Az Innovatív Unió 2011. évi eredménytáblája szerint szinte az összes tagállam javított innovációs teljesítményén. Az innovációs teljesítmény növekedése azonban lelassult, és az unió továbbra is lemaradásban van az USA-hoz, Japánhoz és Dél-Koreához képest, de egyértelműen megelőzi Kína, Brazília, India, Oroszország és Dél-Afrika feltörekvő gazdaságait. Kína ugyanakkor egyre jobb teljesítményt mutat és folyamatosan csökkenteni tudja lemaradását.
Az EU 27 tagországának lemaradása leginkább a magánszektorban figyelhető meg, holott a vállalatok innovációs tevékenysége fontos szerepet játszik abban, hogy egy ország uniós vagy nemzetközi szinten az élen jár-e. Az összesített rangsorban Svédország vezet, és szorosan követi Dánia, Németország és Finnország. (Magyar Innovációs Alapítvány- a Magyar Innovációs Szövetséggel, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a Vidékfejlesztési Minisztériummal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, az Iparfejlesztési Közalapítvánnyal közösen - immár jubileumi, 20. alkalommal teszi közzé a 2011. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot.)
– Az idei év eredményei arra figyelmeztetnek, hogy az innovációt jobban kell ösztönöznünk. Ha be akarjuk hozni a fő gazdasági partnereinkkel szembeni lemaradásunkat, és le akarjuk küzdeni a jelenlegi válságot, minden erőnket az innovációra kell összpontosítanunk. Különösen a vállalkozásokra számítok, mivel az innováció sikerében eddig is kulcsfontosságú szerepük volt. Azonban a világ más részein működő sikeres induló vállalkozások jól mutatják, hogy van még mit tanulnunk itt Európában – szögezte le Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos szerint kiegyensúlyozott nemzeti kutatási és innovációs rendszerekre van szükség, amelyek innovációbarát üzleti környezetet biztosítanak az uniós cégek számára. A biztos rámutatott arra, hogy sürgősen szükség lenne egy Európai Kutatási Térségre, amely újraéleszti a versenyszellemet, tudományos kiválóságot hoz létre, idevonzza és itt is tartja a világ legtehetségesebb kutatóit. (Magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel együtt fejlesztettek modern, környezetbarát fényforrásokat a General Electric hazai mérnökei.)
Mitől sikeresek a vezető innovátorok?
Az összetett innovációs mutató szerinti élenjáró országok mindegyikére jellemző, hogy nemzeti kutatási és innovációs rendszereiknek több erőssége is van, köztük kulcsfontosságú szerepet játszik az üzleti tevékenység, valamint az állami és a magánszektor közötti együttműködés. Jóllehet nem egyetlen, kizárólagos út vezet a kiemelkedő innovációs teljesítményhez, az világosan látszik, hogy valamennyi vezető innovátor (Finnország, Svédország, Dánia és Németország) a K+F-kiadások – ezen belül a vállalati K+F-kiadások – tekintetében nagyon jól teljesít.
A legtöbb vezető innovátor a vállalati tevékenységekhez kapcsolódó egyéb innovációs mutatók vonatkozásában is jó eredményt ér el. Svédország, mely az unió vezető innovátora, a 8 innovációs dimenzió közül három – az emberi erőforrások, a finanszírozás és támogatás és a vállalati beruházások – tekintetében vezet; Németország és Dánia pedig egyaránt két innovációs dimenzióban (kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon, illetve innovátorok és gazdasági hatások) teljesít a legjobban. Európa vezető innovátorai a technológiai ismeretek kereskedelmi hasznosításában is jó eredményt értek el. (Az Új Széchenyi Terv kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál 2012-től többletpontot kaphatnak majd azok a cégek, amelyek alkalmazzák az Európai Bizottság által is támogatott IMP3rove Nemzetközi Innovációs Menedzsment módszert, amely kimutatja a kis- és középvállalkozások innovációs képességét.)
Az EU nemzetközi szintű összehasonlításban
A tavalyi évhez hasonlóan a legnagyobb szakadék a „Vállalati tevékenységek” kategóriában mutatkozik: ezen a területen az EU-27 számottevő lemaradást mutat a vállalati K+F-kiadások, az állami-magán közös publikációk és – az Egyesült Államokkal összehasonlítva – a kiváló és vonzó kutatási rendszerek tekintetében. Nem elég jobb keretfeltételeket teremteni az innovációhoz, ha az EU nem képes sokkal nagyobb arányban idevonzani a világ vezető kutatóit és legkiemelkedőbb fiatal tudományos tehetségeit.
