„A tavalyi évben sok civil szervezet küzdött komoly anyagi nehézségekkel. A korábbi pályázati kiírások megváltoztak és késtek, ami sok civil szervezetet nehéz helyzetbe hozott" - mondta el Nizák Péter, az Open Society Institute (OSI) munkatársa a HBLF „Média a Társadalomért" díjátadó ünnepségén rendezett kerekasztal-beszélgetésen. Pontos képet ugyan még nem lehet alkotni, mert a szektor 2011-es bevételéről szóló hivatalos KSH adatok 2012 végére várhatóak, annyi azonban biztos, hogy a minisztériumi struktúra átalakulása miatt a tárcák által kiosztott pénz nehezen követhető, a Nemzeti Civil Alap (NCA) által nyújtott támogatás kevesebb, mint a felére zuhant, konkrétan 6,24 milliárd forint helyett csak 2,52 milliárd forint volt. A TÁMOP - vagyis az Európai Unió Strukturális Alapjaiból a civilek számára leginkább elérhető forrás - 49 konstrukciójának startját tervezték 2011-re, ehhez képest 22 indult el, tehát az előirányzottnak még a fele sem" - tette hozzá a kutató.
A TÁMOP-ban 2011-2012-re együtt 96 konstrukciót terveztek, de ebből 74-re még várni kell. „Ebben a kétéves periódusban a késésben lévő konstrukciók összértéke 351,20 milliárd forint" - idézte Nizák Péter a Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért munkacsoport adatait. Mivel a TÁMOP-ba 2011-2012-re összesen 596,29 milliárd forintot terveztek be, a teljes összeg háromnegyedéhez még nem lehet hozzáférni. A jövő is bizonytalan, mert például a Nemzeti Együttműködési Alap (korábban Nemzeti Civil Alapprogram) idei kerete 3,38 milliárd forint, ami ugyan több a tavalyinál, de jóval kevesebb a 2010-es 6,24 milliárdnál. Mivel a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa 16 százalékra csökkent, az szja 1 százalékának felajánlásaiból is kevesebbre lehet számítani.
Szablics Bálint, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Civil Kapcsolatok Főosztályának vezetője elmondta, ők is érzékelik a civil szervezetek nehézségeit, de pillanatnyilag lehetetlen pontos képet alkotni a helyzetről, hiszen nagyon sok helyről és sokféle formában lehet támogatáshoz jutni. Ezért most információt gyűjtenek a különböző minisztériumoktól az azoknál elérhető támogatásokról, beleértve a közvetetteket, például az adókedvezményeket is. A TÁMOP - amely egyébként 2014 végéig tart - kiírásai most felgyorsulnak, ennek első jelei már érzékelhetők. A gyorsítás kormányzati érdek is, mert csak akkor lehet lehívni az uniós támogatásokat, ha a pályázatok időben megvalósulnak.
Egyértelmű pozitívum, hogy a közhasznú civil szervezeteknek juttatott magánadományok ismét társasági adókedvezményt élveznek: a támogatást költségként el lehet számolni, s az összeg 20 százalékával csökkenteni lehet az adóalapot. Utóbbi kedvezmény tartós adományok esetén a 40 százalékot is elérheti. Szablics Bálint a HBLF rendezvényén arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szervezetek számára a több lábon állás jelentheti a jövőt, s ebben az állami támogatás mellett az adomány, az önkéntesség és az adókedvezmény is segíthet. (Sikeres példa erre a Civil Licit, ahol civil szervezetek bocsátották árverésre azokat a szolgáltatásaikat, amelyek a környezeti és társadalmi fenntarthatóság megteremtését elősegítik. A felkínált szolgáltatásokra közepes és nagyvállalati vezetők licitálhattak a hagyományos aukciók szabályai szerint.)
