Ha így folytajuk, feléljük a Földet

2050-re a Föld népessége előreláthatólag eléri a 9 milliárd főt, a világ élelmiszer-, takarmány- és rostanyag-szükségelete pedig az előrejelzések szerint 70 százalékkal fog nőni. Ahhoz, hogy a gazdaság is megfelelő mértékben növekedhessen, a természeti erőforrások jóval hatékonyabb kiaknázására van szükség, állítják Brüsszelben. Az Európai Bizottság felül vizsgálja az uniós fogyasztási és termelési politikákat és nyilvános konzultációt hirdet.

2012. február 3.

Piac&Profit

Az hogy Európa képes lesz-e hatékonyabban használni a természeti erőforrásokat, vagy kudarcot vall ebben, elsősorban fogyasztásunk és termelésünk mikéntjén múlik majd. Éppen ezért a bizottság nyilvános konzultációt kezdeményezett, amely április 3-ig tart. (Itthon másfél hónap alatt kilenc vidéki városban és három fővárosi fórumon mutatkozott be a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első szövegváltozata, amelyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) Titkársága készített el és bocsátott társadalmi vitára október végén. A társadalmi vitában elhangzott javaslatok, vélemények alapján véglegesített Keretstratégia várhatóan 2012 tavaszán kerül a Parlament elé.)

Négy terület, ahol folyik a konzultáció

Terméktervezéssel, újrafeldolgozással, hulladékkezeléssel stb. kapcsolatos politikák;

Zöld közbeszerzés (közintézmények bátorítása környezetkímélő megoldások előnyben részesítésére);

Termékek környezeti teljesítményének (környezeti lábnyomának) javítását szolgáló intézkedések;

Szervezetek környezeti teljesítményének (környezeti lábnyomának) javítását szolgáló intézkedések.

Tavaly szeptemberben fogadta el az unió az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervét, amelyben már van arra utalás, hogy az unió vállalkozásainak kevesebb inputból több hozzáadott értéket kell termelniük, a fogyasztóknak pedig fenntarthatóbb fogyasztási mintákat kell követniük a termékek és a szolgáltatások tekintetében. Ez lenne a záloga annak, hogy a jövőben is hasonló jóléti szinten éljenek az európaiak és képesek legyenek ennek megfelelő módon kielégíteni a szükségleteiket.

Az Európai Unió úgy döntött, hogy felülvizsgálja a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló cselekvéseit. Többek között úgy, hogy az elkövetkezendő kilenc hét során szakemberek és az érintett szervezetek tehetnek javaslatokat egy ambiciózusabb jövőbeni fogyasztás- és termeléspolitika lehetséges változataira. Az internetes konzultáció része egy átfogóbb eszmecserének, amely eredményei be fognak épülni a 2012 vége előtt elfogadásra kerülő politikai kezdeményezésekbe. (Novemberben két napig Budapesten tanácskoztak a felelősen gondolkodók. A tudomány, az üzleti és civil szféra képviselői azért gyűltek össze, hogy az idén másodszor megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson megvitassák a legégetőbb problémákat, újfajta gondolkodásra késztessék az embereket és bemutassák a már meglévő jó példákat.)

A bizottság a nyilvános konzultációban való részvételre biztat minden érdekelt felet: osszák meg elképzeléseiket a fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó uniós politikák hatékonyabbá tételének legjobb módjáról. A konzultáció nagyívű áttekintést nyújt az uniós politikákról, ezért nagyjából 50 részkérdést foglal magában. A kérdéseknek mintegy fele a szélesebb nyilvánosságnak szól, míg a többi az érdekeltek speciálisabb csoportjainak, például kormányzatoknak, ipari szövetségeknek és magánvállalatoknak.

Nagyratörő tervek kellenek

A Maastrichti Szerződés 1992-es aláírása óta az Európai Unió alapvető céljai közé tartozik a fenntartható fogyasztás és termelés. Az elgondolás lényege szerint fogyasztási igényeinket anélkül kell kielégítenünk, hogy közben a következő nemzedékeket megfosztanánk szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.

A szerződés értelmében valamennyi európai politikának magában kell foglalnia fenntarthatósági szempontokat és célokat annak érdekében, hogy integrált módon járulhasson hozzá a gazdasági, környezeti és társadalmi célok eléréséhez. A termékek környezeti teljesítményének javítását és a fenntarthatóbb árucikkek iránti igény növelését szolgáló cselekvések és javaslatok első strukturált és szinergikus csomagja a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési tervben szerepelt, amely 2008-ban került közzétételre. Bár e keretek között azóta számos kezdeményezés született, ahhoz, hogy kezelni tudjuk a fogyasztás kedvezőtlen környezeti hatásait, és lehetővé tegyük a fogyasztók erőforrás-hatékonyabb fogyasztásra való áttérését, nagyratörőbb tervek kidolgozására van szükség.

A fenntartható fogyasztásra és termelésre vonatkozó politika és a fenntartható iparpolitika alapját pillanatnyilag az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia jelenti, amely a növekedés fokozására és a foglalkoztatás növelésére irányuló legfontosabb meglévő európai stratégia. A fenntartható fogyasztási és termelési politika az Európa 2020 stratégia erőforrás-hatékonysággal foglalkozó kiemelt kezdeményezéséhez is hozzájárul oly módon, hogy az erőforrás-hatékonysági politika makroszintű céljait (a gazdasági növekedés függetlenítése az erőforrás-felhasználástól és a környezet károsodásától) mikroszintű célokra bontja le, és ezzel az egyes gazdasági szereplőket a gazdaságilag elérhető legjobb környezeti teljesítményre sarkallja.

Véleményvezér