Nagy Dániel és Ráski Orsolya ezüst- és aranyművesnek tanult akkor, amikor csak Magyarországon volt lehetőség az ezüstművesség kitanulására egész Európában. Orsi az aranyművességhez, Dani mindkét mesterséghez ért. A munkában igényes és maximalista fiatal házaspár sikerének titka az arany- és ezüstművesség ötvözése. Műhelyükben dísz- és kegytárgyakat, kis sorozatú és speciális ékszereket készítenek aranyból, ezüstből, platinából, régi ékszereket restaurálnak. 2000 tavaszán pályázatukkal második helyezést értek el az Életpálya Alapítvány területi és országos döntőjén, s a még nagyobb elismerés sem váratott magára: idén, a kétévente sorra kerülő Tahiti Gyöngy Trófea versenyben a Poszeidon kincse című munkájukkal magyarországi első helyezést értek el dizájn kategóriában, kijutva ezzel a nemzetközi mezőnybe.

A költségekkel való takarékosság kényszere a gazdálkodók örök törvénye. Az új gazdaság korában azonban már senki sem hiszi azt, hogy a chaplini modern idők mintájára – egy-egy csavar szorosabbra húzásával, a futószalag tempójának gyorsításával – ma is jelentős mértékű költségmegtakarítások érhetők el. Erre a kihívásra újfajta válasz született: a gazdálkodói szervezet radikális átalakítása.

Vannak, akik még azt hiszik, hogy a sikeres üzlethez is az a három dolog kell, ami a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Ifjabb Horváth Gyula szerint azonban a pénz, a tudás és a szerencse a szükséges hármas. Negyedikként pedig a személyes kontaktus a vevőkkel. Ő csak tudja: tíz évvel ezelőtt a nagymama kisszobájából indult az üzlete, amely ma már áruház.

Minden Európában kapható haszongépjármű – típustól és felszereltségtől függetlenül – beszerezhető Magyarországon is. A korosabb járművek lecserélésének üteme azonban viszonylag lassú, még akkor is, ha az elmúlt években kifejezetten dinamikusan nőtt a hazai haszongépjármű-értékesítés. Pedig jövőre bizonyos kategóriákban komoly drágulásra lehet számítani.

Serényi János újságíró egy kreatív igazgatóval és egy titkárnővel indította el 1988-ban a kilenc évtizedes múltra visszatekintő multinacionális reklámügynökség magyarországi képviseletét. Nem gondolta, hogy a cég hamarosan százhatvan embert foglalkoztató, piacvezető pozícióját tizenegy éve őrző ügynökséggé nő, több milliárd forintos éves forgalommal. Úgy tűnik, ügyfeleiknél sikerült megcáfolni azt, hogy „a reklámköltések fele kidobott pénz, csak azt nem tudjuk, hogy melyik fele”, a külföldi tulajdonosokat pedig meggyőzni arról, hogy szabad kezet adjanak a magyar menedzsmentnek.

A kívülről, frissen kinevezett vezető előtt nincs más alternatíva: kénytelen bemutatnia formális eredetű dominanciáját, és döntenie, utasítania kell. Egyedül, mert a helyzetéből fakadóan egyedül van, és irányító pozícióját saját jogon kell elnyernie. S ezt úgy kell tennie, mint aki csak a csoportmunkában hisz. Jutalma: a magányosság.

Volt egyszer egy Hauer. Úgy száz évvel ezelőtt. A Józsefváros Zserbójaként emlegették, s a pesti polgárok egyik kedvenc uzsonnázóháza lett. A második világháború, majd az államosítás vetett véget a töretlen történetnek. Egy hónapja ismét van Hauer. Az egykori DJ, majd a látványpékségek meghonosítója, Fehér Miklós látta meg benne azt, amivé a jelek szerint alakulni fog: szigetté, ahol a test és szellem egyaránt felüdülhet. A több mint négyszázmilliós beruházással felújított és bővített Hauer a tervek szerint nonprofit vállalkozásként fog működni.

Biztató, hogy egyre gyarapodik azok száma, akik odafigyelnek arra, mit esznek. Egyre többen látogatják az ökopiacokat, egyre többen forgatják a boltokban a csomagolt árukat, konzerveket, nézik, milyen E-k vannak rajtuk feltüntetve, s egyre több a híve a vegetáriánus táplálkozásnak is. Az alábbiakban egy reformvendéglőről lesz szó, ahol nem csupán az ételre, hanem a környezetre, a felszolgálás minőségére is odafigyelnek. De itt nem a technikán van a hangsúly, sokkal inkább a szellemiségen, aminek hit az alapja. A hit, hogy amit tesznek, az segítség lehet mások számára.

Hét-nyolc év múlva nem lesz hagyományos közért. Csak azok az üzletek maradnak meg a versenyben, amelyek többletszolgáltatásokat kínálnak, például vendéglátással egészítik ki a kiskereskedelmi tevékenységet – állítja Jelen Béla, a Sláger Rt. vezérigazgatója. – Ehhez korszerű infrastruktúrára, korszerű termékekre van szükség. Ám ennek a feltételnek a ma működő, mintegy 23 ezer üzletnek jó, ha a fele megfelel majd. A Sláger Rt. portréját azért tartottuk fontosnak meg rajzolni, mert az a hazai kiskereskedelem egészére jellemző vonásokat mutat.

A Johnson & Johnsonból – amikor az 1998-ban elsorvasztásra ítélte – egy szállítási szerződéssel szállt ki a nemzetközi fúzió révén hozzákerült egri Sanatmetal, és ma már a cég stratégiai beszállítója. Farkas József tulajdonos-ügyvezető szerint ez a legjobb bizonyíték arra, hogy az elmúlt tizenkét évben érdemes volt többször is a teljes addigi egzisztenciáját kockáztatnia. A másik bizonyíték pedig alighanem a miniszterelnöktől a közelmúltban átvett Nemzeti Minőség Díj, amit kisvállalati kategóriában ők kaptak meg.

Geppetto alkotta meg Pinocchiót, a fabábút, amely életre kel. A Geppetto Design Stúdió munkatársai dizájnbútorokat terveznek, amelyek a megrendelő lakásában telnek meg élettel. A három fiatalból álló csapat, Elek Márton, Elek Máté és Buzogány Ildikó a semmiből teremtett céget, a kreativitásuk és kitartásuk volt a tőkéjük. Eddig sikertörténet az övék, ám leküzdendő akadályok folyamatosan vannak. Szerintük a megoldás az előremenekülés.

A sámlira már hiába áll föl Karsai Béla: holdingja akkora, hogy kisipari módszerekkel irányíthatatlan. Kitanulta a vezetéstudományt, hovatovább maga is írhatna tankönyvet. De egyelőre a növekedésre koncentrál. Évek múlva világcégek globális beszállítójává kívánja fejleszteni a nevét viselő részvénytársaságot.

Az oktatás, a tudományos kutatás-fejlesztés és a fejlett technológiájú cégek együttélése valósul ott meg mintegy ötezer hektáron a Zsámbéki-medencében. Az egyéni kezdeményezéssel elindított folyamat egyszer csak közösségi érdekké vált, belépett egyenrangú érdekeltként a kormány, a tudomány, az alkotó értelmiség és a térség. A zsámbéki tudásvölgy a várakozások szerint kétszázalékos GDP-növekedést és ötvenezer új munkahelyet fog eredményezni. A Talentis program megálmodója, Kenyeres Sándor úgy véli, egyre többen vannak a gazdaságban, akiknél a szellemi és a gazdasági felemelkedés együtt járt a közösségi érzés, a felelősségvállalás erősödésével.

Még most is csak a húszas éveik végén járnak, vagyis fiatal emberek, vállalkozóként azonban lassan már „öreg rókának” számíta a Mirai Interactive két tulajdonosa. Egyetemistaként alapított webdesign cégből interaktív ügynökséggé nőtt vállalkozásuk hat évvel ezelőtt indult, s huszonöt munkatársával mára jóval százmillió forint fölötti az árbevétele.

Igazán nem szokványos gondolat, hogy a hóban szegény és magas hegyeknek híján lévő Magyarországon legyen hazai sílécmárka. De Kovács Barnabás, az ötlet gazdája és megvalósítója sem szokványos személyiség, mint ahogyan üzlettársa, Apjok Ildikó sem az. Ők nem az üzleti életben találkoztak először, hanem sportpályafutásuk során, amely szintén nem volt szokványos: a hóban szegény és magas hegyeknek híján lévő Magyarország színeiben a sípályákon vívtak ki maguknak nemzetközi elismerést, egyikük edzőként, másikuk versenyzőként.

Divat és ruha kapcsán elsősorban nem magyar cégek szoktak eszünkbe jutni. Pedig néhányan közülük derekasan helytállnak a piacon, márkát építenek, és minőségi termékeket kínálnak. Ilyen az Emporium Ruha- és Kötöttáru Kft. is, amelynek vezetője, Csapkai Ildikó 2003-ban a Magyar Hírlap ötven legsikeresebb magyar üzletasszonyát felsoroló listájára is felkerült. Nem azért, mert milliárdos, hanem mert a vállalkozása immár hosszú évek óta sikeres.

Imponáló számok: 1996-ban a nulláról indultak, 1997-ben már elérte a százötvenet a cég foglalkoztatottainak száma, egy évre rá a dupláját, tavaly pedig már meghaladta a négyszázat; az árbevétel a múlt évre kilencmilliárd forint fölé nőtt, a cég vagyona pedig másfél milliárdra. Ha nemcsak az rt.-t, hanem a cégcsoport egészét tekintjük, akkor több mint húszszoros a növekmény! De ez így, önmagában megtévesztő – mondja Nagyiványi András, a VIV Rt. elnök-vezérigazgatója, a VIV csoport egyik fő tulajdonosa.

Az összehangolt csapatmunka, az emberi tényező fontosságát nemcsak a sportban, hanem a vállalkozásban, a cégépítésben is elsődleges fontosságúnak tartja a volt kosárlabdás, majd kosárlabdaedző építőmérnök, Tóth Attila, aki már akkor vállalkozott, amikor még nem igazán volt piacgazdaság Magyarországon. A cég, amelyet irányít, tizenhét év alatt lett párfős gazdasági munkaközösségből közel háromszáz embernek munkát adó részvénytársaság. A tavaly több mint másfél milliárd forint árbevételt elért CÉH Rt. tervező-szervező munkájának eredményeivel nap mint nap találkozhatunk az országban, autópályákon, a fővárosi Millenáris Parkban vagy középületekben, üdülőszállókban Soprontól Zalakaroson át Lillafüredig.

A Montana Információtechnológiai és Kommunikációs Rt. azon kevés magyar középvállalatok egyike, amelyek nem tartanak az európai uniós csatlakozástól, sőt! Vadász Pál elnök-vezérigazgató szerint a belépéssel új távlatok nyílnak az újra mindig is fogékony vállalat előtt: regionalitás és koncentráció. Ez pedig egy hazai középvállalat sikerének kulcsa lehet.

Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis, az EMMA korszerű, a 21. század technikai színvonalának megfelelő, naprakész rendszer. Május elsejétől él, ezért még nem tudni, milyen problémák derülnek ki a használata alatt. Burány Sándor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter mindenesetre felkészítette stábját az új rendszer beüzemelésének kezdeti nehézségeire.

A számítógépes lehetőségek lassan felváltják a papírt a cégek belső kommunikációjában is: az üzemi lap a belső weboldalon jelenik meg, a körlevél számítógépen érkezik, de a kollégák elérhetőségét sem kell a telefonközpontban megkérdezni, adott esetben elég egy gombnyomás a billentyűzeten. A vállalatok belső életében hatalmas rendet vágó elektronikus információáramlás előnyeire egyre több hazai cég érez rá. Van, ahol az átállás pusztán anyagi kérdés, de egyelőre többen vannak, ahol a ragaszkodás a régi szokásokhoz még erősebb, mint az új gazdaság kihívása.

 

Három-négy évvel ezelőtt még csak az üzemi lap megújításával próbálkoztak a jobb belső kommunikáció érdekében, azonban rövidesen ráébredtek arra, hogy a nyomtatott újság túl lassan juttatja el az információkat a dolgozókhoz, mondta el lapunknak Vér László, a Hungária Biztosító Rt. humánerőforrás főosztályának helyettes vezetője.

Magyarországon a különböző felmérések is igazolják a cikk szerzőjének tapasztalatát, mely szerint a vállalatok közötti kereskedelmi és kommunikációs kapcsolatokra még csak kevéssé hat az új gazdaság. Az extranetre költés egyébként is a vállalaton belüli kommunikációs rendszer, az intranet kiépítése után következik, enélkül ugyanis nem működtethető extranet. A technikai eszközök alkalmazásában élen járó magyar – főként nagy- – vállalatok egyelőre még az intranetnél tartanak. A TNS Modus felmérése szerint intranetes és extranetes rendszerrel a hazai vállalatok több mint tíz százaléka rendelkezik. Külön hiteles felmérés az ezen belüli extranetes arányról nem áll rendelkezésünkre. A nagyobb cégek, köztük a multik többsége sem érzi még az extranet kiépítésének és használatának gazdasági kényszerét. Az új gazdasági kommunikációs stílus ugyanis a nálunk fejlettebb gazdaságú országokban is egymást kikényszerítő módon terjed.

Automatikusan törlődik az eddigi kamarai tagság a cégbírósági nyilvántartásból, az új, immár önkéntes tagok regisztrációja folyamatos. A kamarai tagság cégbírósági bejegyzése az idén még ingyenes, de jövőre már meg kell fizetni érte a szokásos illetéket. A kamarákra két éve rátestált hatósági feladatok különböző intézményekhez kerültek.

Napjaink informatikája már nem a „milyen gépet vegyünk” kérdés köré összpontosul, a hangsúly egyre inkább a kommunikáció, az adatcsere, a helyi hálózatok és persze az internet felé tolódik. A stabilitás, a megbízható működés alapkövetelmény. Ez viszont még az abszolút üzembiztosnak kikiáltott nagy rendszereknél is gondoskodást igényel. Szükség van egy rendszergazdára, egy szakértőre, aki biztosítja a rendet, átlátja a káoszt. Az információink életéről van szó, távolról sem mindegy tehát, kire bízzuk. Akármilyen kicsi egy cég, szakszerű üzemeltetőre szüksége van. De milyen szempontok alapján válogassunk?

Ma bárki, akár otthon, az íróasztal mögül is több, hasonló szolgáltatást nyújtó cégre bukkanhat az internet segítségével. A vállalkozások számára így egyre értékesebb az ügyfél személye. Pozíciójuk megőrzéséhez az egyetlen lehetséges út, hogy az ő igényeit, szokásait, természetét minél jobban megismerve és azokat szem előtt tartva fejlesszék termékeiket, eladási stratégiájukat. Az erre kidolgozott technika egy több komponensből álló szoftvercsomag: a CRM.

Automatikusan törlődik az eddigi kamarai tagság a cégbírósági nyilvántartásból, az új, immár önkéntes tagok regisztrációja folyamatos. A kamarai tagság cégbírósági bejegyzése az idén még ingyenes, de jövőre már meg kell fizetni érte a szokásos illetéket. A kamarákra két éve rátestált hatósági feladatok különböző intézményekhez kerültek.

E-business a vállalati versenyképesség növelésében – ez volt az idei Cisco Expo mottója. Hogyan érdemes elindulni ez irányba, és mit nyer vele a vállalat? Szakértők és vállalati példák szólnak erről és e mellett.

A B2B – business to business –, a vállalatok közötti elektronikus kereskedelem révén új, on-line piacok teremthetők az árucikkek számára, s a piacbővítésen túl jelentős megtakarítások is elérhetők. S nagy – közvetett – haszna az is, hangsúlyozzák a szakemberek, hogy megvalósításához elengedhetetlen a cég belső és külső folyamatainak átszervezése, ésszerűsítése.

Az informatika fejlődésével és a felhasználói igények növekedésével a hálózatok egyre komplexebbé, bonyolultabbá váltak. A rendszert egyre nehezebb volt felügyelni és használni, így az informatikusok valamilyen „integráló erőt” kezdtek keresni. Ez korábban a hálózati operációs rendszer volt, ma a vállalati hálózatokban e feladatot a címtár tudja betölteni.

A Piac és Profit előző két számában bemutattuk, magyaráztuk a Microsoft DotNET (.NET) stratégiájának lényegét, a következő generációs internet rendszerének forradalmi hatását a kommunikációra. A DotNET erőteljesen megváltoztatja az üzleti kapcsolatokat is, alapjaiban hat a termelési és szolgáltatási szektor működésére, s ma még nem látható távlatokat nyit az új gazdaság szereplői számára a piaci lehetőségekben, a hatékonyság, termelékenység növelésében, a szervezet optimális működtetésében.

Divat lett a tréning. Szervezik a topmenedzsment tagjainak, a középvezetőknek vagy éppen a sales, s kiemelten az ügyfélszolgálat területén dolgozóknak. De a csapatépítés sem kevésbé fontos, így hát az épp csak összeverbuválódott munkahelyi csoportok, osztályok együtt indulnak az outdoor-programra hegyet mászni, kötélhídon reszketve átkelni. Mi ez a divat, mi a lényege?

Dánia, Finnország és Norvégia magyarországi nagykövetei válaszoltak a Piac és Profit kérdéseire.

A tanulni vágyók mindenekelőtt a számítógép-kezelői, számítástechnikai szoftverüzemeltetői, mérlegképes könyvelői, boltvezetői, személy- és vagyonőri képesítést keresik, államilag elismert oklevéllel. A képzést kínálók többsége magánvállalkozás, s a tanfolyamokon részt vevők egyharmada állja saját maga a költségeit.

 

Az üzleti szolgáltatócégek (angolul: Professional Services Organization, vagyis PSO) működése nagymértékben eltér a gyártó, illetve pénzügyi tranzakciókra szakosodott cégekétől, mert szolgáltatásaik jellemzően szellemi tevékenységek, ezért itt a legfontosabb erőforrás a tudás. A tudás, a szakértelem irányítása, vállalatirányítási rendszerbe foglalása pedig egészen más logikát kíván, mint a termelőtevékenységet támogató rendszereké (ERP). A Professional Services Automation – rövidített és így népszerűvé vált nevén: PSA – igen nagy karriert futott be azokban az országokban, ahol nálunk előrébb járnak a vezetéstámogatási rendszerek alkalmazásában. A magyar fordítása szerint Szolgáltatásirányítási Rendszernek nevezett szoftverrendszert célzottan a szolgáltatócégek irányítására fejlesztették ki, s hihetetlen népszerűségét hiánypótló szerepének köszönheti. A PSA népszerűségének okairól, alkalmazásának előnyeiről, más vállalatirányítási rendszerektől való eltéréseiről az E-Group Hungary Rt. képviselőivel – Sükösd Balázs értékesítési vezérigazgató-helyettessel és Zimmer András tanácsadóval – beszélgettünk. Az üzleti folyamatok informatikai támogatása, automatizálása területén nagy tekintélynek örvendő hazai szervezet nem véletlenül jósol ennek az üzletágának gyors felfutást.

Miközben a világ egyik fele még most ismerkedik az új fogalmakkal, a másik fele már azt mondogatja, hogy a B2B nem is olyan nagy dolog. Kétségtelen, vannak gondjai az üzletágnak, de előrejelzések szerint két év alatt a jelenlegi négy százalékról harminckilencre nő azoknak a nagyvállalatoknak az aránya, amelyek a termékeik előállításához szükséges alapanyagokat az interneten keresztül szerzik be.

 

 

 

Ha azoknak az internetes vállalkozásoknak, amelyeket tavaly az üzleti divat életre hívott, idén nem megy, az azt jelenti, hogy vége a dotkom világnak? Nem, természetesen nem azt jelenti. Azt azonban igen, hogy a most és a jövőben megalakuló dotkom cégeknek alapvetően más szabályok szerint kell működniük, mint a korábbiaknak.

 

A számítástechnikai vállalatok mostanában nem egyszerűen középtávú terveiket, esetleg stratégiájukat hirdetik meg, hanem víziókat. Ezek a képzetrendszerek, paradigmák korábban hosszú időtávlatra előre tekintő látomások, utópiák voltak; ma legföljebb néhány évről szólhatnak. Hogyan gondolkodik a perspektívákról a cég termékeinek, történetének és stratégiájának egyik legjobb ismerője, Vityi Péter, a Microsoft Magyarország új vezetője? A Microsoft ugyanis eddigi történetének egyik legnagyobb váltására készül, s ez valószínűleg kihat az internetes e-üzlet egészére, és nyilván a magyarországi helyzetre is.

Mit várhatunk el a saját ügyfeleinktől? Kik azok, akik leginkább vevők lehetnek új termékünkre? A gazdasági élet alapkérdései ezek, nincs olyan vállalati vezető, aki időről időre ne szembesülne velük. S mivel ezek a marketing alapkérdései, kézenfekvőnek tűnik, hogy a piackutatás ad rájuk megfelelő válaszokat. Pedig van más megoldás is: az adatbányászat.

A jelentős számú párhuzamos projektet futtató szervezetek előbb-utóbb beleütköznek az áttekinthetőség, az irányíthatóság falába. Különösen erősen érzékelhető ez ott, ahol a projektek működését szoros egymástól való függőség jellemzi erőforrásban, célokban, logikai kapcsolódásokban. Az E-GROUP Hungary Rt. multiprojekt irányítási rendszere (MPIR) olyan megoldást kínál, amely figyelembe veszi a projektirányításban végbemenő szemléletváltást. Ennek lényege, hogy vállalati szinten összehangolva kezeli a projektek működését, így a projektirányítás a stratégia megvalósításának jelentős tényezőjévé válik. Az E-GROUP által kidolgozott elméleti és gyakorlati megoldást Kocsis Zoltán és Zimmer Márton, a cég vezető tanácsadói mutatják be.

A globalizáció hatására az egész világ a piacok színtere, és egyes szereplők helyett ellátási láncok között folyik a verseny. Hogy csak a leghétköznapibb példát említsük: a kereskedelemben a nagyon fejlett logisztikai rendszerekkel rendelkező hipermarketek versenyeznek egymással, sőt a sarki kisbolttal is. Küzdelmükben meghatározó elem az ellátási lánc menedzselése. Sok hazai cég mégsem szentel megfelelő figyelmet erre.

A magyar lakosság megtakarítási szokásait számtalan - és részben jogos - kritika érte az utóbbi években. Honfitársaink túlnyomó többségének semmiféle megtakarítása nincs sem rövid-, sem hosszú távra, a pénzügyi befektetések számbavételénél pedig hosszú éveken át a bankbetétek és a készpénz vezették a listákat. Ezzel szemben a lakás-, az autó- és egyéb felhasználású hitelek állománya több alkalommal is látványosan megugrott, a valódi hitelkártyák száma pedig mára megközelítette az egymilliót.