A gazdasági válságnak minden más mellett egészségügyi szempontból is lesznek káros hatásai - nyilatkozta a WHO. Az egészségügyi világszervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a szociális helyzet romlása pszichés zavarokhoz és akár az öngyilkosság gyakoriságának növekedéséhez is vezethet. Zacher Gábor toxikológusnak a SzocioNet honlapján olvasható véleménye szerint bár tömeges esetekről nem lehet beszélni, a válság hatása a kórházakban is érzékelhető: többen fordultak és fordulnak is meg olyanok az egészségügyi intézményekben, akik nem látják a kiutat, elvesztették a talajt, és ellehetetlenedtek. Nagy részük nem a vállalkozói réteghez, hanem a kétkezi munkásokhoz tartozik. A WHO szerint a pénzügyi válság elhúzódása miatt, mivel hatása a világ számos pontján érzékelhető, akár széles körű népegészségügyi krízis is kialakulhat, aminek kezelése ugyanúgy kormányzati lépéseket követel, mint a pénzügyi piac helyzete. Annál is inkább, mivel a pszichológiai válság egyértelműen kihat a gazdaság működésére is.

Bizalomhiány és stressz

A Vöröskereszt és Vörösfélhold által végzett, negyven országot érintő nemzetközi felmérésből úgy tűnik, nő a bizonytalanság, ami a mentális egészségügyi problémák kiterjedéséhez, túlzott alkohol- és drogfogyasztáshoz, társadalmi elszigetelődéshez és általános stresszhez vezet. Az Egyesült Államokból származó adatok szerint több gyógyszer fogy a korábbiaknál, és nagyobb a betegforgalom. Az elmúlt évben pedig a felnőttek közel felénél növekedett a stressz szintje az Amerikai Pszichológusok Szövetségének felmérése szerint.

A stressz természetesen a biztos megélhetéssel nem rendelkezőket sújtja leginkább, de a recesszió pszichológiai hatásai korántsem csak az elbocsátottakat érintik, ugyanis a teljesítménykényszerből fakadó nyomás is kiválthat depressziót. Felmérések szerint a válság hatására a munkahelyi stressz szintje jelentősen megugrott, ami rontja a munkavállalók teljesítményét is. Ugyanakkor az emberek tűrőképességük végső határáig hajlandók elmenni pusztán azért, hogy ne veszítsék el a munkahelyüket. Elveszett a biztonságérzet, és a magunk féltése mellett egy kedves kolléga elvesztése is szorongást válthat ki. Egy kutatás rámutatott, hogy a közalkalmazottak körében az antidepresszánsok fogyasztása az elbocsátott dolgozóknál a leggyakoribb, ám közvetlenül utánuk azok következnek, akik átélték munkatársuk elbocsátását. A munkaadók a stressz-szint csökkentése érdekében pozitív és motiváló munkakörülmények kialakításával és pozitív kommunikációval is sokat tehetnek.

A munkahelyi stressz azonban csak az egyik faktor, emellett a társadalmi méretű bizonytalanság, értékvesztés, kilátástalanságérzés súlyosbítja a helyzetet. A válság okozta pszichés problémák hátterében a szakemberek szerint elsősorban a jövőkép elvesztése, illetve a másban és önmagunkban való bizalom megingása áll. A bizalom hiánya pedig azt jelenti, hogy mindenki külön-külön akar menekülni. Ez a megszokott védelmi háló használhatatlanságához, végső soron káoszhoz vezet. Gyakori panasz a szorongás, a hangulatingadozás, az alvászavar, az emésztőrendszeri panaszok - gyomorégés, -fájdalom -, a mellkasi nyomás. Emellett a szokásos influenzás, megfázásos, fertőzéses eredetű megbetegedések is súlyosabb, makacsabb formában jelentkeznek. A stressz képes pszichoszomatikus tüneteket produkálni, hatására gyengül az immunrendszer, de bizonyos szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is növeli.

Negatív és pozitív

Karácsony Gergely szociológus szerint a politikából való kiábrándulás, az általános bizalmatlanság, valamint Magyarországnak a régióban való vezető szerepének elvesztése is hozzájárult ahhoz, hogy a válság igazi válságtudatban érte Magyarországot. Láthatóak a rövid távú klasszikus effektusok, a rasszizmus felerősödése, az ellenségkép keresése, a gazdasági problémák kulturális kivetítése. A hosszú távú hatás viszont pozitív is lehet a szakember szerint. Minden krízishelyzetnek van ugyanis egy olyan olvasata is, hogy a társadalmat lehúzó kulturális mintázatokat felülírja valami más, aminek köszönhetően a korábbinál jobb stratégiák alakulhatnak ki.

Nemcsak a társadalom, de az egyén szempontjából sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a válság számos negatív hatása olyan megküzdési módok kialakítását kényszeríti ki, amelyek az emberek későbbi életében kifejezetten hasznosnak bizonyulnak. Sokszor a negatív élethelyzet átvészelése olyan erőtartalékokat mozgósít, amelyek nagyban segítik a kilábalást, a későbbiekben pedig növelik a prosperitást.

Saját hajánál fogva

Az emberek jelentős része a stressz és a depresszió közeli állapotra a gyógyszerektől várja a segítséget, ezt bizonyítja az is, hogy amerikai adatok szerint nagyságrendekkel több altató fogy a korábbiaknál, de a gyomorpanaszokra megoldást kínáló készítmények iránti kereslet is megnőtt.

A szakemberek a gyógyszerek helyett a bevált stresszcsökkentő megoldásokat: a sportot, a problémák kibeszélését javasolják, valamint egyszerűen a dolgok józan ésszel való átgondolását. A krízishelyzetben lévő ember gondolkodása erősen problémafókuszált, így képtelen az esetleges kivezető utak racionális feltérképezésére, ami pedig az egyéni válság leküzdésének leghatékonyabb módja. (Nem teljesen légből kapott tehát - ha nem is szó szerint értendő - Münchhausen báró meséje, aki a galibából saját hajánál fogva húzta ki magát.) A Kelly Financial Resources szakértője szerint minden apróság sokat számít, ami pozitív irányba tereli a gondolatokat. Például egy olyan apróság is, mint az, hogy munkanélküli helyett álláskeresőnek nevezze magát valaki, segítheti az egyént aktivitása visszaszerzésében.