Kkv-k egy zöldebb világban?

A kkv-knak szóló üzeneteik egyértelműek, a fenntartható fejlődés, az energiapolitika és a klímaváltozás kérdésköreiben kevésbé azok a választásokon öt százalék fölötti eredményre esélyes pártok elképzelései.

Külön a kicsiknek: Mindegyik pártprogramban megkülönböztetett figyelmet kaptak a hazai vállalkozások, a kicsik és közepesek pedig - legalább egy, de inkább többszöri említés erejéig - külön is szerepelnek.

Zöldes ígéretek: Az MSZP az uniós programok folytatását, a Fidesz a zöld munkahelyteremtést, az MDF a környezetterhelés megadóztatását, a Jobbik a radikális megoldásokat javasolja, az LMP pedig - kis túlzással - mindent zöld szemüvegen át vizsgál. Tovább az összeállításhoz...

Segítség és büntetés?

Az állami foglalkoztatáspolitika alapvetően a pályakezdőkre, illetve az idősebb korosztályokra figyel, a két korosztály között pedig a hátrányos helyzetűeknek teremt meg támogatásokat. Válság közepette persze sokkal nehezebben. Nem lett kevesebb tavaly sem a foglalkoztatáspolitikai célú pénzek mennyisége, de a megelőző évihez képest átalakult ennek a büdzsének a belső szerkezete. Noha a munkaerő megtartását igyekszik támogatni az állam is, sikerül forrásokat találni ahhoz is, hogy a pályakezdőket, a kismamákat és a megváltozott munkaképességűeket kereső tevékenységhez juttassák. Tovább a cikkhez...

Forrpont után kihűlt

A klímatörvény tervezetének a megtorpedózását Podolák György (MSZP), a gazdasági és informatikai bizottság elnöke indukálta. Ő figyelmeztette dr. Magda Sándor MSZP-s képviselőt, hogy a szabályozással ellehetetlenülne a választókörzetében lévő Mátrai Erőmű. Magda elismeri, sebtében összehozott módosító indítványai csak ürügyül szolgáltak, célja a törvény e parlamenti ciklusban való elfogadásának a meghiúsítása volt. Tovább a cikkhez...

Új szelek Európában

A lisszaboni stratégia kudarca után az unió az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzte zászlajára. Nem nevezhető sikertörténetnek a lisszaboni stratégia pályafutása. Ezt ma már az unió döntéshozói is többé-kevésbé elismerik, bár inkább óvatosan fogalmaznak. A kitűzott célok nem teljesültek, ráadásul a válság a munkahelyteremtésben és a növekedésben elért eredményeket is megsemmisítette Európa legtöbb országában. Sőt rávilágított arra is, hogy a kontinens gazdasági fejlődése számos ponton strukturális hiányosságokra épült. Az Európai Bizottság most új utat jelölt ki a huszonhét tagállam számára. Tovább a cikkhez...

Válság közben

Bár még messze vagyunk attól, hogy fellendülésről beszéljünk, az már jól látszik, hogy a környezet változott, a játékszabályok változóban vannak, a globális piacokon új szereplők váltak erőssé, míg korábban dominánsak háttérbe szorultak vagy eltűntek. A válság és a visszaesés rávilágított a politikusok és a bankok felelősségére éppúgy, mint az egyéni mérlegelés és a döntés fontosságára. A világ túl van a sokkon, a tűzoltáson, egyre inkább kulcsszó a fenntarthatóság és az innováció. Hol tartunk most, és merre megyünk másfél évvel a válság világméretűvé válása után? Tovább a cikkhez...