Az idei földrengés-krónikából nem felejthetjük ki a Haiti-i tragédia előtt két nappal Észak-Kaliforniát megrázó 6,9-es rengést; a márciusban Mexikó és Kalifornia határán történt, 7,2-es földmozgást, amely szerencsére javarészt lakatlan területeket rázott meg; valamint az április eleji 7,7-es földrengést Szumátra partjainál. (Haiti-n 7-es, Chilében 8,8-as volt a rengés.)

Michael Reilly, a Discovery News munkatársa 26 olyan földrengést számlált meg a nagy világlapok idei címlapsztorijai között. Ezek közül 21 eset 6-nál nagyobb fokozatot ért el a Richter-skálán.

Ahogy arról már beszámoltunk, ez a tektonikus aktivitás nem árul el nagyobb gyakoriságot az átlagosnál. Egy átlagos napon ugyanis közel tucatnyi földrengést regisztrálnak a műszerek bolygónkon. A tudósok tehát úgy tartják, a 2010-es év nem tartogat több veszélyt, mint kellene. A 20. század kezdete, vagyis 1900 óta évente átlagosan 16-szor mértek 7-es erősségnél nagyobb földrengést. Ezeket nevezik nagy erejű, pusztító földrengéseknek. Voltak évek, amikor kevesebb ilyen földrajzi esemény akadt (1986-ban csak 6, és 1989-ben is), máskor több (1943-ban például 32!). Amióta műszeresen mérik a földmozgásokat, Chilében történt a legnagyobb rengés: ez 9,5-ös erősségű volt és 1600 embert ölt meg. Akkor 2 millió ember maradt fedél nélkül.

Amikor szeizmológusok azt mondják, ma sem történik több földmozgás, mint máskor, a laikusok körében csalódott arcokkal találkoznak. "Az ember azt gondolná ez jó hír", de a reakciókból úgy tűnik, "mintha az erősebb katasztrófa-dózis érdekessebbé tenné az életet", írta Roger Musson nemrég a New York Times-ban.

Ami változás állt be, az lényegében az, hogy megnövekedett a társadalom földrengésnek való kitettsége. Mivel szélsebesen gyarapodik a globális népesség, s a lakosság nagyobb része él hatalmas metropoliszokban és part-menti városokban, mint bármikor az emberiség történetben; ha e régiókat rázzák meg szeizmikus mozgások, természetesen sokkal nagyobb emberi, anyagi és infrastrukturális kár keletkezik - akár rengésből, akár szökőárból következően. Gyérebben lakott, inkább természeti övezetekkel borított területeknél talán nem állna elő olyan látványos pusztítás, mint amilyeneket az elmúlt hónapokban figyelhettünk meg a híradásokban.

Hegyek rázkódtak Tibet határán: 12 000 a sebesült

Kína gyéren lakott Qinghai tartományában gyakran mozog a föld (csak 2001 óta 53-szor rengett meg a talaj 5-ösnél nagyobb erősséggel), a múlt heti rengés mégis közel 2000 emberéletet követelt. Utoljára 2008 májusában történt Kínában hasonlóan tragikus földmozgás, akkor Sichuan tartományban. Ez több mint 87 000 áldozattal járt, és az áldozatok számát tekintve a történelem 21. legpusztítóbb földrengéseként könyvelték el.

Qinghai tartományban a szegényes épület-kivitelezés az oka, hogy a múlt héten tömegek maradtak fedél nélkül: összesen 15 000 ház omlott össze, s a Jiegu nevű kisvárosban az épületek 85 százaléka vált a földdel egyenlővé. Akárcsak Haitin, itt sem álltak a hatóságok rendelkezésre daruk és más gépezeteket, hogy elmozdítsák a romokat. De így is sikerült közel 1000 személyt kimenteni a beomlott épületfalak alól. A katasztrófa után, utórengésektől tartva 100 000 ember menekült a körzetből, ám több utat is betemettek a leomló hegyormok. A ledőlt kábel és villanypóznák miatt a régióban megszűnt a vezetékes kommunikáció, s a repülőtérrel is megszakadt a kapcsolat. Az illetékesek a mentőalakulatok mellett 20 000 sátrat, a magas fekvésre és a hideg éghajlatra tekintettel 50 000 takarót és ugyanennyi téli ruhadarabot juttattak a katasztrófa sújtotta falvakba. A kínai kormány 29 millió dollárnyi segélyt folyósított a régió hivatalai és lakosai számára.