A kifizetések előrehaladása
A KPMG-riport újdonsága a korábbi évekhez képest, hogy tartalmazza az eddigi kifizetéseket is. Magyarországon a 2009. december 31-i adatok szerint a szerződéssel lekötött források negyedét, azaz 3,4 milliárd eurót fizettek ki a kedvezményezetteknek. Ezzel az ország abszorpciója (eddig kifizetett támogatás, és az összes, hét évre vonatkozó források aránya) 10%-os, mellyel az ötödik helyen állunk a régió országai között, valamivel az átlag fölött.
A közép-kelet európai régióban az uniós források 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keretéből (264,4 milliárd euró) tavaly év végéig az országok 69,3 milliárd euró értékben kötöttek szerződést a kedvezményezettekkel, melyből 19,6 milliárd eurót már kis is fizettek a nyertes pályázóknak. Ez a teljes rendelkezésre álló forrás 7,4%-a, ami az összes leszerződött összeg valamivel több, mint negyedét jelenti. A 2009. december 31-i adatok azt mutatják, hogy az abszorpció Szlovéniában és Litvániában volt a legmagasabb, 18, illetve 17%. A kifizetéseket illetően Románia és Bulgária rendelkezik a legalacsonyabb, 5% alatti kifizetési aránnyal.
Időarányosan a CEE-országok abszorpciója 17%-os volt. Itt szintén Szlovénia az első, ahol az időarányos források közel 40%-t fizették ki a nyertes pályázóknak.
„A kifizetések ütemét alapvetően két momentum befolyásolja: a kedvezményezett szerződéskötési, projektkezdési hajlandósága és az intézményrendszer, illetve a vonatkozó folyamatok hatékonysága" - mondja Várnai Éva, partner, a KPMG kormányzati tanácsadási részlegének közép-kelet európai vezetője. „Az előbbi esetében a válság komoly hatással volt: sok kedvezményezett nem tudta előteremteni az önrészt, és ezért nem szerződött. Az adminisztrációs folyamatok hatékonysága - programonként eltérő mértékben ugyan - de szintén lassítja a kifizetéseket" - tette hozzá a szakértő.
A szerződéskötési folyamat állása
Magyarországon a 2009. december 31-i adatok alapján 13,3 milliárd euró (352,45 milliárd forint) értékben kötöttek támogatási szerződést a kedvezményezettekkel. Ennek megfelelően hazánkban az egy főre jutó leszerződött összeg eléri a 1325 eurót, mely a régió második legmagasabb értéke.
A leszerződött összeg a teljes rendelkezésre álló forrás (34,5 milliárd euró) 39%-a. Ezzel a régióban a harmadikak vagyunk, csak Észtország és Litvánia előzi meg hazánkat, ahol ez az arány 44, illetve 41%. Ezen kívül még három olyan ország van - Lettország, Szlovénia és Szlovákia -, ahol a rendelkezésre álló forrásokat az uniós átlagnál (26%) magasabb arányban kötötték le támogatási szerződéssel. A legalacsonyabb szerződéskötési rátával Románia bír.
A válság hatását enyhítő intézkedések
A válság hatására a régió országaiban néhány kisebb-nagyobb mértékű enyhítő intézkedést vezettek be. Ezek közül a legjellemzőbbek: adminisztratív terhek csökkentése, a nehéz hitelhez jutás kompenzálásaképpen a források (nemzeti hozzájárulás) megemelése, jogszabályi változások a követelmények könnyítésére, pályázati feltételek egyszerűsítése, előlegek mértékének megemelése.
Magyarország a válságra a pályázati jogosultsági kritériumok enyhítésével, valamint az operatív programokat érintő forrásátcsoportosításokkal reagált. Ez utóbbi fő célja volt a támogatások hozzáigazítása a megváltozott gazdasági környezethez.
Szerződéskötés iparáganként
A 2007-13-as időszakban a rendelkezésre álló források 45%-a (összesen mintegy 120 milliárd euró) közlekedésfejlesztési, valamint vidékfejlesztési és halászati támogatásokra fordítható. Ezenfelül a hét évre szóló programok igen magas forrást allokáltak humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelmi, valamint gazdaságfejlesztési tevékenységekre. A hét évre vonatkozóan a legkevesebb uniós forrást az egészségügy fejlesztésére allokálták.
2007 és 2009 között az EU társfinanszírozásával megvalósított projektek kedvezményezettjei öt területre fordították a támogatások 76%-át (52,5 milliárd eurót). Ezek a következők: közlekedésfejlesztés, vidékfejlesztés és halászat, humán-erőforrás fejlesztés, gazdaságfejlesztés és környezetvédelmi beruházások. Magyarország - a régió tendenciájához hasonlóan - a támogatások legnagyobb részét közlekedésfejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és vidékfejlesztésre fordította 2009. december 31-ig.
