Európai atomvita: felvizezett stressz-tesztek

Ahogy a Japánban hősies munkát végző mérnökök és munkások egyre inkább uralmuk alá vonják az elszabadult atomerőműveket, úgy csökken az európai atomerőművek bezárását követelők lendülete is. A múlt héten bejelentett biztonsági tesztek mégsem lesznek olyan szigorúak, és a tagállamok anyagi érdekeik mentén igen távol kerültek bármiféle közös állásponttól. 

A japán nukleáris baleset kapcsán kialakult közhangulatban a német és a dán biztos  az atomenergia európai jövőjére nézve kedvezőtlen híreket jelentettek be a múlt héten. Günther Oettinger energetikai biztos a új nukleáris erőművi szabályozást és a banki stressz-tesztekhez hasonló tűréspróbákat emlegetett az EU területén működő 134 nukleáris létesítményben, Connie Hedegaard pedig az európai nukleáris reneszánsz és az európai atomenergia „hátszelének" a végéről beszélt (EurActiv.hu 2011.03.17).

Mivel a Bizottságnak valójában nincsen felhatalmazása ilyen beavatkozásokra, Fellegi Tamás az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége nevében összehívta az energetikai miniszterek tanácsát március 21-re (EurActiv.hu 2011.03.21). Az előkészületekből nyilvánvaló volt, hogy a Tanácsban éles vita fog kialakulni, ugyanis a két biztos saját országaik nemzeti érdekeinek figyelembe vételével elrugaszkodott a nukleáris energiában érdekelt tagállamok - köztük Magyarország érdekeitől.

Költség-haszon

Németország és Dánia a zöldenergia (amibe nem tartozik bele a nukleáris energia) arányát szeretnék feltornászni az EU energiamixében a jelenleg előírt 20 százalék helyett 30 százalékra. A mai árakon a zöldenergia-termelő berendezések mindegyikének az egységnyi energiára jutó telepítési költsége nagyon magas, vagyis ez jelentős beruházási igényt róna a tagállamokra. Ennek a költségét az európai fogyasztók, és a hasznát az európai gyártok élveznék. Németország és Dánia pedig ezeknek a technológiáknak a legnagyobb exportőre a világon, vagyis azonnal profitálna az átállásból. A nukleáris létesítmények korlátozása viszont különösen fájna azoknak a tagállamoknak, amelyek ezekhez berendezéseket gyártanak (elsősorban Franciaországnak), illetve azoknak az országoknak, akik már rengeteget költöttek nukleáris létesítményeikre. Ebbe a csoportba tartoznak a visegrádi országok és Olaszország is.

Az Európai Unió Tanácsának magyar elnökség ebben az esetben igen jól jött a magyar kormánynak, ugyanis a francia atomiparral egyébként is tárgyalásokat folytató magyar fejlesztési tárca készíthette elő a nukleáris szakértő Kovács Pál vezetésével a tagállamok minisztereinek rendkívüli tanácsülését. A nukleáris energiát közvetlenül felhasználó, termelő országok többen vannak, mint akik csak fogyasztják az atomerőművekben termelt áramot, és a tanácsülés lényegében elvetette a biztosok javaslatait.

Mi lesz az elbukókkal?

Mivel a stressz-teszteknek egyelőre nincsen jogi alapja, egyáltalán nem volt világos, hogy mi lesz azokkal az erőművekkel, amelyek nem felelnek meg neki. Németország és Ausztria régóta követeli a régi típusú atomerőművek bezárását, és ez egy jó alkalom lett volna ennek elérésére. Azonban a miniszteri tanácsban elnöklő Fellegi Tamás szerint még nincsen válasz arra, hogy mi lesz a teszteken megbukó erőművekkel. „Az egész tűréspróbának az értelme az, hogy megállapítsuk ezeket a dogokat. A következő néhány hónapban többféle eshetőségre is terveket kell készíteni" - mondta a magyar miniszter Brüsszelben.

Sőt, az is kiderült, hogy a tesztek nem lesznek kötelezőek, és maguk a tagállamok dönthetik el, hogy hogyan alkalmazzák, és alkalmazzák-e egyáltalán a teszteket. „Ha egy ország úgy dönt, hogy nem vesz részt a folyamatban, annak nincsen különösebb következménye az egész gyakorlatra nézve" - mondja a magyar miniszter.

Oettinger Fellegi mellett állva már jóval szerényebb célokat tűzött maga elé. „Ne legyenek illúzióink. Nem mindenki ért egyet a nukleáris energia kérdéseiben az egyes országokban. Kevés olyan kérdés van, amiben a nemzeti kormányok és a parlamentek véleménye ennyire eltérő lenne" - mondta a biztos. Most már azzal is megelégedne, ha „minél több" tagállam részt venne a stressz-tesztekben és ha az egyébként 2009-ben elfogadott nukleáris biztonsági irányelvet minden tagállam határidőre, vagyis júliusra beillesztené a nemzeti jogrendjébe.

Atomipari különadó

Oettinger hazájában, Németországban különösen éles vita lángolt fel a japán katasztrófa kapcsán, hiszen a német társadalom általában ellenzi az atomenergia felhasználását, és a szociáldemokrata-zöld kormány az évtized elején elhatározta a már meglévő létesítmények lezárását. A jelenlegi kormánykoalíció éppen az elmúlt hónapokban hosszabbította meg a német atomerőművek élettartamát (jelentős, egyszeri atomipari különadó fejében), és a baleset nyomán fellángoló atomenergia-ellenes hangulat a lehető legrosszabbkor jött a számukra. A Merkel-kormány, amely a tartományi választásokon elszenvedett sorozatos veszteségek miatt egyre ingatagabb, úgy ment elébe a választói mozgalmaknak, hogy a saját maga által delegált biztos stressz-tesztjeit sem megvárva elhatározta, hogy a hét legöregebb reaktort azonnal leállíttatja.

A dán biztos asszonynak is van személyes motivációja: még egykori dán miniszterként ő volt a szervezője a sikertelenül végződött koppenhágai klímacsúcsnak. Hedegaard már akkor szerette volna elérni, hogy az EU emelje meg a zöldenergia-vállalását 30 százalékra, és most a japán katasztrófa kapcsán próbálta újra napirendre tűzni a javaslatot - egyelőre szintén sikertelenül.

Az atomenergiát ellenző zöld csoportok azonban szeretnék, ha a Bizottság tovább ütné a vasat. A radikális zöld Friends of Earth szóvivője, Brook Riley szerint „Európa energiaügyi gondjaira a megoldás a nukleáris és fosszilis energiától való elszakadás, nem pedig alternatív szállítók felkutatása vagy állítólagosan biztonságosabb atomerőművek építése".

A jelenleg leggazdaságosabban telepíthető zöldenergia, a szélenergia újabb eredményeket ért el a baleset kapcsán. A német és dán szélenergia-ipar máris kicsikart egy újabb eredményt: az ő szempontjukból kiábrándító tanácsi ülés után Oettinger biztos német honfitársa, Rainer Brüderle német gazdasági miniszter bejelentette, hogy az Északi-tengeri offshore szélerőműveket is bekötik a német villamosenergia-átviteli hálózatba.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo