A 2002 végére elkészült nemzeti lakásépítési program (NLP) a tervek szerint – a társadalmi vitát követően – nyár elején kerül a kormány, illetve a parlament elé, elindulása pedig 2004. januártól várható. Addig is módosították azonban a lakástámogatási rendszer néhány elemét, így a gyermekek után járó kedvezmény, valamint a lakás-takarékpénztári betétek után nyújtott éves állami támogatás mértékét, és idén összességében emelkedtek a lakáscélra fordítható költségvetési források is.

Az elektronikus bankolás az ügyfél számára kényelmes, hiszen nem kell a pénztáraknál sorban állnia, a pénzintézetnek pedig jelentős költségmegtakarítást eredményez, hiszen nincs szükség bankfiókra és alkalmazottra az ügyintézéshez. Ez azonban nem új termék, „csupán” új szolgáltatási csatorna, új üzletág, új „bankfiók”, amelyet elsősorban az egyre élesedő banki verseny hívott életre.

Még a bankok életében is kisebb törés figyelhető meg 2002-ben, legalábbis a már rendelkezésre álló, első háromnegyed éves mérleg alapján. Persze ez nem meglepő, hiszen a gazdasági növekedés 2001-ben lelassult. Az is igaz viszont, hogy változatlanul a legjövedelmezőbb vállalkozások. Vajon egy lassuló gazdaságban milyen üzletpolitikával maradtak azok?

Az adó megfizetése nem pótolja az adóbevallás benyújtását, vagyis hiába fizeti meg bárki az adót, ha a bevallást elmulasztja, szigorú szankciók terhelik. A nyomtatványok egyébként – minden korábbi ígéret ellenére – most sem lettek egyszerűbbek. És a szabályok is egyre bonyolultabbak.

2004. május elsejétől Magyarország számára is megnyílnak az Európai Unió pénzügyi alapjai. Lehet arról vitatkozni, hogy a csatlakozási tárgyaláson elért megállapodás alapján sok-e vagy kevés az a pénzösszeg, ami 2004 és 2006 között a rendelkezésünkre áll, ám érdemesebb azt fontolgatni, hogy vajon mennyi lesz, amihez ténylegesen hozzájutunk. Ez pedig már csak és kizárólag rajtunk – a kormányzaton, a társadalmi szereplőkön, az üzleti szférán – múlik.

Majdnem minden szakminisztérium közzétette azokat a feltételeket, amelyek teljesítésével a hazai intézmények, vállalkozások és önkormányzatok hozzájuthatnak a költségvetés célelőirányzataiban meghatározott összegekhez. Ha mindent összeadunk, akkor a tárcáknál az adókedvezményekkel együtt idén 350 milliárd forint támogatásról döntenek, szemben a múlt évi, nem egészen 300 milliárddal.

Költség-, illetve adómegtakarítás és a dolgozók motivációja – ez az a két szempont, amiért érdemes bevezetni egy vállalatnál az úgynevezett cafeteriát, azaz a béren kívüli juttatásoknak e sajátos rendszerét. Magyarországon egyelőre csak a nagyobb cégek ismerik, miközben a kisebbek is számos elemét alkalmazzák, igaz, nem tudatosan. Pedig náluk ugyancsak számos előnnyel járna, ha dolgozóik pontosan látnák, hogy a munkabérükön és a konkrét kifizetéseken túl mennyit költ rájuk a munkaadójuk.

A hosszú fizetési határidôk lehetetlenné teszik, hogy egy multinacionális cég beszállítóivá váljunk – mondják a hazai kis- és középvállalkozások képviselôi. A világ fejlettebbik felén ezt a problémát a faktoring, azaz a követelésfinanszírozás már évekkel ezelôtt megoldotta, nálunk viszont alig pár ezer vállalkozás él ezzel a lehetôséggel. Bizakodásra ad okot, hogy az idén a kormányprogramban szerepel a faktoring támogatási rendszerének a kidolgozása.

Sokan sokat vártak a Széchenyi-kártya bevezetésétől. Ám az új konstrukció pályafutása akadozva indult, és azóta is kevés vállalkozó él a lehetőséggel, pedig az utóbbi időben ismét gyakori a vállalkozók közötti körbetartozás. Júliustól módosul a feltételrendszer, és nő a hitelkeret maximuma is, ám ezzel nem biztos, hogy a kicsik megsegítését szolgáló kártya valóban az ő a likviditási gondjaikat tudja majd enyhíteni.

A hazai közgondolkodás középpontjában a Magyarországra beáramló működő tőke áll, holott egyre nagyobb figyelmet kellene fordítani a hazai vállalatok külföldi befektetéseire. Az új piacok megszerzésének, felügyeletének ugyanis az egyszerű külkereskedelemnél hatékonyabb és biztosabb módja, ha külföldi leánycégeken keresztül sikerül birtokolni azokat.

Két igencsak gyakorlati kérdést jártak körül a Piac és Profit Üzlet Európában, infokommunikáció 2003 című konferenciájának szakmai fórumai: pénzt, de honnan; és vajon mi kell még a pénzen kívül ahhoz, hogy egy vállalkozás versenyképes legyen Európában?

A rövid távú betét és életbiztosítás a magyar lakosság körében a két legkedveltebb pénzügyi befektetési forma – többek között ezt tárta fel a GfK Piackutató Intézet tizenöt országban elvégzett felmérése. (A Befektetési barométer című kutatást a GfK csoport brüsszeli, Ad Hoc Worldwide nevű cége évenként kétszer végzi el a Wall Street Journal Europe megbízásából.) Hazánkban a fő tendenciák megegyeznek ugyan a közép- és nyugat-európai irányzatokkal, de a tizenöt ország közül nálunk legalacsonyabb a pénzügyi befektetéssel rendelkező háztartások aránya: mindössze 27 százalék, s ebből is csupán 2 százalék részvénytulajdonos, amíg Lengyelországban, Oroszországban és Csehországban is ennél magasabb az arány. Kedvezőtlen tendencia, hogy a magyar lakosság csökkenő hányada viszonyul pozitívan a pénzügyi befektetésekhez. A befektetési hajlandóság összességében Nyugat-Európában sem növekszik. Kivétel a rövid távú letét- és életbiztosítás, ami azt jelzi, hogy a magánszemélyek mindinkább az alacsony kockázattal járó lehetőségeket keresik.

Kétszeresére nőtt a kereslet néhány hónap alatt a mikrohitel iránt tavaly, miután kedvezőbbé váltak a feltételei. A források hamar ki is apadtak, és azóta igencsak lassú az új szerződések kötése. A programért felelős gazdasági tárca ismét több pénzt és modernizációt ígér, de egyelőre mindkettő csak papíron létezik.

Adómentesen egyre kevesebb módon adhat a dolgozóinak juttatásokat egy cég, de az egészségpénztárakon keresztül igénybe vehető szolgáltatások ilyenek. S bár a pénztárak tagjainak száma évről évre nő, még sokan nem ismerik az előnyeit, és azt is kevesen tudják, hogy az egyéni számlákon összegyűlt pénzt nemcsak gyógyszerekre és orvosokra, netán táppénz-kiegészítésre lehet költeni, hanem sportolásra, üdülésre is.

Informatikába beruházni sokféleképpen lehet, sokféle megoldást kell átgondolni, amelyek mindegyike másképpen hat a bevételekre, a költségekre, a pénzáramlásokra, a vagyonmérlegre, sőt a vállalat piaci értékére is. Ami biztos: ez utóbbi hosszú távon leginkább az értékteremtő képességtől függ, de a „tudásalapú vagyon” ma még legfeljebb irodalmi kifejezés a vállalati könyvelők számára.

Miért csak minden harmadik felnőttnek van életbiztosítása? Miért terjedt el az a nézet, hogy „a biztosító addig jó, amíg fizetsz, amikor ő kell, hogy fizessen, már jönnek a problémák”? Vajon ki a hibás a félreértésekben? A biztosító, hogy nem nagybetűvel írja le a szerződésben a lényeget? Az alkusz vagy az ügynök, aki a prémium reményében olykor csúsztat? Vagy maga az ügyfél, aki van olyan balga, hogy nem kérdez rá arra, amit nem ért? S vajon miként hat mindezekre a készülő új biztosítási törvény?

A Magyarországon eddig szép sikereket elért fantomcégek tulajdonosainak helyzete számottevően rosszabbodhat a társasági és cégtörvény parlament által június közepén elfogadott módosítása kapcsán. A korlátozottan felelős tagok is akár teljes vagyonukkal felelhetnek, sőt a hitelezők a törölt cég utóbb előkerült vagyonára is igényt tarthatnak. A változások több ponton érintik a részvénytársaságok mindennapi életét is.

A kis- és középvállalatokat segítendő, a kormány több ponton is változtatott az eddigi hitelkonstrukciókon, a támogatási palettát pedig új termékkel bővítette. A cél egy rugalmas, a vállalati igényekhez igazodó hitelprogram működtetése, amelynek révén a költségvetési és a versenyszférában együttesen rendelkezésre álló források felhasználása az eddigieknél hatékonyabbá válik. Kérdés, hogy valóban így lesz-e.

A „kórháztörvény” vitát kavaró passzusa szerint magáncégek is tulajdonrészt szerezhetnek eddig állami és önkormányzati kézben megtartott egészségügyi intézetekben. Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szerint éppen ideje volt ezt lehetővé tenni, hiszen azokon a területeken, amelyeket már korábban privatizáltak, megszűntek a hiányok, javult a szolgáltatások minősége, és még a nyomott tébéfinanszírozás mellett is javult az orvosok, asszisztensek fizetése. Az interjút Kökény Mihály a tárcapolitikai államtitkáraként adta.

„Nem kaphat hitelt, feketelistán van!” – zárja le kategorikusan a banki ügyintéző a lakásvásárló ügyét. A magánszemélyek adatait három éve tartják nyilván, igaz, a szerződés megkötésekor erre a bankban felhívják az ügyfelek figyelmét. A jogszabály azt mondja ki, hogy 90 napnál hosszabb késedelem, illetve a minimálbér mértékét meghaladó tartozás vonja maga után a „megbélyegzést”. A listáról lekerülni azonban ennél sokkal nehezebb.

Súlyos hiba akár egyetlen olyan pályázat elutasítása is, amely beruházást indukálna, és munkahelyet teremtene az országban – szögezték le állásfoglalásukban a Magyarországon működő külföldi cégek első számú vezetőit tömörítő szövetségek, a hatékony állami beruházásösztönzést hiányolva. Az érdekvédelmi szervezetek nem tartják ugyanis megfelelőnek a SMART programra kidolgozott értékelési pontrendszert, ám a GKM egyelőre nem óhajt rajta változtatni.

Elérik-e a magyar bankszektor egészét a brókerbotrány hullámainak fodrai? A kérdésre még nincs egyértelmű válasz, de mindenképpen mérlegelendő, hogy milyen hátrányokat okozhat a hatása egy olyan országban, ahol a pénzügyi kultúra még meg sem erősödött, ahol az ügyfelek gyakran nem a legvonzóbb ajánlatot választják, hanem sokkal inkább a megszokottat, és ahol mindennek ellenére – vagy éppen ezért – igen éles a verseny a pénzintézetek között.

A magyarországi termőföldek átlagára már jövő májusra is, de a következő évtized elejéig szinte bizonyosan felszökik. Nem véletlen, hogy bővül a földbe befektetni akarók köre, mint ahogyan az sem, hogy több hitelintézet – a termőföld alapú jelzáloghitelezésen belül – a vásárolni szánt területre is kész immár kölcsönt nyújtani.

Nagyon tárgyilagos képet kell adni a cégről, a vagyonról, hogy ne mondjunk se pozitív, se negatív értelemben olyat, ami nem helytálló – ez a legfontosabb egy részvény sikeres tőzsdei bevezetésében Patonai József, a Forrás Rt. elnök-vezérigazgatója szerint. A társaság a nyáron a kárpótlási jegyek piaci bevonását, illetve részvénycsere-akcióját bonyolította le, sikeresen.

Napjaink történései – az ingatlanbefektetési szövetkezetek eszelős hozamígéretei, a K&H Equitis eltüntetett milliárdjai – nem segítenek a megtakarítók, a befektetők bizalmáért versengő bank- és tőkepiaci szereplőknek. Bácskai Tamással, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem professzorával egyebek között a banki bizalomról és a felügyeleti felelősségről beszélgettünk.

Míg az elmúlt négy-öt évben több nemzetközi vállalat hazánkban létesített kutatóintézetében a hazai kutatók elsősorban a multi külföldi piacai számára végeztek „bérmunkát”, mára az itt létrehozott eredményeket egyre gyakrabban a hazai gyártásban is kezdik megvalósítani. Az egyetemi és a vállalati szféra közti kétoldalú tudásáramlás az oktatás és az irányítás területére is kiterjed.

A befektetési alapok igény szerint prezentálják a stabil haszon és a kisebb-nagyobb piaci kockázatokkal járó jövedelem elegyét. Bár a magyarok befektetési hajlandósága még Kelet-Európában is rendkívül mérsékeltnek mondható, a pénztöbblettel, előtakarékoskodási tervvel rendelkező emberek mind nagyobb számban ismerik fel az alapok rugalmas és stabil voltát. Az uniós csatlakozás után a külföldi részvényalapok is mind többen lesznek jelen a magyar piacon. Ám a honi tőkepiacot alapvetően érintő változásra a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége szerint csak az euró bevezetése után kerül sor.

A nyáron kirobbant brókerbotrány s az azóta ismertté vált csődök és bűnügyek sok olyan kérdést hoztak felszínre, amelyekre addig nem gondoltunk. Vajon elképzelhető lett volna akár csak néhány évvel ezelőtt, hogy bankok ügyfeleiről, pénzügyi befektetőkről, belső pénzügyi folyamatokról, a bankok és a rendőrség kapcsolatáról úgy cikkeznek a bulvárújságok, mintha banktitok nem is létezne Magyarországon? A Piac és Profit nem a konkrét üggyel foglalkozik, hanem az általánosabb összefüggéseket kutatta, amikor Csillik Pétert, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdászát kérdezte.

Az irreálisan magas hozamot ígérő ingatlanbefektetési szövetkezetek közül mára a legtöbb ellen büntetőeljárás folyik. Ez jó a piac tisztulása szempontjából is. Az azonban nem, hogy a történtek azokat a szövetkezeteket is megviselik, amelyek józanul gondolkodva a kockázatot és a hozamígéretet megpróbálták összhangba hozni. Ez év júniusa óta tilos hirdetés útján tagokat toborozni, tilos a hozamot közzétenni, illetve bármilyen reklámkampányt folytatni. Akkor hogyan tovább?

Mit kell tenni a nagy összegű készpénzmozgások esetén? Megtudjuk-e, ha a bank gyanúsnak talál minket, és bejelent a rendőrségnek? Ezekről beszélgettünk az egyik legnagyobb hazai pénzintézet, az MKB Compliance Szakterületének – ez a törvényeknek való megfelelőséggel foglalkozik – osztályvezetőjével, dr. Gajdos Mártonnal.

A hitelek törlesztését elmulasztó személyek és az egyébként hitelképes, de kölcsönpénzből gazdálkodó vállalkozások is automatikusan felkerülnek a bankközi adósnyilvántartás legalább egyik listájára, amire hivatkozva az újabb kérelmet akár el is utasíthatják a bankok. A rendszert már most is meg lehet kerülni, az EU-csatlakozás után pedig még könnyebb lesz.

Európában már bevett gyakorlat a PPP, Magyarországon azonban még csak az első projekteknél tartunk. A Public Private Partnership olyan hosszú távú együttműködés a közszféra és a magánszektor között, amikor állam vagy helyhatóság és privát befektető együtt oldanak meg nagy tőkeigényű, állami, önkormányzati feladatokat. Ez az együttműködés gyakran előnyösebb a pusztán állami megvalósításnál, mivel a magánszektor a saját pénzét kockáztatja, minden forint elköltését jól meggondolja, és összességében a szolgáltatást is magasabb szinten nyújtja, mint tenné azt az állam egyedül.

Összességében jelentősen szűkült 2004. január 1-jétől az adómentes természetbeni juttatások köre, bár étkezési utalvány, melegétkeztetési és sporttámogatás, üdülési hozzájárulás és beiskolázási támogatás továbbra is adómentesen adható a dolgozóknak, A munkavállalói értékpapír-juttatásokat pontosították a jogszabályok, és a részvényjuttatás egyértelműen árfolyamnyereségadó-köteles lett.

Stabilizálódott a hárompillérű hazai nyugdíjrendszer. A magyarországi pénztárak európai összehasonlításban is megállják a helyüket, gazdálkodásuk átlátható, működésük biztonságos. Ebből azonban, sajnos, még nem következik az, hogy azt is tudjuk: mennyi lesz a nyugdíjunk, amikor arra sor kerül.

Külföldi utazás előtt általában felmerül a kérdés: kössünk-e biztosítást, és ha igen, milyet és melyik biztosítónál. Az EU-csatlakozás küszöbén pedig már úgy hangzik a kérdés: uniós polgárként kell-e továbbra is biztosítás, vagy a hazai társadalombiztosítás révén jogosultak leszünk orvosi ellátásra a többi tagállamban is?

Az állampapírpiacot felbolydító tavaly év végi forintválság elülni látszik, azonban az irreálisan magas kamatok, illetve hozamok megmaradtak. Kérdés, hogy ez az állapot fennmaradhat-e tartósan, vagy belátható időn belül visszatér a racionalitás a piacra.

A felvehető lakáshitelekre kisebb lett az idén a támogatás, csökkentek a lakásfinanszírozáshoz kapcsolódó adókedvezmények is, ám még így is érdemes igénybe venni mindazt, ami megmaradt.

Az e-gazdaság fejlesztése, az e-kereskedelem ösztönzése, a digitális tartalom gazdagabbá tétele, az e- közigazgatás fejlesztése és a szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése. Ezek azok a témakörök, amelyekre pályázhatnak kis- és középvállalkozások, közhasznú adatbázist kezelő intézmények, közgyűjtemények, közszolgáltatók, települési önkormányzatok vagy társulásaik. Jelentős összegek, nagyarányú támogatások elnyerésére van lehetőség. Érdemes tájékozódni.

Az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt pályázatokon az információs társadalom fejlesztését célzó projektek idén 7,6 milliárd forintos támogatási kerete két év alatt a négyszeresére nő. Az itt elnyerhető támogatás azonban tízmillió forintnál kezdődik, amelyre egyelőre kevés pályázat érkezett. De az érdeklődés nyomán az illetékesek bizakodók, s attól sem tartanak, hogy a keret kimerül.

Az év eleinél karcsúbb költségvetéssel számolhat az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a kormányzat takarékossági programja miatt. A forráselvonás nem érinti a tárca korábban kiírt saját pályázatait, újabb önálló kiírásokra a közeljövőben azonban nem lehet számítani, ezeket ugyanis átfogó programok váltják fel.

Felgyorsult az üzleti szektor informatikai fejlődése, ez tény. Ellentmondásos azonban a helyzet, ha külön-külön vizsgáljuk az egyes elemeket: a hardverek és szoftverek meglétét vagy a kisebb vállalkozások részvételét az internetes kereskedelemben. Ami szintén biztos: kínálati oldalról nincs akadály. Keresleti oldalon pedig az élen járó ágazatok: a pénzügyi tevékenységet végzők, az ingatlanügyletekkel foglalkozók és a gazdasági szolgáltatók.

Július elsejét követően nem kerülhet forgalomba olyan elektronikai termék, amely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz. Ám a hulladékba jó pár évig még juthatnak ilyen berendezések!

A digitális adatkezelés ma már mindennapi életünk része. A technikai fejlődéssel az adatok digitalizálása és a digitális adatok előállítása magától értetődő folyamattá vált. A megsokasodott információkat lehetetlen is lenne hagyományosan papírra vetni.

A nagy cégek példáját követve egyre több kis- és középvállalat választja azt, hogy külső szolgáltató felügyelje és működtesse céges szerverét. Szemben Nyugat-Európával, a magyar piacon még meglehetősen bizalmatlanok a vállalkozások e szolgáltatással szemben. Nem szívesen adják "idegen" kezekbe nélkülözhetetlen informatikai eszközüket. Pedig a szerverbérlet mentesíti őket számos feladattól, nő a biztonság, csökken az esetleges leállás kockázata, és nem utolsósorban jelentős költségmegtakarítás jelenthet.

Ahány vállalat, annyiféle megközelítés létezik a CRM-re, vagyis az ügyfélkapcsolatok kezelésére. Ám azt mindenki elismeri, hogy ma már ez az ügyfelek megtartásának nélkülözhetetlen eszköze. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy legyen bármilyen korszerű is a technológia, a szoftver, nem váltja be a hozzáfűzött reményeket ügyfélközpontú hozzáállás nélkül.

Németország mindenkori gazdaság helyzete befolyásolja a magyar gazdaságot, hiszen Európa legnagyobb országa egyúttal legnagyobb kereskedelmi partnerünk is. Nem mindegy tehát számunkra, milyen fordulatra lehet számítani az új kancellár asszony beiktatása után az ország gazdaságpolitikájában.

A magasabb árfolyamkockázat és az államháztartási reform hiánya, valamint az adóterhek és adószabályozás kiszámíthatatlansága jelent gondot Magyarországon a német befektetőknek.

A 2004 és 2005 tavaszán a német hatóságok által kezdeményezett és SoKo Pannónia, illetve SoKo Bunda néven lefolytatott ellenőrzési akciók kimondottan negatívan érintették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok egyébként jól fejlődő rendszerét. Az akciókban számos magyar vállalat ment tönkre és hurcolták meg jó hírét.