A 2000 és 2010 között eltelt időszakban a munkával töltött élethossz szinte az EU minden tagállamában nőtt: uniós átlagban ez a növekedés 1,6 év volt. Míg 2000-ben még 32,9 év volt, 2010-ben már 34,5 év. Ebben elsősorban a várható élettartam és a nyugdíjkorhatár kitolódása játszott szerepet. Az ismertetett adatok alapján a legtöbb évet dolgozó svédek életük 49,6 százalékát töltik munkával, az ENSZ várható élettartam-mutatói alapján. A második helyezett dánok 39,5 évet, míg a harmadik helyen álló norvégok 39,4 évet töltenek munkával életük során. A negyedik helyezett hollandok 39 évet dolgoznak. (10 milliárd forintnyi hazai forrásból teremtene 5300-5500 új munkahelyet a kormányzat.)
Fotó: sxc
A kimutatások szerint magyarok mellett a legkevesebb időt a máltaiak (30,2 év) a románok (31,6 év), a luxemburgiak (31,7 év) és a szlovákok (32,3 év) töltik munkával. A munkával töltött átlagos élethossz a tényleges munkaidő és a nyugdíjkorhatár mellett erősen függ a foglalkoztatottság arányától - amely Magyarországon uniós összevetésben igen alacsony. A magyar KSH adatai szerint a 15-61 év közötti magyar népességnek tavaly mindössze 57,8 százaléka (3 millió 719 ezer ember) tartozott a foglalkoztatottak közé, további 2 millió 721 ezer ember vagy önszántából, vagy kényszerűségből maradt, illetve került nem foglalkoztatott státuszba. (Bizonyos adatok szerint lassan-lassan bővül a magyar foglalkoztatás, az álláskeresőket segítő portálok viszont más tendenciát látnak.)
