbbi adat 1998-ban 0,5, míg 1999-ben 1 százalék volt. A vállalat idén júniusban kinyilvánította, hogy a jövőben bármilyen eszközön, az elképzelhető legmagasabb biztonsági és kényelmi szinten végre lehet majd hajtani e-kereskedelmi tranzakciókat. Radu P. Obreja, a Visa International Magyarországért is felelős területi igazgatója lapunk kérdéseire válaszolva nem bocsátkozott ugyan becslésekbe arról, hogy a ma még csak kóstolgatott univerzális kereskedelem (u-commerce), ha meghódítja a világot, milyen volument jelent a Visa forgalmában, de a lényeg ugyanaz, mint anno a készpénzkímélő fizetési módok elterjedésekor: a kereskedelmi partnerekben, valamint az érintett bankokban ki kell alakítani a biztonságérzetet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Meglódulnak a megújuló energiaforrásokat hasznosító nagyberuházások 2006-ban - ígéri a környezetvédelmi miniszter. Hozzátéve, hogy a kormány elfogadja az ezzel kapcsolatos fejlesztési stratégiát. Kérdés azonban, hogy mire jelent ez megoldást. Hiszen a hagyományos energiaszolgáltatók szerint éppen a zöldenergia magas állami támogatása fékezi az immár liberalizált gáz- és árampiacon lassan kibontakozó versenyből fakadó árcsökkenést.

Az utóbbi időben egyre több ökotermékkel találkozhatunk, és egyre többet hallani a tudatos fogyasztás fontosságáról. Szemmel láthatóan egy új fogyasztási trend van kialakulóban, így nem árt, ha jobban megismerjük e termékek piacának fejlődését Magyarországon és Európában.

Az éghajlatváltozás globális probléma, mindmáig mégsem sikerült globális megoldást találni a károsanyag-kibocsátás megfékezésére. Bár a 2005. február 16-án életbe lépett Kiotói Jegyzőkönyv is ezt célozta, az Amerikai Egyesült Államok és az ázsiai országok távolmaradása eleve kérdésessé tette az erőfeszítések hatékonyságát. Az egyre súlyosabbá váló környezeti károk és a jegyzőkönyv kétéves évfordulója apropóján újabb tárgyalások indultak arról, hogy hogyan tovább 2012-t követően, amikor is lejár a kiotói szerződésben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésének határideje.

Tilosból indult, zöldre váltott a Mátrai Erőmű. Már betakarítják a földeken azt a repcét, amelynek magjából biodízelt állít elő az energetikai céghez beköltöző "albérlő", a Zöldolaj Zrt.

A magunk okozta veszély talán még megállítható, a növénytakaró és az állatvilág megóvható a klímaváltozás következményeitől, de csak akkor, ha a Földet mint egységesen kezelendő rendszert nem raboljuk tovább.

Vajon a gazdasági válság ráébreszti-e a világot, hogy a korábban korlátlannak hitt hitelforrásokra épített fejlődés helyett hosszú távú, a környezetért is felelősséget vállaló fejlődést válassza? Sokak szerint a munkanélküliség, a csökkenő piacok és profitok, az elvesztett befektetések kész helyzet elé állítanak mindenkit, a fenntartható fejlődés pedig rövid távon inkább viszi a pénzt, mintsem hozza. Ám a változás erői és velük együtt a hosszú távra tervező cégek példát mutatva kikényszeríthetik a kormányoktól és nemzetközi szervezetektől a szemlélet- és politikaváltást.

Biztos-e, hogy a meglévő szabályaink a legjobb szabályaink? Nem, nem biztos. Körülbelül hét éve, hogy törvény intézkedik a hulladékgazdálkodásról, s megannyi előírás tárgyalja a regionális hulladékkezelés finanszírozási módját, uniós támogatási gyakorlatát. Mindegyik új normának számít, s mindegyik hibádzik valahol. Például kevéssé törődnek a hulladék képződésének megelőzésével, a megelőzés finanszírozásával, a közpénzek ide történő átcsoportosításával. De idesorolódik, hogy a hulladék elviteléért, tárolásáért fizetendő összegekről lemondás nem érné-e meg össztársadalmi méretekben?

A környezettudatos vállalatirányítás távolról sem csak a kötelező jogszabályok betartását jelenti. Szerencsére az uniós piacokon már jelentős piaci előnyöket jelent, ha egy vállalat aláveti magát a kötelező szabványokon messze túlmutató önkéntes felelősségvállalásnak. A környezettudatosság szabványainak való megfelelés pedig alapvető a piacon maradáshoz. S ez a hazai vállalatokra is vonatkozik.

A Zsámbéki-medencében létesülő kelet- és közép-európai Szilícium-völgy megvalósulását lassítja az állami földcsereügyletek késlekedése. A megszerzett területeteken viszont már jövőre hozzákezdhetnek az első három, jelenleg az önkormányzati egyeztetés szintjénél tartó, piaci irányultságú projekt kivitelezéséhez. A Talentis szekerét jelentősen az mozdíthatná előre, ha a tervezett európai neutronkutató központ helyszíne lehetne, erre azonban más hazai központok is szóba jöhetnek. De leginkább a jóhiszemű kormányzati és médiatámogatás hiányzik a tudásvölgy megvalósulásához.

Lassan terjed a környezettudatos szemlélet a magyar kis- és közepes vállalkozások körében. A multik és a nagy magyar cégek komoly apparátust foglalkoztatnak a felelősségvállalás érdekében, és költenek is a zöldebb működésre. A kisebbek viszont tartanak a költségektől, és információhiányban is szenvednek, holott számos esetben a kevesebb energia- vagy vízfogyasztás azonnali költségmegtakarítást eredményez. Uniós információs hálózat és támogatások is segítenek a helyzet megváltoztatásán, ám még több motivációt jelenhet az egyelőre még kihasználatlan zöldebb termékek és szolgáltatások piaca.

Napjaink egyik legkomolyabb kihívása a klímaváltozás, amelynek következményei messze túlmutatnak a környezeti hatásain. Nem véletlen, hogy a téma viszonylag rövid időn belül beférkőzött a politikai és gazdasági életbe egyaránt. A KPMG nemrégiben publikált tanulmánya ugyan kísérletet tesz arra, hogy felmérje a probléma üzleti életre gyakorolt esetleges hatásait, de kérdései és következtetései elsősorban a figyelem felkeltését célozzák.

Sokat tehetnek a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében a beruházók, tervezők és építészek. Tőlünk nyugatabbra egyre több lakó- és irodaház használja a nap, a föld, a szél energiáját, vagy éppen az épület tájolása és szigetelése révén spórolnak a fűtési, hűtési energiával. Magyarországon azonban ez a tendencia még nem érezhető.

Kilencedik éve rendezi meg a Piac & Profit üzleti magazin az üzleti élet egyik rangos eseményét, az Üzleti Etikai Díj átadását. A 2000-ben, a Budapest Klub és alapítója, László Ervin professzor, valamint a Piac & Profit üzleti magazin és főszerkesztője, Demcsák Mária által alapított díj kilencedszer kerül olyan hazai bejegyzésű vállalatok dicsőségtáblájára, amelyek méltók az "etikus üzleti magatartás" jelzőjének viselésére. A díjátadás estélyén öt kategóriában bővült az etikus vállalatok köre.