mint megelőzés
Miért fontos Önnek a CSR?
A társadalmi felelősségvállalás a cégünk múltjában gyökerezik: több mint 35 évvel ezelőtt atyám kifejleszttette a Béres Cseppet, amit először ingyen és bérmentve adott a rászorulóknak. Nem kért pénzt, azért dolgozott, hogy az embereken segítsen, annak ellenére, hogy akkoriban még kuruzslással is megvádolták.
Később, ahogy teltek az évek, egyre többen fordultak az 1989-ban megalakult cégünkhöz segítségért. Volt, aki terméket kért tőlünk, volt, aki támogatást. 1993-ban, hogy ezt a folyamatot egy intézményes szervezetbe foglaljuk létrehoztuk a Béres Alapítványt, melynek legfőbb célja, hogy támogassa a betegségmegelőző és gyógyító munkákat, segítse a beteg és idős embereket, valamint a tudományos, oktatási és értékteremtő, értékőrző kulturális programokat. Az Alapítvány tevékenységéhez azóta is, hagyományként hozzá tartozik, hogy évente egyszer 100 ezer üveg Béres Cseppet, ajánl fel karitatív célra.
Mennyire jelenik meg a társadalmi felelősségvállalás a cégen belül?
Néhány éve megírtuk a cég etikai kódexét, amely szinte minden területet szabályoz. De említhetném a mostani válságot. Bár a recesszió természetesen minket sem került el, fontosnak tartottuk, hogy lehetőség szerint, egy dolgozónktól se váljunk meg. Ehelyett inkább költségeket csökkentettünk, például kevesebbet költöttünk a marketingre, leállítottuk a taxiszámlákat. Ezzel párhuzamosan igyekeztünk még energiatakarékosabban működtetni irodaházunkat.
Mely pillanatra volt az eddigi tevékenysége során a legbüszkébb, amikor arra gondolt, hogy igen, ezért érdemes volt belevágni?
Összességben akkor, amikor a magyar emberekért tett és tesz a Béres, mint cég. Arra, hogy az erőnkhöz mérten a társadalom problémáinak megoldásához nyújtunk segítséget. Az elmúlt húsz évben ezért dolgoztunk. Soha nem a pénz, vagy a hatalom volt az irányító erő.
A karitatív munka azonban inkább tűzoltás, mint megelőzés. Másfajta szemlélet igényel az olyan tevékenység, amikor nem mi akarjuk megmondani mi a jó, hanem olyan módszereket bocsátunk az emberek rendelkezésre, amely alapján maguk dönthetik el, nekik mi lesz a legjobb. Tehát nem megoldásokat szállítunk, hanem segítünk megoldásokat találni. Vagyis hálót adunk és nem halat. Ezzel a céllal indította el 2008-ban a Béres Egészség Hungarikum Programunk a települési egészségterv író tréningjét 5-10 ezer fős településeknek.
Az ezt követő fontos lépés a Települési Egészségterv készítő pályázat kiírása volt. Elsődleges célunk ezzel az volt, hogy a pályázó települések egészségtervüket közösségi alapon készítsék el, vagyis az általuk benyújtott program kifejezetten az adott településen élők igényeiből fakadjon, de fontos szempont volt az is, hogy fenntartható terveket támogassunk. A pályázat elsődleges célja tehát az volt, hogy javuljon egy adott közösségben élő emberek életminősége, másodsorban pedig az, hogy erősítse a közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is.
Tudna néhány konkrét példát említeni?
Túrkevén például elindították a Kétkeréken Túrkevén kerékpáros túrákat. Hogy miért fontos ez? Mert ennek köszönhetően három generáció szervez magának közösen kerékpáros kirándulásokat, így nemcsak a környéket ismerik meg, hanem mozognak is és nem utolsó sorban együtt kerekezik a szülő, a nagyszülő és az unoka. Az elgondolást méltónak találtuk a támogatásra, hiszen a komplex egészséget szolgálja, tehát a fizika, a lelki és a szociális egészséget is.
Vámospércsen a Mindenki kemencéje elnevezésű programot támogattuk. A pályázaton elnyert. összegből a sportpálya mellé építettek egy kemencét, amit a település bármely lakosa használhat, ugyanakkor az egész települést megmozgató sport programokat, egészséges ételeket népszerűsítő rendezvényeket is szerveznek itt.
Erdőkertesen sok volt a kallódó fiatal, nekik szeretett volna a szabadidejük eltöltésére hasznos alternatívát nyújtani a település. Ezért közvetlenül az iskolák szomszédságában, a fiatalok igényeinek megfelelően kialakítottak egy streetball pályát, amit a gyerekek azonnal birtokba is vettek.
Idén is kiírják a pályázatot?
Az elmúlt két év során a Magyarországon lévő mintegy 150, 5-10 ezer fős település mindegyikét megszólítottuk. Ebből 64-en részt vettek az Egészségterv Író tréningjeinken, 38-an adták be a pályázatukat a felhívásunkra, és 12 település egészségtervének megvalósítását támogattuk. Ezeknek a településeknek megtanítottuk, hogyan készíthetik el saját egészségtervüket, melynek birtokában most már a 2009 decemberében megnyílt uniós forrásokra is bátran pályázhatnak. Ezért úgy döntöttünk új célok felé fordulunk.
Melyek ezek?
Jelenlegi célkitűzésünk, hogy megtaláljuk a Jövő Egészségőreit. Ezért a 14-25 évesek fiatalok számára írtunk ki idén pályázatot, melynek célja, az előbb említetten kívül az, hogy egészségmegőrző akciókra biztassa a fiatal közösségeket.
Korábbi nyilatkozataiban gyakran előfordul az a szófordulat, hogy legyen az egészség is hungarikum. Mit tesz ennek érdekében a cég, mennyire tartja reálisnak ezt a célkitűzést?
Az, hogy sikerül-e elérni, hogy az egészség hungarikum legyen, nem csak rajtunk múlik. A döntés ugyanis nagyrészt az egyének kezében van, hiszen mindenki maga dönt a saját életmódjáról.
