Friss cikkeink
Pestre csábítják a világot?
Budapest nem egy utcával, hanem a gazdagság utcájával lett gazdagabb, minekutána a minőség maximalistájának számító ingatlanfejlesztő vállalkozó helyet, teret és magyarországi érvényesülést kínált a világ legismertebb ruházati brandjeinek.
Az emberi tényező
A munkaerőpiacon és az oktatásban egyaránt érzékelhető az európai egységesedés, amely a pozitív folyamatnak tekinthető növekvő mobilitás és a "csereszabatos" tudás megszerezhetősége mellett számos gondot is felvet. Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor szerint minden országnak és minden intézménynek meg kell találnia a maga erős pontjait, és akkor lesz igazán versenyképes, ha ezek mellett ismét megtalálja és megőrzi helyi ízeit is.
Áramvonalas árak 2008
Az élelmiszer- és az olajár alakulásával nem kalkuláltak az inflációs előrejelzések készítői, a következő évre azonban már módosították a prognózist, nem kis részben az energiaárak jelentős emelkedése miatt. A büdzsé bevételei pedig növekedhetnek.
Államadósság: Visszatértünk, de hova?
Nagy utat jártunk be, mostanra azonban a magyar államadósság visszatért a rendszerváltáskor fennálló szinthez. Az elmúlt tizenhét év kormányzati gazdaságpolitikái hol húztak, hol lazítottak a költségvetési fegyelmen, így a 2001-re a GDP felére csökkent államadósság mára ismét 67 százalék közelébe emelkedett.
Forgatókönyv kérdőjelekkel
Az elmúlt fél évben a világgazdaságban jelentkező zavarok kapcsán szakértők sokszor kongatták meg a vészharangot. A globális konjunktúra végét jelző aggodalmak ugyan némiképp mérséklődtek az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentését követően, makrogazdasági elemzők mégis úgy vélik, a kisebb-nagyobb válságok veszélye továbbra is fennáll. A kockázatokról és lehetséges kimenetekről kérdeztük Dr. Gál Péter egyetemi tanárt, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdászát, aki az MFB makrogazdasági elemzői által készített kutatásban három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a nemzetközi folyamatok alapján.
Még nincs baj
Jóllehet a régió többi országához képest a hazai IT-szektor teljesítménye továbbra is harmadik helyen áll, Magyarország relatív pozíciója romlott az utóbbi két évben. Ha az informatikai piac a következő években sem produkál dinamikus növekedést, félő, hogy a ma még meglévő régiós előnyünk eltűnik. A hazai informatikai piac átfogó felmérése immár harmadszor készült el, és idén először az Informatikai Vállalkozások Szövetsége megbízásából az IDC által végzett kutatás kiterjedt a távközlési szolgáltatások piacára is.
Megosztott és egységes
A multinacionális cégek általában egy infrastrukturális rendszert használnak saját elektronikus ügyeik kiszolgálására úgy, hogy ezt megosztják a különféle területek és funkciók között. A megosztott, de egységes infrastruktúra elvét követi a kormányzat módosított informatikai stratégiája is. Az eddig elért eredményekről és az új hangsúlyokról kérdeztük Baja Ferenc informatikáért felelős kormánybiztost, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát.
Mérlegelt súlyok
Amikor a költségvetési kiadások lefaragása minden korábbinál fontosabb feladat, még inkább érdemes odafigyelni arra, amire a fejlesztési és gazdasági miniszter már sok fórumon fölhívta a figyelmet: a fölösleges bürokratikus szabályok kigyomlálásával, a bonyolultak egyszerűsítésével 700-800 milliárd forint, vagyis egy közepes adóreformmal felérő összeg szabadulhat fel a hazai vállalkozásoknál.
Hálózati stációk
Továbbfejlesztette magát a vidékfejlesztés menedzserhálózata, olyannyira, hogy a helyi irodák rendszere mellett kiépülhet az a kilencvenhat közösség, amely már teljes egészében uniós modellt alkalmazva gondoskodik a helyi jövőképet is tartalmazó stratégiák életre hívásáról, s elősegíti a megvalósításhoz elengedhetetlen források megpályázását is.
Biztató évkezdet
Nem a kincstári optimizmus mondatja, hanem az elmúlt hónapok statisztikai adatai támasztják alá, hogy a magyarországi export ismét dinamikusan nő, és újabb beruházások várhatók. Biztató, hogy tovább korszerűsödött a termelés szerkezete. A világgazdasági tendenciák javuló képet mutatnak, az olajár viszont bizonytalansági tényező.
A gazdaságpolitika beleszólt
Exportáló hazai óriáscég, családi vállalkozás és textilruházati vállalat. A hazai gazdaságpolitika nem volt túl kegyes hozzájuk, hiszen veszélybe került a versenyképességük többek között a megemelt minimálbér, a hektikus forintárfolyam és a magas közterhek miatt. De – más-más módon – állva maradtak, és európai uniós beltagként, javuló esélyekkel folytathatják.
Irány Bulgária?
A tőkeexport terén néhány éve az élen állunk a régió országainak versenyében. 2006-ban a magyar cégek külföldi befektetései elérték a 2,4 milliárd eurót, és úgy tűnik, ez a dinamizmus töretlen. Bulgária évek óta kedvelt terepe a magyar tőkének, csatlakozása az Európai Unióhoz pedig további ösztönzést jelentett. Az 1996 és 2007 vége között megvalósult magyar tőkebefektetések értéke 918,4 millió euró volt, és ezzel az előkelő kilencedik helyen állunk a bolgárok befektetői rangsorában.
Európa új üzleti térképe
Külföldi vállalatok jönnek, mennek nálunk az elmúlt másfél évtizedben. Mostanáig elsősorban termelőcégek települtek meg, majd esetleg költöztek tőlünk keletebbre, kihasználva az olcsóbb munkaerő előnyeit. Az Európai Unió tagjaként azonban újfajta lehetőségek nyílnak meg az ország előtt: számos nagyvállalat régióközpontot telepít ide. De vannak versenytársaink: Lengyelország és Csehország.
Sántikáló stratégia
Botladozva halad az Európai Unió versenyképességi programjának megvalósulása. A portugál fővárosban 2000-ben megfogalmazott stratégia ambiciózus céljainak 2010-re kitűzött teljesítésére szánt időnek majd a fele lejárt, s az Európai Bizottság most leköszönt elnöke, Romano Prodi szerint az EU kudarcot vallott a maga elé állított növekedési célok tekintetében. Az új bizottság bemutatásakor Barroso elnök pedig azt hangsúlyozta, hogy az elkövetkező öt év egyik fő prioritásának a lisszaboni stratégia hatékonyabb végrehajtását tekinti.
Vesszük a kanyart?
Sokan már a saját bőrükön érzik, hogy ez a kicsit európai, kicsit ázsiai, kicsit balkáni hangulat, amelyben jól elvoltunk, rövid távon kényelmes lehet, de hosszú távon előbb-utóbb fájni fog, és egyre többeknek már fáj, mondja Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium versenyképességért felelős szakállamtitkára, aki szerint az egyenként alig látható változások összeadódnak, és előbb-utóbb meghozzák a látható változást a mindennapi életünkben is.
Kiútkeresők zsákutcában?
Vajon mit tud letenni az asztalra a legújabb fórum, az, amelyik a fejlesztésekért, a gazdaságért felelős miniszter felkérésére jött létre? Van, aki hosszú távú koncepcióalkotó munkát remél, s van, aki azt véli: a kormányzat felismerte, nem csupán elvonni lehet az erőforrásaikat amúgy a végletekig felélő vállalkozásoktól. Mindeközben a szakértők sem ússzák meg, voksolnak az adótörvényekről, az adóreformról.
Devizaünnep
Bár devizaünnepnek a szaknyelv azokat a napokat hívja, amikor valamely nemzeti ünnep miatt a bankok zárva tartanak, tavaly óta a hazai pénzintézetek bizony más értelemben ünnepelhetnek: a devizahitelek az autófinanszírozási piacon jóformán átvették a forinthitelek helyét, az év elejétől pedig az állami kamattámogatást élvező lakáshiteleknek és a személyi kölcsönöknek is konkurenciájává váltak. A hitelt felvevő azonban jó, ha éber: az eltérő kockázatok miatt nem mindegy, hogy mikor és miben adósodik el.
Ismét két számjegyű
Ahogy elérte a Magyar Nemzeti Bank alapkamata a nyolc százalékot, megmozdult a pénzintézetek fantáziája, s egymásra licitálva kínálják kedvező feltételű betéti lehetőségeiket. A legjobb piaci ajánlatok már két számjegyű hozammal csábítják a banki betéteseket.
Mikor biztonságos egy befektetés?
Az elmúlt két évben jelentősen megnőtt a kereslet a különböző tőkepiaci eszközök iránt. Az igényhez a bankok is alkalmazkodtak, együttműködve az alapkezelőkkel: a piacon egyre több garantált struktúrát találunk, hiszen az ügyfél továbbra is biztonságban szeretné tudni megtakarításait. A biztonságnak azonban mindig ára van.
Szoftverhibás postagalamb
A munkavállalókkal fokozottabb egyeztetésre van szükség, a külső és a belső kommunikáción javítani kell. Nagyjából ebben a szentháromságban foglalhatók össze a Magyar Posta Rt. budaörsi logisztikai beruházásának zökkenőkkel teli megvalósításának tanulságai. A társaság üzleti vezérigazgató-helyettese, Szivi László – tőle származnak információink – egyebek mellett erről is szólt a Piac és Profitnak.
A hadak útján
Magyarországon mindig a hadak útja vezetett keresztül. Ami sokszor átok volt a történelemben – földrajzi fekvésünk –, most előnnyé válhat: a logisztikai nagyhatalmak közé kerülhetünk. A hazai szakemberek szerint az elkövetkezendő években érdemes több milliárd forintot befektetni a logisztikai központok, illetve az országon átvezető négy páneurópai folyosó építésébe.
Kelendő kamionok
A kereskedőket is váratlanul érte az idei nagy kereslet a 15 tonna feletti haszonjárművek iránt. Tranzitország-szerepünk biztatóan erősödik e tényből kiindulva. A piac egész évi alakulását azonban senki nem meri megjósolni.
Másodpercek győzelme
Hozd át a számod, a te hangod, jobb veled a világ – láthatjuk és hallhatjuk egyre többször, egyre több helyen és egyre hangosabban. Mindenki érzi: a mobilpiac meglódult, több színtéren folyik az egyre élesedő verseny, a tarifák pedig mennek lefelé.
Furcsa verseny
Egy jól működő piacon verseny van. Mindaddig nincs is ezzel semmi baj, amíg egészséges versengésről beszélünk, vagyis a szereplők egyenlő esélyekkel – feladatokkal és lehetőségekkel –indulnak. A hazai távközlési piacon azonban, úgy tűnik, sprinterek és zsákfutók igyekeznek egyszerre a célba jutni, pedig mindenkinek az lenne az érdeke, hogy mobil- és vezetékes telefon egymás mellett találja meg a maga szerepét.
Kettő az egyben
A telefon ma a mindennapi élet elengedhetetlen kelléke. Mindegy, vezetékes-e vagy mobil, mint ahogyan az is, hogy működésének háttérében milyen technológia áll. Ami fontos: jól működő, könnyen kezelhető infrastruktúra szolgálja ki az igényeket. Ma úgy tűnik, az IP, vagyis az internetprotokoll kínál erre megoldást.
Dokumentumkezelés felsőfokon
A legszínvonalasabb eszközöket és megoldásokat kínáló haza cégek tartottak kiállítással egybekötött termékbemutatókat a Piac és Profit májusi rendezvényén. A rendhagyó előadásokra túlnyomórészt cégek, önkormányzatok, állami szervezetek, intézmények témafelelős döntéshozói voltak kíváncsiak, mégpedig igen nagy számban.
Tessék választani!
Az integrált vállalatirányítási rendszereket kínáló cégek mára felkészültek a kisvállalati kör kiszolgálására. Közülük tizenketten a Piac és Profit június végi, Testreszabott integrált vállalatirányítási rendszerek kis- és középvállalatoknak című workshopján előadással egybekötött termékbemutatón tájékoztatták az érdeklődőket a lehetőségekről.
ERP-megoldások
Több mint száz integrált ügyviteli és vállalatirányítási rendszert szállító cég van jelen a hazai piacon, és közülük egyre többen tekintik célcsoportnak a kis- és középvállalatokat, melyeknek szép számban megjelent képviselői a Piac és Profit egynapos konferenciáján, szeptember közepén, a nagy világmárkák mellett több hazai fejlesztésű szoftvert is megismerhettek.
Megújító együttélés
Az ipari parkok jövője biztató, ám a szakemberek figyelmeztetnek: a szolgáltatási színvonal emelése, az innováció és a kutatás-fejlesztés erősítése, a magas hozzáadott értéket kívánó tevékenységi körök bővítése nélkül hamarosan nem rúghatunk labdába az európai versenyben. Szimbiózisnak, összefüggő hálózatnak kell kialakulnia az azonos karakterű parkok, illetve az innovációs, logisztikai és termelő központok között is.
Felemás olcsóság
Komoly versenyt jelentenek nemcsak honi légi fuvarozónknak, a Malévnak, hanem a többi, Budapestre járatot küldő hagyományos nemzeti társaságnak is a diszkont-légitársaságok. A köznyelvben csak fapadosként emlegetett légi utaztatók első képviselője tavaly jelent meg a magyar piacon, majd jöttek újabbak, és jönnek még, s alighanem tűnnek is el közülük néhányan, igen gyorsan. A szakemberek szerint a jövő útja a fapados és a hagyományos szolgáltatások közelítése egymáshoz.
Színes égbolt
A közvélekedés hajlamos a hazai légi közlekedést a nemzeti légitársasággal azonosítani. Pedig számosan vannak még a piacon, nagyobbak és kicsik is, amelyek a megszokott utas- és áruszállítás mellett sokféle légi szolgáltatást nyújtanak.
Mitől függ a repülőjegy ára?
Mindenki igyekszik a lehető legolcsóbban utazni, de hogy ez sikerül-e, nemcsak attól függ, hogy kitől és milyen járatra vesz repülőjegyet, hanem attól is, él-e a lehetséges kedvezményekkel.
Kreativitás pénztelenül?
Általában mindenki indokoltnak tartja az innovatív kis- és középvállalkozások kiemelt támogatását. A konkrét javaslatok - cikkünkben a Magyar Innovációs Szövetségét ismertetjük - fogadtatása azonban már kétséges lehet. Úgy tűnik, még mindig nem vontuk le a következtetést abból az összefüggésből, hogy a gazdasági fejlődés 42-44 százaléka köszönhető Magyarországon is az innovációnak.
Kutatni muszáj
Az innováció az Európai Unióban a portugál elnökség 2000. márciusi kezdeményezése óta állandó beszédtéma. A lisszaboni csúcs kijelölte és számszerűsítette azokat a stratégiai célokat, amelyekkel középtávon olyan dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés érhető el, amely a foglalkoztatás bővülésével és a szociális kohézió erősödésével jár együtt. Igaz, a lisszaboni stratégia elképzelt konkrétumai azóta megkoptak, az innováció fontossága nem. S ezt lassan itthon is felismerik.
A szegedi Biopolisz
Tágabb értelemben mindenki, aki Szegeden élettudományokkal foglalkozik, beletartozik a Biopolisz programba. Még tágabban magát a városfejlesztési koncepciót is így keresztelték el. Szűkebb értelemben ez egy kft. neve, amit az egyetem, a kutatóintézet és a város összefogással hozott létre a technológiai transzfer érdekében. A szegedi Biopolisz program még nem sikertörténet, de könnyen lehet annak a kezdete. Példa arra, amikor a kutatási eredményeket intézményes keretek között juttatják el az iparba, és arra, amikor az ipart kutatás megrendelőjévé teszik.
Irodamentes munkatárs
Az irodatechnikai eszközöket gyártó cégek elsősorban a technológiai fejlesztésekre koncentrálnak. Ám a közöttük lévő versenyben egyre inkább előtérbe kerül az emberközpontúság. Ahogyan pedig élesedik a cégek közötti verseny, úgy válik a humán szemlélet a versenyelőny biztosítékává.
Szűkített keresztmetszet?
Más-más okból, de mind a kisebb, mind a nagyobb vállalatokat hátrányosan érintik az állami exportösztönzés változásai, amelyekre az uniós csatlakozás után, a nemzetközi kötelezettségvállalásaink miatt került sor. A kialakult helyzetet saját szemszögéből – érthetően – másként ítéli meg az Eximbank, a külkereskedő és a hitelbiztosító.
A jövő központjai - A cél: intelligens ipari parkok
Az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében kell megalapozni a hazai ipari parkok jövőjét, még akkor is, ha ma még fizikai-technikai feltételeik megteremtése áll a középpontban. Az első hazai ipari park hét éve nyitotta meg kapuját, és azóta sorra jönnek létre a hasonló létesítmények, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a térségfejlesztésben, az élet minőségének javításában és hazánk uniós csatlakozásának elősegítésében is.
Befektetőkre váró műemlékek - Sikertelen privatizáció, sikeresebb hasznosítás
A várak, kastélyok, kúriák, vadászházak és történelmi kertjeink megmentésére az elmúlt tizenöt évben több állami program és civil kezdeményezés is indult, a pénzszűke azonban minden esetben gátat szabott a megvalósításnak. A próbálkozások annyiban mégis eredményesnek mondhatók, hogy egyrészt tisztázták a tulajdonviszonyokat, másrészt sikerült ráébreszteni a tulajdonos magyar államot arra, hogy a műemlékek megmentéséért – a viszonylag szerény hazai vállalkozói érdeklődés folytán –mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, sőt a nemzetközi befektetői piacra is ki kell lépnie.
Régit vagy újat? Messzebbre jobban látni
A címben feltett kérdésre nehéz a válasz, de egy jó helyen fekvő, műszakilag korszerű lakóingatlan, legyen az használt vagy újonnan épült, alacsony kockázat mellett évtizedek múltán is garantáltan időtálló érték, saját használatra éppúgy megéri, mint tőkebefektetésre. A rövidebb táv tendenciáit ma nehéz megjósolni.
Szabad a vásár
A forint konvertibilitásának bejelentése óta eltelt viszonylag rövid időszak nem akadálya annak, hogy szemügyre vegyük a devizakorlátok teljes körű feloldásának várható ingatlanpiaci hatását. S bár szakemberek szerint az intézkedés következményei nem rengetik meg látványosan az ingatlanpiacot, hosszabb távon hatással lehetnek a bérleti díjak alakulására, a külföldiek hazai és a magyarok külföldi ingatlanvásárlására egyaránt.
Lakásbiztonság
A lakásbetörések egyre gyakoribbak, az általuk okozott anyagi károk egyre nagyobbak. A jól kialakított védelem költségei viszont jóval kisebbek, mint a kár, amit elszenvedhetünk. Szakemberrel konzultálva kiválasztható az adott ingatlanra szabott optimális megoldás.
Nagy választék, kevés vevő
Gyors, környezetbarát, energiatakarékos és nem utolsósorban olcsó – ajánlják az építkezők figyelmébe több mint egy évtizede a könnyűszerkezetes lakóházakat. A felkeltett érdeklődés azonban meg is reked ezen a szinten: változatlanul évente mindössze száz–százhúsz ház épül fel ezzel a technológiával. A tendencián változtatni akaró építési vállalkozók a vásárlók bizalmának megnyerése érdekében az előírtnál szigorúbb minőségi követelményeket állítottak maguk elé.
Enyhe túlkínálat - Irodák és üzlethelyiségek
A honi ingatlanpiac két legdinamikusabban fejlődő területén, új építésű lakásokból, valamint irodákból és üzlethelyiségekből enyhe túlkínálat alakult ki. Elemzők szerint az elkövetkező hónapokban néhány részterületen a bérleti díjak csökkenésére, illetve az inflációt nem meghaladó drágulásra lehet számítani. Az iroda- és kereskedelmiingatlan-fejlesztések folyamatosan áttevődnek a városközponttól kijjebb eső területekre, és mind jobban változnak a bérlői elvárások, bérlési szokások is.
Változatlanok a tendenciák
Az óesztendő nem hozott látványos lakáspiaci változást a szakemberek által több szempontból is a fordulat évének tartott 2000-hez képest. A használt lakóingatlanok iránti kereslet visszaesett, áruk továbbra is stagnált, míg a bővülő kínálatú újaké többnyire tartja a lépést az inflációval.
Tűnékeny előnyök
A belső városrészek fokozódó zsúfoltsága, zaja, légszennyezettsége, romló közbiztonsága és nem utolsósorban az agglomeráció olcsó, bőséges ingatlankínálata volt a legfőbb mozgatója a nyolcvanas évek közepén megindult kitelepedésnek Budapest belső részeiből. Napjainkra azonban az érintett települések némelyikében már kitehető a „megtelt” tábla, sőt jelentősen csökkent a zöldterületek aránya is, telítettek a városba vezető utak, az árak pedig a fővárosiakhoz közelítenek.
Egységes kép
Az elmúlt néhány évben szinte minden második vállalkozói lakásberuházás lakópark volt. A fővárosban csupán az elmúlt két évben közel 30, míg a Budapest környéki településeken több mint 20 lakópark készült el vagy épül. A jövőben várhatóan a nagy területen és nagy lakásszámmal felépülő negyedek lesznek keresettek.
Tavaszi pezsgés
A használt lakás vásárlásához felvehető hitelek márciustól bevezetett állami kamattámogatása jótékony hatással lehet az egész lakáspiacra. A kereslet élénkülésével megállhat a használt lakóingatlanok árának csökkenése, és a régóta kívánatos lakásmobilitás is megvalósulhat.
Friss
Költségkímélés
Világok harca: mit tehetnek a magyar cégek a vámháború árnyékában?
Egyre több magyar exportőrt és importőrt érint a világgazdaságban erősödő és gyorsuló protekcionizmus.
Pénzszerzés
Simor András: A közvélemény-kutatások eredményétől függ, hogy lesznek-e még választási osztogatások
Az 5. évfolyamában járó Klasszis Klub Live 87. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Jogi kisokos
Brüsszel nyert az Orbán-kormánnyal szemben
EU-bíróság: uniós jogot sért az építőipari nyersanyagok és építőanyagok kivitelére bevezetett magyarországi eljárás.
Cégblog
Világok harca: mit tehetnek a magyar cégek a vámháború árnyékában?
Egyre több magyar exportőrt és importőrt érint a világgazdaságban erősödő és gyorsuló protekcionizmus.
Klímablog
Hogyan válasszunk olyan munkahelyet, ami nemcsak nekünk, hanem a bolygónak is jó?
A fiatal munkavállalók egyre tudatosabbak ebben.
Gazdaság
Egyre nagyobb személyi kölcsönöket vesznek fel a magyarok
Újabb bank emelte az egyik személyi kölcsönének felső határát.
Társadalom
Szijjártó Péter bejelentette: jó hírt kapott Magyarország Kínától
Továbbra is könnyű lesz a beutazás.
Infokom
Érkezik a nagy sebességű internet
2030-ra az ország minden részében elérhetővé válik a gigabit-képes hálózat.
