Az elmúlt néhány hónap hírei visszaigazolják a Transparency International (TI) felmérését, amely szerint hazánk egyre inkább lemarad a többi országhoz képest a korrupció terén: 2008-ban 47., 2009-ben 46., 2010-ben pedig 50. helyen végeztünk a 178 vizsgált országból. A TI a párt- és kampányfinanszírozás és a közbeszerzések terén tapasztalta a legnagyobb mértékű korrupciót egy másik részletekbe menő, 2007-es kutatása során, melyet most egyszerre 26 országban ismételnek meg.

Megnéztük, mit tesz a korrupció visszaszorítására a kormány, azok látszatintézkedések-e vagy valóban hasznosak, és miként fogadják mindezt az érintettek. 

A szívesség is korrupciónak?

Vajon korrupciónak minősül-e egy ajándék, amit egy közhivatali dolgozó kap a határidő rugalmas értelmezéséért? És egy százötvenezer forintot tartalmazó boríték, melyet egy szülés levezetéséért rak el egy orvos? - A korrupció során a döntéshozó visszaél a rábízott hatalommal, és saját, vagy (valamilyen ellenszolgáltatás reményében) egy harmadik fél hasznára fordítja azt - tájékoztatta lapunkat Földes Ádám, a TI Magyarország új ügyvezető igazgatója. Ez a haszon megnyilvánulhat anyagiakban, információban vagy akár szívességben. - A megvesztegetés valójában a közjavak igazságtalan elosztása - emeli ki kérdésünkre Földes Ádám. - Tizennyolc magas rangú honvédségi tisztet, köztük négy tábornokot, gyanúsítanak azzal, hogy összesen 200 millió forint kárt okoztak kilenc év alatt. Ez az elmúlt húsz év legnagyobb vesztegetési ügye Budai Gyula szerint.

Szakemberek szerint a korrupció torzítja a gazdaság szabályos működését, jelentős anyagi kárt okoz a társadalomnak, sőt emberáldozatokba is kerülhet. A tudósok ugyanis megállapították, hogy a korrupció a felelős a földrengések áldozataiért, mivel az utóbbi harminc évben a földrengés sújtotta országok közül azokban jelezték a legtöbb halálos áldozatot, ahol kiterjedt korrupcióval küzdenek.

Az orvosoknak adott hálapénzről azonban megoszlanak a vélemények, kimeríti-e a korrupció fogalmát. - Egyesek aszerint tesznek különbséget, hogy a páciensek a szolgáltatás előtt vagy után adják-e oda a borítékot. Ha előtte, és emiatt az orvos nagyobb figyelmet fordít a páciensre, akkor egyértelmű a helyzet - magyarázza Földes Ádám. Ennek ellenére az idén január elsejétől életbe lépő szabályozás a hivatásos állományúakat (pl. rendőr, revizor, fegyőr) és egyes köztisztviselőket érinti, az orvosokat, politikusokat nem. Pedig nálunk az egészségügyben forog a legtöbb csúszópénz: a tavalyi 18 százalék után, idén már a magyarok 26 százaléka vallotta be, hogy adott hálapénzt a Korrupciós Barométer szerint.

Súlyos a helyzet a pártfinanszírozás és a közbeszerzések területén is: a korrupció a GKI 2009-es tanulmánya szerint a hazai közbeszerzések 65-75 százalékát érinti, és ezzel átlagosan 25 százalékkal drágítják meg azokat - mutat rá a jogi szakember.

Kifogástalan életvitel és megbízhatóság - ezt ellenőrzik

A Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai két vizsgálatnak vetik alá a hivatásos állományúakat. Egyrészt ellenőrzik a kifogástalan életvitel alapfeltételeinek meglétét vagyis, hogy az illető büntetett előéletű-e, eltiltották-e a foglalkozásától, van-e ellene büntetőeljárás, esett-e át kényszergyógykezelésen az utóbbi három évben, bocsátották-e el. Ezeken a konkrét követelményeken túl a törvény a kifogástalan életvitelt így határozza meg: a hivatásosnak meg kell felelnie a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására "különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára" - mondja ki a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. Törvény 37/B§.

Január 1-jétől bevezettek egy másik, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot, amely során a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak, illetve a visszaélések leleplezése érdekében szabálysértést, de akár kisebb bűncselekményt is elkövethetnek, méghozzá úgy, hogy nem fedik fel kilétüket, de a megalázás, bántalmazás tilos. Ugyanakkor nemcsak a hivatásos állományú dolgozókat, hanem az összes olyan embert is próbára tehetik, akik kormánytisztviselőként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként dolgoznak például a rendőrségen, a bv-nél, a tűzoltóságnál, a polgári védelemnél, a katasztrófavédelmi szerveknél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál. Aki megbukik a titokban végzett ellenőrzésen, végkielégítés nélkül távozhat. A kormány nem egyeztet a szakszervezetekkel és a tárgyalásokat úgy kerüli meg, hogy egyéni képviselői indítványként terjeszt törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé - véli az a több mint 15 szakszervezet, amely demonstrációs bizottságot hozott létre és többek között a korengedményes nyugdíj ellen tiltakoznak. Április 9-én egyébként nemzetközi szakszervezeti demonstráció lesz Budapesten, amelyen magyar érdekképviseletek is részt vesznek.

A Belügyminisztérium "kiemelten fontos társadalmi érdekkel" indokolta a megbízhatósági vizsgálat szükségességét. Ez szerintük "a szolgálattal szemben támasztott magas etikai és közösségi elvárásoknak való megfelelést van hivatva biztosítani".

Mit szólnak a szakszervezetek?

Nem ez a legjobb módja a korrupcióellenes küzdelemnek - így reagáltak a szakszervezetek az új-régi ellenőrzésekre. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete is kifogásolja, hogy a vizsgálatok nem terjednek ki a képviselőkre, polgármesterekre, bírákra, ügyészekre és úgy vélik, a jogszabály bizalmatlanságot kelt. A rendőrökre és a revizorokra a titkos ellenőrzés nem, a provokáció azonban újdonságként hatott, amely ellen tiltakoznak. A rendvédelmi szakszervezet főtitkára azt emelte ki, hogy nem kellene a dolgozók 98 százalékát a megbotló 2 százalékkal azonosítani és a szakszervezet elítéli ezt az ellenőrzési módot, mivel önkényes eljárásokra adhat lehetőséget és valójában csapdába csalják a dolgozókat.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete pedig nehezményezi, hogy a közszolgákra is kiterjesztették a vizsgálatot. - Hiszen ez egy olyan kategória, amely feltételezi a korrupció elkövetését. Azt sugallja, hogy módjuk van jogos/jogtalan elbírálásokért, előnyben részesítésért kis/nagy összegű "kenőpénzt" kérni, elfogadni - fogalmazott lapunk kérdésére Árva János. Kiemelte: megalázó rájuk nézve, hogy a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkájuk ellátása során a valóságban is előfordulható, vagy feltételezhető élethelyzetet hozhat létre mesterségesen.

- Ez a cselekedet a vizsgálatot végző szerv részéről több mint ráutaló magatartás a bűn elkövetésére - fogalmazott a szakszervezeti vezető, aki szerint az is kérdéses, hogy a provokátorokat mely felügyeleti szerv ellenőrzi - mondja a szakszervezeti vezető. - Tény: a korrupció gyanúja elsősorban nem az egyszerű - ám nagyszerű munkát végző - kormánytisztviselők, köztisztviselők, közalkalmazottak körében merül fel, hanem valamilyen hatalom gyakorlásakor /politikai, gazdasági, üzleti stb./ tapasztalható. Sajnálatos, hogy a jogszabályok végrehajtóit büntetik ezzel a törvénnyel, amely a magánéleti szférában is kutakodást engedélyez - fogalmazott Árva János.

Állnak elébe a rendőrök

Egy magát megnevezni nem akaró kiemelt főnyomozó egyetért a szakszervezetek álláspontjával, miszerint ki kellene terjeszteni az ellenőrzöttek körét, de ő még az orvosokat is bevenné a sorba. Indokoltnak tartja a kormánytisztviselők ellenőrzését is, szerinte épp itt volt az ideje. - Mind a politikusok, mind a hivataloknál dolgozó közszolgák kezén sok pénz folyik át, amely rengeteg kárt okoz. Gondoljunk csak azokra az építésügyi hatóságoknál dolgozókra, akik húszezer forintért szemet hunynak a szabálytalanságok felett, azonban elfelejtik, hogy ezzel mekkora kárt okoznak. Így épülhetnek löszfalra társasházak vagy sittből komplett családi házak. Jogos az ellenőrzésük - érvel a tíz éve a rendőrség kötelékében dolgozó. Hozzáteszi: annak érdekében, hogy a rendőrséget ne a korrupt zsarukkal azonosítsák, igenis szükség van ezekre a szigorú ellenőrzésekre.

Alkotmányos problémákat vetnek fel a belső ellenőrzések

A közszolgálatban dolgozóknak nyilatkozniuk kell, hozzájárulnak-e, hogy akár titkosszolgálati eszközökkel is megfigyeljék őket, ha nem, elveszíthetik az állásukat. Pontosan ez az a pont, melyet kifogásolnak a szakszervezetek és a jogi szakemberek, sőt még a Eötvös Károly Közpolitikai Intézet is. Szerintük a szabályozás "nem csupán alkotmányellenesen korlátozza az állami alkalmazottak alapvető jogait, de olyan fenyegetéssel kizsarolt nyilatkozat alapján teszi ezt, amely a jog szerint érvénytelennek minősül".

Földes Ádám is komoly alkotmányos problémákat lát a két jogintézménynél. Nem tudni pontosan, hogy mit értünk "kifogástalan életvitel" kifejezés alatt. A túl tág fogalom és bizonytalan megfogalmazás veszélyezteti a jogbiztonságot, kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat és visszaélésekhez vezethet, általa bárkit eltávolíthatnak - vélekedik a korrupcióellenes szervezet vezetője. A megbízhatósági vizsgálatot pedig egészen egyszerűen csapdának nevezte a TI ügyvezető igazgatója. Hiszen az ellenőrök megvesztegetést imitálnak, így innentől a revizorok, rendőrök, titkosszolgák, vámosok soha nem tudhatják, valódi vagy álruhás megvesztegetésről van-e szó. - A titkosszolgálati módszerekhez szükséges beleegyező aláírás azonban közel sem önkéntes, hiszen az az állás függvénye, így itt is sérülnek alkotmányos garanciák. Továbbá hiányzik a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz hasonló parlamenti felügyelete, holott hasonló erős jogosítványai vannak - sorolja fenntartásait Földes Ádám, melyet a rendvédelmi szakszervezet és a köztisztviselők érdekképviselete is problémának lát.

Ugyanakkor a jogász kihangsúlyozta, hogy a korábban a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, bírói engedély kell a súlyosabb beavatkozásokhoz, mint pl. lehallgatáshoz vagy a titkos házkutatáshoz az ő esetükben is, míg a bűncselekményeket is magában foglaló megbízhatósági ellenőrzések ügyészi felügyelet alatt állnak.

Pont a legveszélyeztetettebb területek maradnak rejtve

A TI magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója hiányolja a kormány részéről a korrupcióellenes stratégia létrehozását, s nem tartja elegendőnek a kifogástalan életvitel körülményének meglétét vizsgáló ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat kettősét. - Bár kiszűrik a korrupcióra hajlamos emberek egy kisebb csoportját, nincs általános megelőző hatásuk. Tehát nem szabad ezen jogintézményektől csodákat várni - húzza alá Földes Ádám. Tehát lebukhatnak a közlekedési vétség eltussolásért járó 10-20 ezer forintot bezsebelő rendőrök és még megelőző hatása is lehet, azáltal, hogy nem tudhatják, mikor fogják őket ilyen vizsgálatnak alá vetni, ugyanis ez a megbízhatósági vizsgálat lényege. Ugyanakkor az igazán nagy megvesztegetésekre nem derül fény, hiszen a leginkább korrupció sújtotta területeken nincsenek ellenőrzések. Hiányoznak egyes szerveknél a jó etikai kódexek, a színvonalas és rendszeres képzés is, ami minden korrupcióellenes stratégia alapja - nyomatékosítja a szakember.

Magasabb fizetéssel a korrupció ellen

Michalkó Péter, az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezet vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, ugyan nagy a kísértés a sokszor nettó hetven-nyolcvan ezer forintokat kereső dolgozók számára, náluk a korrupció nem annyira elterjedt. Árva János sem tudta megmondani, hogy a közszférában pontosan mekkora a korrupció.

A kormánytisztviselőket képviselő érdekvédő kiemelte: a tudomány a korrupció erősségének/gyengeségének jelenségét a gazdasági fejlettség szintjében határozza meg. Szerinte a magyarországi korrupció elemzésekor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a közszférában 2006-tól nem történt érdemi lépés a foglalkoztatottak illetményének rendezésében, reálkeresetük azóta folyamatosan csökken. Nem jelentéktelen szempont, hogy a közszféra társadalmi megbecsültsége - sok esetben a mindenkori kormányok ösztönözte megítélések miatt /lásd a jelenlegi törvényt is/ - rendkívüli módon alulértékelt.

- Mi lehet a megoldás? Mindenekelőtt a gazdaság fejlesztése, az érintettek anyagi-erkölcsi megbecsülésének fokozása, a motivációk erősítése, a kölcsönös bizalom megteremtése - vélekedik Árva János. A szakszervezeti vezető megítélése szerint nem szabad a közszférát, ezen belül a közigazgatást sem összekeverni az üzleti élettel, és az ott foglalkoztatottakat ilyen lépésekkel hiteltelenné tenni.

Bárdos Judit, a rendvédelmi szakszervezet főtitkára is azt emelte ki, hogy a megfelelő szintű fizetés és juttatási rendszer biztosításával sokkal nagyobb eredményeket lehetne elérni a korrupció visszaszorítása terén, mert a megélhetésért küzdők nem kényszerülnének más módszerekhez nyúlni. A megbízhatósági vizsgálat ezeken a problémákon nem segít - mutat rá szakszervezet főtitkára. Elvették a rendőröktől a béren kívüli juttatást, megszűntették a 13. havi juttatást, a fizetéseket 2002 óta nem emelték, (a rendőrségnél dolgozók 75 százaléka keres bruttó 300 ezer forint alatt), a szolgálati lakások csak a körzeti megbízottaknak járnak, és a kormány tervezi a korengedményes nyugdíj eltörlését is, így már tényleg nem sok szól a rendőri pálya mellett. Ezt a kormány is belátta, s életpályamodell kidolgozását ígérik. A kérdés már csak az, megvalósul-e, és ha igen, mikor. A kormány azonban nem tárgyal a belügyi és rendvédelmi érdekképviseletekkel Bárdos Judit beszámolója szerint. Ami egyfajta vihar előtti csendnek is felfogható, fogalmaz a főtitkár, hiszen sok kedvezőtlen lépést hoznak ezen a területen, ami szöges ellentétben áll az eddigi ígéretekkel. Eközben Magyarország az EU soros elnöke, így tartanak a fegyveres szervezet megmozdulásaitól.