A Hivatal 2011. január 1-én kezdte meg működését, a feltételek biztosítása folyamatosan történik. Március 2-án költözött a jelenlegi székházába, melynek berendezése hamarosan befejeződik. A Hivatal tervezett létszáma 155 fő, a jelöltek meghallgatása és a kiválasztás folyamatban van. Az ez évi költségvetés 3.6 milliárd forint, melynek nagyobb része a szakmai feladatok ellátását fedezi.

HITA szakmai célkitűzések

Exportfejlesztés

Az elmúlt években a magyar kkv-k részesedése a teljes exportból folyamatosan csökkent.  A HITA ambiciózus célkitűzése ezt a trendet megfordítani: a kkv-k részesedése az exportból növekedjen. Ehhez az kell, hogy a kkv-k exportja nagyobb mértékben bővüljön, mint a hazánkból exportáló multinacionális cégeké. Kimondott cél a mostani 18%-ról elmozdulni a 20% felé.

Legnehezebb akadályok: a sokszor emlegetett tőkehiányon túl, a menedzsment ismeretek hiánya, az exporttal foglalkozó munkavállalók alacsony száma és a külkereskedelmi ismeretek alacsony színvonala jelentik a legnagyobb problémát.

A befektetés-ösztönzés hagyományos eszközei közül a legfontosabbak - mint a kiállítások, üzletember találkozók, szakmai programok - már bizonyítottan jól működnek. Ezek mellett a szolgáltatások kiegészülnek néhány új eszközzel is, melyek közül a legfontosabb a cégre szabott tanácsadás és az egyedi tanácsadói segítség. A program úgy működik, mintha a kkv cégtulajdonos-ügyvezető mellett a HITA munkatársa export menedzserként dolgozna. Hatékonysága a szoros kapcsolattartásban és a vállalkozás sajátos igényeit messzemenően figyelembe vevő megoldásokban rejlik.

A HITA 2011-ben 173 exportfejlesztési programot tervez közel 40 célpiacra, 20 ágazatban. A tervek szerint ezzel közel 3000 cégnek tud hatékony, közvetlen segítséget nyújtani.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal legfontosabb relációs fókuszai az Új Széchenyi-tervhez és a hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia tervezetéhez igazodnak: a régi, tradicionális exportpiacok megtartása (Németország, környező országok) és új, dinamikusan fejlődő piacok meghódítása (Balkán, Kelet-Európa, Távol-Kelet).

Ágazati szinten a versenyképes, sok munkahelyet teremtő és megtartani képes szektorok kerülnek előtérbe: biotechnológia és gyógyszeripar, zöld iparágak, élelmiszeripar, informatika és szoftverfejlesztés.

Befektetés-ösztönzés

A HITA szeretné, ha nem csupán beruházás-ösztönzési célú ügynökségként tekintenének rá. Ez csak egy a feladatai közül, feladatköre a teljes külgazdasági tevékenységet lefedi.

Továbbra is fontos a külföldi befektetők Magyarországra vonzása. Az elmúlt hetekben fokozódó érdeklődés volt jellemző és a már itt jelenlévő befektetők is előrevetítik, hogy a regionális versenyben erősödik hazánk pozíciója.

Milyen ágazatokban várható bővülés? A nagy autóipari beruházások (Audi, Mercedes, GM) vonzzák a kisebbeket, az első és második körös beszállítók tevékenysége is bővülhet. Az elektronikai ipar egyre nagyobb szeletét adja a magyar GDP-nek, ezen a területen is új gyártók megjelenése várható. Érdekes tendencia a szolgáltató-központok számának növekedése, amelyek célpontjai most már a vidéki egyetemi városok is lehetnek. Ezzel szorosabbá válhat az együttműködés a felsőoktatás és a szolgáltató ágazat között, amely a kvalifikált munkaerő utánpótlást jelentősen segíti.

A magyar cégeknek a beszállítói láncba való bekapcsolódása jó példa az indirekt exportbővítésre: a HITA a tervek szerint 1000 olyan cégnek szeretne 2011-ben segíteni, amelyek ilyen módon kapcsolódnak a nemzetközi árumozgáshoz. Ehhez kapcsolódóan a szakmai támogatást nyújtó program kialakítása jelenleg is zajlik.

A központi hivatal mellett a HITA 6 vidéki kirendeltséget is létrehoz, amelyek lehetőséget biztosítanak arra is, hogy minden megyére jusson hatékony segítséget nyújtó munkatárs.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal tevékenységének fontos eleme továbbá a külföldi külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányítása, az Enterprise Europe Network felügyelete és a kkv-k számára történő szaktanácsadás.