Még mindig nem jött el nálunk a kastélyok, kúriák ideje. A vékonyan csordogáló állami támogatás, a felújításra és a kialakítandó funkcióra vonatkozó szigorú műemléki kötöttségek mellett sok esetben az is hátráltatja ezeknek az ingatlanoknak az eladását, vagyonkezelésbe adását, hogy a befektetni szándékozók nemigen számíthatnak banki hitelre, és például a vagyonkezelői jog birtokosának hitelképességéhez törvénymódosításra lenne szükség.

Idén már február közepétől, március elejétől jelentős mozgás tapasztalható a telekpiacon. A kereslet élénkülését az otthonteremtő hitelek és támogatások építkezést ösztönző hatásával, a fővárosi, nagyvárosi beépíthető területek szűkülésével, valamint az árak várható újabb, 15–20 százalékos emelkedésével magyarázzák a szakemberek.

Sokan a határon túli ingatlanbefektetések visszaesését jósolták az élénkülő hazai jelzálog-hitelezés és a külföldi terrorcselekmények miatt, ám az élet rácáfolt a várakozásokra: míg két éve mintegy száz, tavaly már százötven spanyol és floridai ingatlan került magyar kézbe.

Éveken át megszokhattuk, hogy a nyári, stagnáló lakáspiac szeptemberben mozgásba lendül. Idén ennek semmi jele. Némi bizakodásra adhatnak okot a kormány őszre ígért, vásárlást ösztönző intézkedései: ezek hatására valamelyest megélénkülhet a kereslet az új lakások piacán.

Több fővárosi kerület és vidéki város helyhatósága indította el belső lakónegyedei rehabilitációját. A városmegújítás mindig megmozdítja a vállalkozói tőkét is: számos lakás-, iroda- és egyéb beruházást valósul meg e területeken. Az újraélesztett lakókörnyezetek felértékelődnek, az eddig pangó ingatlanpiac felélénkül.

A jelenleg üresen álló irodaterületek nagysága a tavalyi jelentős bérbeadások ellenére is több százezer négyzetméter, s bár kisebb mértékben, de telítettség jellemzi az üzlethelyiségek, ipari és logisztikai ingatlanok piacát is. A beruházói kedv az irodák szegmensében jövőre számottevően csökken, a többi területen azonban, bár visszafogottabban, további fejlesztések várhatók.

Míg egyes ingatlanpiaci elemzők az új lakások iránti kereslet jelentős visszaesését prognosztizálják, s számos beruházó máris értékesítési gondokkal küzd, a tőkeerős lakásfejlesztő cégek optimisták. A tágabb vevőkör számára megfizethető új otthonok iránt változatlan az igény, s az e hónap elejétől felemelt szociálpolitikai támogatás is várhatóan felpezsdíti a keresletet.

A kilencvenes évtizedre oly jellemző, folyamatos irodakereslet-növekedés erősen lelassult. Az előrejelzések szerint mérséklődik a beruházási kedv is, így az első félévben várhatóan nagyságrenddel kevesebb új irodát adnak át, mint tavaly vagy azt megelőzően.

Az elektronikára épülő kommunikáció hatással van a cégek munkaszervezésére, tehát a működésüknek helyet adó épület üzemeltetésére és a létesítménygazdálkodásra is. Így az új információs technológiák térhódítása növeli a minőségi, úgynevezett intelligens irodák iránti keresletet, miközben gyakran területtakarékosságra is ösztönzi a cégeket. Az ipari ingatlanok, raktárak és ipari parkok területén is hasonló folyamatok indultak el: megnőtt az érdeklődés a modern raktározási-logisztikai létesítmények iránt.

Az ipari parkokban rejlő lehetőségek kihasználása jelentős fejlesztéseket igényelne. Ám a korábbi évek gyakorlatát követve – amikor is az ipari parkok révén jellemzően válságmenedzseléssel próbálkoztak tőkeszegény önkormányzatok és vállalkozások – ezek nem valósíthatók meg. Az EU-csatlakozás azonban új helyzetet teremt: „csak” igénybe kellene venni a különböző, pályázható uniós forrásokat.

Alaposan megcsappant az érdeklődés az ingatlanok iránt a hazai üdülőkörzetekben. A külföldieket – akik négy-öt éve megvették a kiszemelt tóparti telket, házat – nemcsak az irreálisan magas árak tartják vissza a további befektetéstől, hanem a rossz közbiztonság, a tulajdonlással járó kötelezettségek és a hasznosítás nehézkessége is. A magyarok érdeklődését pedig az olcsóbb spanyol, horvát, ausztriai és török ingatlanok óriási kínálata és a kinti kedvező jelzáloghitel fordította a határon túli üdülővásárlás felé.

A kormány már változtatott, a parlament az ôszi ülésszakon változtat a honi lakásépítés politikáján. Június 16-ától módosult a támogatások feltételrendszere, a késôbbiekben pedig jogszabályok változnak, születnek, s teremtik meg hosszú távra a honi lakásvagyon bôvítésének lehetôségét.

Egyre több honfitársunkat – főleg az Európai Unió tagországaiban a csatlakozás után munkát vállalni szándékozókat – foglalkoztatja: vajon érdemes lesz-e ezekben az országokban ingatlant vásárolni. Milyenek az árak, adók, illetékek, és milyen korlátozásokkal, megkötésekkel kell a vásárlónak kalkulálnia?

Az elmúlt évek jellemző túlkínálata után kevesebb új irodaház épül, és lassan ismét bővül a kereslet a fővárosban és környékén. Így a négyzetméterenkénti irodabérleti díjak várhatóan megmaradnak a jelenlegi 10–15 euró körül, és a kihasználtság is kedvezőbben alakul. Az év első fele azonban még nem hozott áttörő változást.

Az ingatlanpiaci előrejelzések a csendes nyári hónapok után az új lakások iránti kereslet némi bővülését prognosztizálják. Ezt az unióhoz való csatlakozás időpontjának közeledtével és a használt lakóingatlanok még mindig aránytalanul magas – az újakat megközelítő – kínálati árával indokolják. A várakozások szerint a lakásárak hét százalékkal emelkednek, s a forgalmazók annak ellenére optimisták, hogy a parlamenti döntésre váró kormányjavaslat szerint tovább szűkül az új otthonok állami lakáshitel-kedvezménye.

A múlt év novemberében a Monetáris Tanács drasztikus jegybanki alapkamat-emelést hajtott végre, s ezzel erôsen beavatkozott a pénzpiaci folyamatokba. A kormány néhány nappal a három százalékpontos kamatemelés bejelentése után, látva, hogy a pénzpiac egyáltalán nem mutatta a tôle elvárt lépéseket, jelentôsen lefaragta a lakáshitelek kamattámogatásának mértékét. Jelezve, hogy a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémákhoz erôs kézzel nyúl hozzá. Erdei Tamástól, a Magyar Bankszövetség elnökétôl, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. elnök-vezérigazgatójától megkérdeztük, hogyan befolyásolta e két intézkedés a bankok betéti és hitelezési politikáját, valamint a nyereségét.

Az ipari parkok egy része már eddig is sikeresen vonzotta a kis- és közepes vállalkozásokat. A folyamat fenntartása és erősítése érdekében az Ipari Parkok Egyesülete stratégiát fogalmazott meg, amelyet a gazdasági tárca is támogat. A fejlesztések mintegy 27 milliárd forintos tőkeigényének közel fele magántőkéből származna, a másik részét pedig költségvetési, illetve EU-források biztosítanák az elképzelések szerint.

A tavalyi, több hullámban előrehozott lakossági vásárlások után bizton számítani lehetett arra, hogy az új lakások iránti kereslet idén csökkenni fog. Abban azonban szinte teljes körű a bizonytalanság, hogy mikortól kap újból lendületet a piac. Némely szakemberek legkorábban őszre, megint mások a jövő évre teszik az időpontját, és csak abban biztosak, hogy a lakáshitelkamatok növelése, a telekáfa bevezetése s nem utolsósorban az építőanyagok áremelkedése nyomán az idén várható 8–12 százalékos drágulás ellenére előbb-utóbb ismét erőre kap a piac.

Az építőipar ellentmondásos helyzetben van mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Jelenleg ugyanis csak a gazdasági előrejelzők optimisták, a cégek nem tapasztalják, hogy bővülne a piacuk, vagy enyhülnének a fizetési problémáik. Ráadásul itthon a telekáfa és a lakástámogatási rendszer szigorítása az előző években élénk lakásépítkezéseket is visszafogta. Kérdés, hogy ennek az ágazatnak mit hoz az uniós csatlakozás.

A második generációs A osztály végre minden porcikájában Mercedes. Kifinomult, komfortos, és jól vezethető limuzin. Úgy tűnik, a stuttgarti mérnökök elődje minden egyes hibáját kiküszöbölték, s még tetszetős forma kialakítására is maradt idejük.

A BMW az 1-es sorozattal az alsó-középkategória presztízsmodelljeivel száll harcba a piacon a vásárlók kegyeiért, és elsősorban azok kedvelik majd meg, akik értékelik a hosszában beépített orrmotor-hátsókerék-hajtás együttest és az ebből fakadó, BMW-s sportosságot.

A SEAT az Altea alapjaira építette meg az új Toledót, amely így maradéktalanul illeszkedik az új dizájnvonulatba, mégis teljesen önálló karakterű, sokkolóan újszerű, a SEAT szerint lépcsős hátú limuzin.

A Skoda Superb átütő sikernek bizonyult a piacon, a limuzin nemrég bemutatkozott második generációs kiadása pedig sokszorosan túlszárnyalja elődjét. A csehek rendkívül szép és színvonalas autót alkottak; az új Superbbel öregbítették a nagy hagyományú Skoda hírnevét.

A világnak szüksége van olyan kisautókra, mint a Fiat 500-as. Apró, lélekkel teli, imádnivaló. Az eredeti 500-asból 4 milliót adtak el, és ma is bámulatos kultusz övezi. 2005-ben már tudtuk, hogy lesz új, s amint megjelent a piacon, hódítani is kezdett. Az Év Autója, és a női (csak a női?) szívek elrablója.

Szemben megy az aktuális trendekkel az új, kompakt méretű Mercedes-Benz szabadidő-terepjáró, a GLK. Szögletes formájával szinte sokkolja a lekerekített, kecses fémtestekhez szokott közönséget. Masszívnak tűnik, és az is; off-road csomaggal felvértezve a keményebb tereptől sem riad vissza.

Az első generációs Mazda6-ból a kombiváltozatot vitték a legjobban, az értékesített autók negyven százaléka ilyen volt. Egy ideje már nálunk is kapható az új Sportkombi, melyet a leggyakoribb kétliteres dízelmotorral és TE felszereltséggel teszteltünk. A dinamikus formát ezúttal is sikerült tágas beltérrel párosítani.

Ránézésre egyértelmű, hogy ez az autó nem tömegtermék, hanem iparművészeti alkotás, megkapó forma- és színvilággal. A vágy titokzatos, ám megszerezhető tárgya. Tesztünket még izgalmasabbá tette, hogy a Fiat konszern prémiummárkájának legkisebb tagjában dízelszív dobogott.

Az Alfa Romeo zászlóshajója, a 166-os is megkapta az új márkaarculatot. Karakteresebb és elegánsabb lett, a tágas és kényelmes utastér kivitelezése is nívósabb, mint korábban, a 20-szelepes multijet dízelmotor pedig igazi túraautót faragott belőle.

A meghatározó autógyártók évek óta alkalmaznak korszerű turbódízelmotorokat, és a dízelautók iránt már nagyobb a kereslet, mint a benzinesek iránt. Ezt a Honda sem nézhette tétlenül, így évekkel a versenytársak után kifejlesztette első saját dízelmotorját. Megérte kivárni: az i-CTDi motor új mércét állít a kategóriában.

Kiszélesített, leültetett kompakt karosszéria, sziklaszilárd futómű, direkt kormányzás és egy V6-os, 250 lóerős benzinmotor. Röviden ez jellemzi az Alfa Romeo 147 GTA-t, amely az olasz márka legsportosabb és legélvezetesebben vezethető modellje.

Sokakat nem győzött meg eléggé a 138 lóerős Peugeot 206 GTi, a gyár ezért némi késlekedés után úgy döntött, hogy a háromszoros ralivilágbajnok 206 WRC nyomán kifejleszti a 180 lóerős RC-t. Ez az autó már hozza a hamisítatlan GTi-érzést, s nem is nagy anyagi áldozat árán.

A Toyota Prius a világ első sorozatgyártású hibridautója. Bemutatása, azaz 1997 óta 140 ezer darab talált gazdára belőle világszerte. A második generációs Prius tetszetősebb, fejlettebb és egy mérettel nagyobb elődjénél. S noha a legtisztább üzemű jármű a planétán, vezetése nem unalmas.

Hatalmas méretei ellenére személyautónak számít a VW T5-ösön alapuló új Multivan, amely sok ember szállításának minden eddiginél kényelmesebb és gyorsabb formáját kínálja. Különleges megoldásaival, extra szolgáltatásaival, főúri kényelmével még a rutinos tesztelőket is elkápráztatja.

A négykarikás ingolstadti gyár a márka minden tudását belerakta az új Audi A6-osba, a nemzedék első, impozáns tagjának megtervezésébe. A limuzin alig kisebb az A8-asnál, de kényelme, szolgáltatásai és dinamikus menettulajdonságai is csak hangyányit maradnak el a csúcsmodellétől. Nehéz hibát találni benne.

A Fiat Stilóval az olasz konszern nagy szeletet szeretett volna kihasítani az európai kompakt autók piacából, ám az alsó-középkategóriás típus nem tudta megismételni a Bravo/Brava páros sikerét. Nem értjük, miért, hiszen formája mindenkinek "bejön", és az egyik legjobb ár-érték arányú autó a szegmensben.

Először nálunk járt a Peugeot új középkategóriás modellje, a 407-es hathengeres csúcsváltozata. A 406-os utódja igazi luxusautó, legfőbb attrakciója mégis a lehengerlő formája. A 407 szedán olyan, mintha feltűnési viszketegségben szenvedne.

A Skoda életében mérföldkövet jelentett az 1996-ban bemutatott Octavia. Megalapozta a gyártó új arculatát, és meghatározta a fejlődés irányát. A második generációs Octavia már ékes bizonyítéka annak, hogy a márka néhány év alatt olyan autót hozott létre, amely bizony egy Volkswagen Golfot is megszorongat.

A SEAT Alteával új időszámítás kezdődött a spanyol márka életében: az érzelmektől és élményektől túlfűtött autók gyártásának kor jött el. Mi többb, egy új, a SEAT által teremtett járműkategória első képviselőjét tisztelhetjük ebben az autóban.

Telitalálatnak bizonyult a hazánkban márciusban piacra dobott új Volkswagen Caddy kisáruszállító: szegmensében jelenleg 17 százalékos a piaci részesedése. A Caddy öt- vagy hétüléses személyautó-változatban is kapható, és helykínálat, komfort tekintetében bármely kompakt családi autón, és konkurensein is túltesz.

Vitathatatlan, hogy a kompakt egyterűek legsportosabbja a SEAT Altea. Kívánságra azonban az autó megjelenése még vadabbá tehető, a TDI motorok teljesítménye pedig tovább növelhető. Mégpedig gyári tartozékokkal, a garancia megtartása mellett.

A Citroen C4 új színfolt a népes alsó-középkategóriában, ahol bátran összemérheti erejét olyan társakkal, mint az Opel Astra, a Volkswagen Golf vagy a Ford Focus. A franciák újító szellemét feltámasztó C4 telis-tele van jobbnál jobb ötletekkel, 1,6-os HDi motorral pedig talán a legjobb választás.

A hatodik generációs Passat elsőként viselheti a márka új arculatát: elegáns luxusautó lett. Ennyi krómot házon belül csak a Phaeton limuzinon láttunk. Kényelmében és felszereltségében is a prémium kategóriát idézi, de igazi ütőkártyája, a kedvező ár-érték arány megmaradt.

Modellciklusának felén kiforrott minden idők legsikeresebb 7-es BMW-szériája. A hatalmas bajor újra méltó a zászlóshajó szerepére: már puszta megjelenésével is képes felforgatni egy kisváros életét.

A magyar ízlésnek leginkább megfelelő, hármas tagolású karosszériájú Mazda3 Sedan szép, masszív, jó minőségű autó, és mint minden Mazda, kiválóan vezethető. Hazánkba a szűk gyártókapacitás miatt nem kerül elegendő mennyiség belőle, ezért a konkurenciához képest picit magasabb az ára.

Focus kombinkat a Ford új fejlesztésű benzinmotorja hajtotta, amely kitűnő szerkezet, a családi autó azonban más tulajdonságaival is meggyőzött minket. A friss formaterv mellé új műszerfal-kialakítást, hiánytalan felszereltséget, minőségérzetet és kiváló vezethetőséget is kaptunk.