Lincolnt idézte Orbán Viktor miniszterelnök - miként tette azt a Le Monde-nak adott, szombaton megjelent interjújában -, amikor kedden, a Millenárison tartott országértékelő beszédének elején azt mondta, hogy a néppel együtt, a néptől nyert felhatalmazással a népért cselekszik. Úgy vélekedett, hogy manapság ezt sokan populizmusnak tartják. Köszönetet mondott azoknak, akik ebben „a példátlan pergőtűzben kiálltak Magyarországért".
a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke
Fotó: MTI
Veszélyek az európai horizonton
Napra pontosan egy éve találkoztunk itt - mondta a miniszterelnök -, tudtuk, hogy 2011 izgalmas lesz, de kevesen gondolták, mi vár ránk. Megrendítő volt Európa számára a 2011-es év - jelentette ki a kormányfő, aki szerint egy évvel ezelőtt is tudtuk, hogy 2011 izgalmas év lesz- tisztán látszott már az uniós elnökség kezdete előtt is, hogy Európa a kommunizmus bukása utáni legnehezebb éve elé néz -, de azt kevesen gondolták, mi minden vár ránk. Az események minden előrejelzést felülmúltak - mondta, megemlítve azt, hogy az unióban 13 kormány bukott meg különféle módon, és a szomszédaink közül is négy országban - Szlovéniában, Szlovákiában, Horvátországban és most legutóbb Romániában - kényszerült távozni a kormány, korábban stabilnak látszó országokban törtek ki zavargások, voltak erőszakos összecsapások. Olyan veszélyek tűntek fel az európai horizonton, mint számos euróövezeti ország fizetésképtelensége, a közös valuta bedőlés vagy akár az unió megroppanása - mondta Orbán, aki szerint ma is reális veszély Európában a visszaesés, a recesszió. Megjegyezte: a 2012-es előrejelzéseket naponta kiigazítják, és mindig lefelé.
Mértéktartó fogalmazással is megrendítő év volt 2011 - összegezte, amely álmok, tervek, remények megingását, az öntudat, az önbizalom „behorpadása" hozta, s amely megkérdőjelezte az európai rendszer erényeit, helyességét, életképességét. Hozzátette, hogy Európa olyan, mint az alkohol: inspirál, de akadályozza a tervek gördülékeny megvalósulását.
Zátonyra futtatott ország
Magyarország számára két kis település mutatta fel azt, hogy nincs olyan helyzet, ahonnan ne lehetne felállni: Devecser és Kolontár próbatétele és újjáéledése lehet számunkra a példa. Ők bátrak voltak és erősek, újrakezdték, és ma már az új életüket építhetik. Igaza, sokakat kétség gyötör, hogy mi lesz, ha a megújulás nem lesz sikeres. De - mondta Orbán Viktor - jusson eszünkbe a régi igazság: félni csak a félelemtől kell. 2010-ben belevágtunk egy hatalmas közös vállalkozásba, egy új Magyarország felépítésébe. Tudtuk, hogy nem sétagaloppra indultunk. Félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, de nyolc év hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet másfél év alatt helyrehozni, szögezte le a miniszterelnök, aki a nemrég zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlította a korábbi kormányzatokat. Mint fogalmazott, azok, akik nyolc év alatt zátonyra futtatták Magyarországot éppen úgy viselkedtek, mint ő: katasztrófába sodorták az országot, majd elsőként menekültek el a fedélzetről, és nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel. Most pedig a szárazföldről, külföldi barátaik „szoknyája mellől" beszélnek.
Orbán Viktor szerint 2010-ben a „zátonyra futtatott, oldalára dőlt Magyarországot" az adósságcsapda, a munka elvesztett becsülete, a tartalékok hiánya sújtotta. Az adósrabszolgaság mindennapi valósággá vált az emberek, a vállalatok, az önkormányzatok és az államszámára is. Orbán ezt amiatt is fájlalta, mert - mint mondta - egyszer már leszorították az adósságot, és ha ma úgy állnánk, mint 2002-ben, akkor „mi adnánk kölcsönt IMF-nek. A szocialisták azonban „visszanyomtak bennünket az adósságketrecbe", amit nehéz lesz megbocsátani, elfelejteni. Mindemellett Orbán Viktor szerint 2010-ben nem érte meg dolgozni, a munka se biztonságot nem jelentette, se előrejutást nem hozott, bátorság kellett ahhoz, hogy valaki munkára alapozza a jövőjét, ilyen körülmények között pedig nincs növekedés, és így munkahelyek szűnnek meg. A progresszív adórendszer büntette a teljesítményt - mondta a kormányfő -, csak az járhatott jól, aki kikerülte, kijátszotta a adórendszert, amelynek mindenki a vesztese.
A hónapról hónapra élés, a brutális és értelmetlen megszorító csomagok, az eladósodás elapasztották a tartalékokat, ha nincs tartalék, „bekopogtat a kétségbeesés". Orbán szerint a szocialista kormányok eltüntettek mindent, nem volt mihez nyúlni.
Így festett az ország 2010 végén - mondta a kormányfő, aki szerint szinte mindenki rosszul járt, de jó páran meggazdagodtak mások kiszolgáltatottságán. Példaként többek között a magánnyugdíjpénztárakat említette, és azokat, akik befolyásos kapcsolataik révén „rátették kezüket a közpénzekre", mint a BKV esetében is történt. Orbán szerint horribilis kifizetetlen számla maradt az előző kormányok után ezermilliárdos tételekkel, és a baloldali politikusok és „üzlettársaik" azt akarják, hogy ezt az emberek fizessék ki, ne segítsen nekik a kormány, és ne kérjünk tisztes hozzájárulást a bankoktól.
Új szelek fújnak
„Mi nemet mondtunk, új elosztási rendszert vezettünk be" - jelentette ki Orbán Viktor, aki hozzátette: „nem volt vesztegetnivaló időnk", nem volt elegáns megoldás a bankadó és a különadók, „de meg kellett tenni". Azok mondják most azt, hogy Magyarország forduljon vissza, akik eladósították és tönkretették az országot. A miniszterelnök kiemelte: mindenkivel kész együttműködni egy erős Magyarország érdekében, de „harcolni fogok mindazokkal, akik vissza akarják hozni a régi rendszert", azokat módszereket, amelyek a „legyengítették és válságba sodorták az országot." Leszögezte: új szelek fújnak Európában is, ami tegnap még elfogadhatatlan volt, ma megoldás, példa erre az Európai Központi Bank új vezetőjének radikálisan új politikája.
Orbán Viktor szerint a 2010 májusában elkezdett munkában most mérföldkőhöz érkeztünk, „vállalkozásunk első szakasza lezárult", leraktuk Magyarország új alapjait. Ez volt a munka értelme, „ezért fordultunk szembe az adósrabszolgasággal". A cél egy erős, független, szabad ország, amely biztonságos életet, tisztességes munkát, biztos megélhetést, előrejutást, a családok számára önálló középosztályi életet nyújt. Hangsúlyozta: a végtörlesztés révén 160 ezer család már kiszabadult a teher alól, és a bankszövetséggel kötött megállapodás eredményeként a többiek terhe is csökkenni fog. Az államadósságot is sikerült csökkenteni - mondta Orbán Viktor -, bár a képbe az árfolyam-ingadozás „bezavar". Ha nem állítják meg ezeket a folyamatokat, Magyarország oda jutott volna, ahová Görögország, és elveszítette volna a függetlenségét. De „még nem érezhetjük biztonságban a függetlenségünket" - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint e téren biztató, hogy a Széll Kálmán Terv végrehajtása „83 százalékon áll".