Nem sikerült tető alá hozni az euró megmentésére eredetileg átmenetinek szánt válságalap összegének növelését és Portugália hitelezésének kérdését, így az utolsó pillanatban módosítani kellett a ma, kétnapos Európai Tanács ülésének napirendjét. Ennek ellenére a csúcsértekezleten történelmi jelentőségű bejelentésekre lehet számítani. Az euró bevezetését megelőző, a maastrichti kritériumokat kodifikáló épülő Stabilitási és Növekedési Paktum 1997-es elfogadása óta most fogják a legnagyobb mértékben megváltoztatni az európai gazdaságpolitika alapszabályait. Ezt megelőzően az egységes belső piac megteremtéséről szóló döntés hozott a maihoz mérhető változásokat még 1985-ben.
Az Unió két legfontosabb országának, Németországnak és Franciaországnak a Versenyképességi Paktumnak nevezett előterjesztését az EU két vezetője, van Rompuy és Barroso gyúrta egységes előterjesztéssé (EurActiv.hu 2011.03.24), a kapcsolódó jogszabályok tervezetét pedig formálisan a magyar elnökség hagyatta jóvá a pénzügyminiszterekkel (EurActiv.hu 2011.03.16). Mindhiába: Herman van Rompuy mai bejelentése szerint összesen négy ország, Csehország, Svédország, Nagy-Britannia és Magyarország nem fogadja el a Gazdasági és Monetáris Unió új szabályait. Herman van Rompuy a mai munkavacsora előtt azt jelentette be, hogy a monetáris unióban részt vevő, az eurót használó 17 tagállamon kívül csak Lengyelország, Dánia, Lettország, Litvánia, Románia és Bulgária csatlakozott az egyezménynek.
Dánia annak ellenére csatlakozott a jelenleg Euró Plusz Paktumnak nevezett egyezséghez, hogy Nagy-Britanniához hasonlóan nem kötelezettsége bevezetni az eurót.
Bármi áron
„Csökkenteni kell Európában az államadósságot, és munkahelyeket kell teremteni, bármi áron" - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön. A magyar miniszterelnök a kormány közleménye szerint a találkozót megelőző európai érdekegyeztető fórumon a munkaadók és szakszervezetek képviselőivel folytatott ülés után azt mondta, hogy „a délelőtti háromoldalú találkozó résztvevői benyomása szerint tudatában vannak annak, hogy a válság után a világ és Európa nem lesz olyan, mint amilyen előtte volt. A feladat tehát nem az, hogy visszataláljanak a válság előtti Európába, hanem hogy megtalálják új, válság utáni formáját". Orbán kitért a sajtótájékoztatón arra, hogy az uniós gazdasági kormányzás megteremtését célzó hat jogszabálytervezet, amely szerinte a magyar elnökség legfontosabb missziója, a csütörtök-pénteki EU-csúcstalálkozón elnyerheti a résztvevők egyetértését. Ezután megkezdődhetnek a tárgyalások a jogszabálytervezetekről az Európai Parlamenttel, és a júniusi EU-csúcsra, vagyis a magyar elnökség lezárulta előtt ebben a kérdésben megszülethet a megállapodás.
Különös módon azonban a Magyarország nem akar csatlakozni ezeknek az intézkedéseknek a bevezetéséhez. Orbán Viktor a kormany.hu közlése szerint kérdésre válaszolva mondta azt, hogy a magyar elnökség által „előkészített" hat jogszabály és a francia-német kezdeményezésű versenyképességi paktum átfedésben van egymással, de az európaktum csak azokra vonatkozik, akik csatlakoznak hozzá - vagyis a mostantól Euró+ néven említett 23 tagú csoportra. Ezzel együtt a jogszabályok mindenkire, így Magyarországra nézve is kötelezőek lesznek. A miniszterelnök egyébként arra hivatkozva nem csatlakozik az Euró Plusz kezdeményezéshez, mert szerinte ez „ „a magyar parlamenti pártok képviselőivel egyeztetve teljes nemzeti egység alakult ki arról, hogy Magyarország ne mondjon le a független adópolitikáról", márpedig a miniszterelnök szerint a paktum ezt veszélyezteti.
Magyarországnak nem elég
A magyar kormányfő szerint ez a paktum nem teremt elég garanciát ahhoz, hogy Magyarország, ha szükséges teljesen egyedül, az Európai Unió legversenyképesebb adórendszerét fejlessze ki a közeljövőben.
Magyarország adórendszerének versenyképessége a Világbank vonatkozó felmérése szerint jelenleg az EU-ban a 21, a világban a 109. helyre elég, amivel megelőzzük Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Olaszországot és Romániát az EU tagjai közül.
Frissítés: Csehország azért marad ki a paktumból, mert a cseh kormányt nem vonták be az egyeztetésekbe. Svédország a kollektív béralkuk rendszerét félti. Nagy Britannia nem részese a Gazdasági és Monetáris Uniónak