"Amíg a 30 évesnél idősebbek gyűjtésben való részvétele viszonylag változatlan, addig az új generáció tagjai közül egyre többen kapcsolódtak be a környezetvédelem e hétköznapi formájába", mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ma már a magyar lakosság 96 százaléka ismeri vagy hallott valaha a hulladékgyűjtés e formájáról.

A vizsgálatban résztvevő 1002 megkérdezett személy 1 százaléka naponta, 15 százaléka hetente többször, 38 százaléka hetente egyszer, 27 százaléka havonta többször, 12 százaléka havonta egyszer, további 16 százalékuk pedig ennél ritkábban vitte vissza a hulladékot a szelektív gyűjtőszigetekre.

Fontosnak tartja, mégsem tesz érte 

A hulladékképződés megelőzését fontosnak tartó lakosok aránya számottevő mértékben, 32-ről 45 százalékra bővült. De nem mindegyikük cselekszi azt, amit értékrendjében helyesnek vél: ugyanis a szelektív gyűjtésben résztvevők száma nem bővült ilyen mértékben. 2008 óta csak csekély mértékben, 52 százalékról 54 százalékra nőtt arányuk az összlakosságban. Holott a megkérdezettek 80 százaléka véli úgy, hogy lakóhelye közelében lehetősége van a szelektív gyűjtésre.

A társadalom egészét figyelembe véve, a lakosság harmadának (29 százalék) van ugyan lehetősége a szelektív gyűjtésre, de mégsem vesz részt benne. Őket további szemléletváltoztató kampányokkal kell megérinteni. A kutatásban megkérdeztettek passzivitása több okra vezethető vissza; 33 százalékuk a gyűjtés otthoni körülményessége, 22 százaléka pedig az otthoni hely hiánya miatt nem szelektál.

Nők az élen

A nem gyűjtők további 27 százaléka a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való relatív távolsága miatt passzív, habár ez az adat pozitív változást takar, mivel két éve még a megkérdezettek 33 százaléka vélte nagynak a gyűjtőpontok otthonától való távolságát. A szelektíven gyűjtő lakosok 35 százaléka legfeljebb 50-100 métert hajlandó megtenni a gyűjtőszigetekig. Pozitív fejlemény, hogy a 2008-ban mért 40 százalékról mára 49 százalékra nőtt azok aránya, akik a környezetvédelem ügyéért 100-500 métert hajlandóak sétálni.

2008-hoz képest gyakorlatilag nem változott (65-ről 64 százalékra csökkent) azok aránya, akik gyalog, 22-ről 18 százalékra csökkent azok köre, akik autóval közelítik meg a gyűjtőszigeteket, miközben 6-ról 16%-ra nőtt azok száma, akik környezetbarát módon elbicikliznek a hulladékokkal a színes gyűjtőedényekhez.

A legnagyobb hazai koordináló szervezet most először mérte fel azt, hogy a családon belül kinek a feladata a szelektálás. A felmérés adataiból kiderül, hogy az esetek 51 százalékában a feleség/anya, 42 százalékban a férj/apa, 31 százalékban pedig a gyerekek viszik vissza a csomagolási hulladékokat a gyűjtőszigetre.