Statisztikák bizonyítják, hogy a dohányos munkatársak gyakrabban betegek, többet hiányoznak a munkahelyről, mint a nemdohányzók - olvasható az American Heart Association hírlevelében.
Az új szabályok azért is születtek, mert a korábbi szelídebb lépések nem voltak eredményesek. A kórházakban már jó ideje nem lehetett cigarettázni, ám a dohányzók kimentek az épületek elé cigizni, ami időveszteséget jelentett, ráadásul rontotta a gyógyintézet látványát. Sok munkahely fizette a dohányzásról való leszokás költségeit, legtöbbször eredménytelenül. Ráadásul, akik dohányoznak, könnyebben kapnak légzőszervi betegségeket, ami például a téli influenza-szezonban kiváltképp veszélyes, ráadásul nemcsak a betegek, hanem a munkatársak szempontjából is növeli a kockázatot.
Az intézkedések bírálói szerint "ha mind több intézet követi ezt a példát, a dohányzók mind nehezebben tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség is árt az egészségnek" - hangoztatta Michael Siegel, a közegészségtan professzora.
Később az alkohol és a hamburger is tiltóslistán?
Jelenleg minden ötödik amerikai felnőtt dohányzik, ami lényegesen kisebb arány, mint az európai országokban, de még így is milliókat érinthetnek az ilyenfajta új rendelkezések. Becslések szerint a dohányzók alkalmazása átlagosan évente 3391 dollárral (720 ezer forint) drágább, mint a nemdohányzóké, mert ennyi az egészségügyi többletköltség és a munkahelyi teljesítménykiesés. A kritikusok szerint ez kockázatos mozgalom, mert a munkaadók továbblépnek és megtilthatják az alkoholfogyasztást, a hamburgerevést, vagy az egyéb veszélyeket.
A vita kapcsán az Egészségügyi Világszervezet, a WHO is közölte, hogy példamutatásként náluk sem dolgozhat senki, aki dohányzik.
