Matolcsy: Adóról egy szót sem!

Adóról egy szót sem! - előlegezte meg saját előadása egyik alaptételét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki angol nyelvű beszédéről - annak szinte közepén - át is váltott magyarra, ezzel is nyomatékosítva, hogy az Európai Unió hivatalos nyelvét használja, különös tekintettel hazánk soros elnöki tisztségére. A fiskális ügyekért is felelős tárca vezetője a Richter Gedeon NyRt. ünnepséget is jelentő, a biotechnológia európai uniós és hazai aktualitásairól szóló konferenciáján igyekezett megkerülni a közterhek témáját, noha Bogsch Erik, a gyógyszergyár vezérigazgatója kellő nyomatékkal szögezte le köszöntő referendumában, hogy a nagyvállalatnak tavaly meghatározóan nagy összeget, csaknem 25 milliárd forint adót sikerült befizetnie. Szintén 2010-es adat: 16 milliárdos befektetéssel, illetve 26 milliárd forint K+F-re fordított összeggel „dicsekedhet".

Uniós programunk

Adóval támogatva

Debrecen talán legjelentősebb jelenlegi technológiai beruházását hajtja végre a Richter NyRt. – állapította meg dr. Papp László, a hajdú-bihari megyeszékhely alpolgármestere. A várospolitikus a helyhatóság vállalkozásokat segítő politikáját, mint egyelőre hazai unikumot emlegette a gyógyszergyár budapesti konferenciáján. Kiemelt beruházások esetében eleve áttörik a hivatali belső struktúrákat, s külön önkormányzati munkacsoportokat hoznak létre, hogy gördülékenyen szolgálhassák ki a vállalkozást. A tudomány, az innováció, az egészségipar olyan forrásokat, lehetőségeket kínál a Széchenyi terv révén Debrecennek, amilyen a foglalkoztatás dinamikus bővítését, a stabilitást jelentheti, annál is inkább, mert a város maga is e programokat képviselve alakította ki saját fejlesztéspolitikáját. Ne a piac határozza meg gazdaságpolitikánkat, jelöljük ki mi magunk a prioritásokat – idézte a városvezetés 2000. óta élő alapelvét az alpolgármester. A hagyományos iparszerkezetet meghaladta az idő az ezredfordulóra, s például a dohányipart, élelmiszeripart, gépipart egészben, részben új szakterületeknek kellett fokozatosan felváltaniuk. Elsősorban a magas hozzáadott értékű technológiai iparágak debreceni letelepítése, fejlesztésének támogatása - az információtechnológia, a biotechnológia, az egészségipar - kapott zöld utat. A város legjelentősebb vállalatai ma már leképezik az új iparszerkezetet: itt a legújabb szereplő a Richter a nagyberuházása révén. A hajdúsági megyeszékhelyen még az adópolitikát is hozzáigazították a fejlesztési elképzelésekben szerepet vállalók érdekeltségének javításához, mivel a magas hozzáadott értéket képviselő fejlesztések előnyös megoldásokkal számolhatnak. A debreceni Polus program – ez az egyetem, a város, az innovatív helyi vállalatok stratégiai együttműködésének az „intézménye” – a Pharmapolis kulcsprojekttel és az abban lévő klaszterekkel pedig biztosítani hivatottak a város gazdaságpolitikájának hosszú távú sikerét.

Az Európai Unió brüsszeli szakmai adminisztrációját, valamint a hazai gyógyszerkutatást, gyógyszergyártást és biotechnológiát képviselő szakemberek részvételével megtartott március 22-i konferencián a tőzsdecég vezetője természetesen a 110 éves vállalati létről szólt a legtöbbet, jelezve, hogy két világégést és a tőkehiányosság évtizedeit is túlélő Richter NyRt. az innovatív szellemiségnek köszönheti fejlődését. Jellemző mérőszám, hogy 12 ezer szabadalommal rendelkezik a gyógyszergyár, tavaly egymilliárd eurót meghaladó forgalmat könyvelhetett el. A mind nagyobb arányban a biotechnológia felé forduló cég laboratóriumot, később egy megvett német céget állított e szakterület szolgálatába, Debrecenben pedig épül egy komplett gyártóbázis is.

A magyar elnökség alatt megvalósuló uniós programokat foglalta össze Matolcsy György immáron a fő referátumot - annak is angol nyelvű részét - megtartva a nemzetközi hallgatóságnak. Az európai szemeszterről - azaz az unió gazdaságpolitikáját kimunkáló folyamatról - a nemzetgazdasági tárca vezetője már értékelést is adott, miszerint e törvénykezésnek hála elérhető, hogy a tagországokban csökkenjen az államadósság, ugyancsak mérséklődik a fizetési mérleg hiánya, s a magyar elnökség alatt lehet eredményeket elérni a közszolgálati szabályozás területén is: kiszámíthatóbbá válhat az EU-s pénzügyi szektor.

Új Széchenyi, Széll Kálmán

Matolcsy külön fejezetként tárgyalta szónoklatában az unió versenyképességének ügyét, melynek az innováció az egyik fő „tétele". Csakhogy - hangoztatta - a német és francia versenyképességi programban éppen a K+F-re vonatkozó teendőket nem fogalmaznak meg. Magyarország egyetért azzal, hogy az EU versenyképességi fókuszt ad a jövőnek, s ilyen paktumot hoz létre, de - érvelt tovább, ígéretének megfelelően részletektől távol tartva magát a miniszter - az adók ügyében hazánk alapvetően más álláspontot képvisel. Az Új Széchenyi-, a Széll Kálmán- és több korábbi tervben is egyaránt azt a célt tűztük ki magának - hangoztatta Matolcsy György -, hogy Magyarország legyen a térség, az EU egyik, vagy éppen legversenyképesebb országa az adózás, az adóbürokrácia, az élőmunkát terhelő járulékok terén. A miniszter ezzel magyarázta, hogy miért is nem csatlakozik éppen e napokban hazánk az EU versenyképességi paktumához: az e tartalmú célokat mi ambiciózusabban fogalmaztuk meg. Az uniót, a paktumot jobbról előzzük az államadósság, a költségvetési deficit, s minden más pénzügyi mutató terén. Továbbá azért sem csatlakozunk, mert a paktum - utal előző állítására Matolcsy György - megkerüli az innováció kérdését is.

A Széll Kálmán tervről külön is szólva megint csak visszautalt a fiskális ügyekért is felelős miniszter arra, hogy Magyarország pénzügyi biztonságának középtávú megteremtése valósul meg éppen. Fokozatosan és érdemben csökken az államadósságunk, mégpedig 2014 végéig a 81,14 százalékról 65-70 százalék közé, 2018-ra pedig 50 százalékra. A költségvetési deficitnek - az EU-ban is - mélyen 3 százalék alá csökkentése ugyancsak szükséges. Az EU elfelejtette, hogy jobb időszakokban tartalékolni kell, most a 3 százalék alá kell jutni, s 2013-tól - a várható konjunktúra időszakából kezdve - pedig 2 százalék alá, hogy legyen tartalékunk. Minden egyes országnak tudomásul kell vennie azt is, hogy a végső siker a foglalkoztatástól, a növekedéstől, a kutatás-fejlesztéstől, az innovációtól függ - utalt a Széchenyi tervre és kitörési pontjaira is Matolcsy, aki a vendéglátóira tekintettel hangsúllyal szólt az egészségiparról, az innovációról, s ezeken belül a szintén kiemelt biotechnológiáról. Egyelőre még szerények az alapok, noha 4-5 ezer munkavállaló dolgozik a biotechnológia területén, ahol 150 kis és közepes vállalat van jelen úgy, hogy eredményükből 40 százalékot költenek kutatás-fejlesztésre, s 45 százalékos éves fejlődési dinamikát mutatnak. További miniszteri közlés: 2020-2025-re Magyarország az EU tíz legjobb biotechnológiai központja között lehet.