Bár a világ csökkenő olajkészletei a jövőben egyre kevésbé tudják ellátni a növekvő létszámú, iparosodó és urbanizálódó emberiség energiaigényeit, az alternatív energiaforrásokat támogató stratégiák elsősorban a globális felmelegedés kapcsán kialakult aggodalmak és az olajválságok tapasztalatai miatt kerültek a politikai napirendekre. S ha netán az eddig történtek nem is, de az idei nyár katasztrófái szembesítették a világot azzal, hogy az energiaproblémák megoldása mind sürgetőbb. A megújuló energia 21. századi forradalma azonban alighanem még több évtizedet várat magára.

Öt év alatt a kétszeresére kellene növelni itthon az alternatív energiaforrások használatát, ha meg akarunk felelni az uniós átlagnak, de némi engedményt kaptunk a csatlakozáskor. Bár szerencsére egyre több a napkollektor, remélhetőleg nő a szélkerekek száma is, és úgy tűnik, a biomassza-hasznosítás, ezen belül az energetikai növénytermesztés nagy lehetőségekkel kecsegtet Magyarországon.

Az unióban javában dúlnak a jövő évi és az azt követő hétéves időszak költségvetése körüli viharok, itthon, a hazai büdzsé főbb számainak elfogadását követően csöndes érdektelenség övezi a parlamentben a december végi végszavazás előtt a részletekről folyó diskurzust. A különbség azonban csak látszólagos: az unióban és itthon is a jövőbeli versenyképesség a tét.

PPP-vel olcsóbbá tett önkormányzati rendszerrel csökkentené a költségvetési hiányt a gyáriparosok elnöke, miközben az élelmiszeriparban attól tartanak, hogy az energiaárak robbanása felfalja az áfacsökkentés hatását. Az ingatlanfejlesztők a fészekrakást 35 éves korig támogattatnák.

Sokszor leírtam már, hogy a magyar sportpolitika nem a sportot, de még nem is a nemzetközi sikert tekinti céljának, hanem az érmekkel való hazai dicsekedést, azaz a nacionalizmust. Olyan sportokra költjük a pénzt, amiket a tömegek sem itthon, sem külföldön nem kedvelnek, a nézőket kevéssé érdeklik, és ezért a piac sem fizeti meg. Reméltem, hogy a néhány sportágunkat átszövő dopping talán figyelmeztet arra, hogy a modern sportnak nem a külföldön alig értékelt érmek megszerzése, hanem a tömegsport és a piaci eredmény a célja.

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak csak a méretük nem nagy, külön-külön. Együttesen azonban óriási a súlyuk az ország életében. S miután a magyar munkavállalók jóval több mint felét foglalkoztatják, nem csak gazdasági szempontból. Nem véletlen tehát, hogy a politikai pártok komoly figyelmet fordítanak gazdaságpolitikájukban a kkv-szektorra. A Piac és Profit megkérdezte a négy parlamenti pártot, milyennek látják a kis- és középvállalkozások helyzetét, s milyen elképzeléseik vannak működési feltételeik javítására, fejlődésük serkentésére.

Az EU 2007-2013-as költségvetési időszakában hazánk közel hatezer milliárd forintnyi támogatásban részesülhet. A hatékony felhasználás elengedhetetlen követelménye a fejlesztési célok pontos kijelölése a gazdasági és társadalmi szférával egyetértésben. Január végén-február elején indul a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret társadalmi vitája. A partnerségi folyamatról dr. Halm Tamást, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettesét kérdeztük.

A gazdasági szakértők egy része a jövő évi állami költségvetést elemezve mintha egy idealizált képhez viszonyítaná a magyar büdzsét. Akar László nem csak mint kutató foglalkozik, foglalkozott a gazdasággal, volt pénzügyi államtitkárként a saját bőrén is megtapasztalhatta, milyen költségvetést készíteni a választás évére. A realitásokról, lehetőségekről, a szükséges lépésekről és a magyar gazdaságra leselkedő veszélyekről kérdeztük a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatóját.

A növekvő bérterhek olyan mértékben ronthatják egyes területeken a versenyképességet, hogy a "kevesebbet vagy többet fizessünk-e a dolgozóknak" helyett a valódi kérdés az: legyen-e munkájuk, vagy sem.

Sikerként könyvelheti el a turisztikai ágazat a 2005-ös esztendő eredményein kívül azt is, hogy az ez évi költségvetésben szereplő közvetlen turizmusfejlesztési források összege másfélszer akkora, mint tavaly volt. Igaz, a pénzek jelentős része már korábban elhatározott fejlesztések megvalósítását szolgálja, de a friss forrás így is mintegy tízmilliárd forint.

Mind az ország gazdasági versenyképességének erősítése, mind a lakosság életminőségének javítása szempontjából kulcsfontosságú az önkormányzati beruházások volumenének növekedése. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében egyre szélesebb körben felhasználható, kedvezményes hitelekkel igyekszik elősegíteni a fejlesztések megvalósulását. A részletekről Söllei Judit, az MFB Hitelprogramok és Finanszírozás Tanácsadási Igazgatóságának osztályvezetője számolt be lapunknak.

A hazai fejlesztéspolitikában mindeddig alapvetően az interszektorális jelleget nélkülöző, ágazati megközelítésű vagy területileg leszűkített fejlesztések valósultak meg. Az ekképp szükségszerűen széttagolt, a kölcsönhatásokkal nem számoló megközelítést ma új stratégiai szemléletű, a fejlesztési igényeket átfogó, komplex programokba integráló koncepció igyekszik felváltani. A részletekről Baráth Etelét, európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert kérdeztük.

Sokan sokféleképpen illették a 2006. június 9-én megválasztott miniszterelnök kormányának programját, és sok jót nem mondtak róla, persze leszámítva a kormányoldal szószólóit. A csalódás érthető: a dokumentumban túl sok az általánosság, s hiába a szép célok, elérésük egyelőre a jövő ködébe vész. Különösen, hogy a program parlamenti elfogadása előtti napon jelentették be: az idei költségvetés hiánya mintegy a duplája lesz a tervezettnek, s a következő tizenkét hónapban ezermilliárdos megszorítással számolhatunk. A bejelentés annak ellenére brutálisnak tűnik, hogy voltaképpen a többség számított rá. S hogy végül is a célok elérésének ez az elengedhetetlen feltétele.

Nem sokat értek el a munkáltatók és a munkavállalók az érdekegyeztetéseken a Gyurcsány-kormány új egyensúlyjavító intézkedéseinek megtárgyalásakor. A sokak szerint alkotmányossági aggályokat felvető szabályozóváltozások simán átmentek a parlamenten, sőt, a köztársasági elnök is zöld utat adott nekik. Ismét az történt, mint az elmúlt húsz évben oly sokszor. A szürkegazdaságban működő, adóelkerülő magatartást vélelmezve az egész magánszektorról, alkották meg az új, illetve magasabb összegű elvonásokat.

Láng István kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja nevéhez fűződik az a ma már széles körben ismert VAHAVA-projekt, amely cselekvést sürget: a klímaváltozás következményeire való felkészülést. A Föld éghajlatában bekövetkezett változásokról már nem kell meggyőzni sem kormányokat, sem embereket. Baj van. De meg lehet-e állítani az éghajlatváltozás negatív tendenciáját, lehet-e még valamit tenni, és ha igen, mit annak érdekében, hogy környezetünk élhető maradjon? Mi a kormány felelőssége, s mennyi időnk maradt a cselekvésre. Erről kérdeztük a professzort.

Július elsején életbe lépett új, immár harmadik társasági törvényünk - feldolgozva az eddigi törvények alkalmazásának tapasztalatait - lehetővé teszi a cégek részére a testreszabottabb társasági szerződések elkészítését, és jelentősen megkönnyíti a működésüket. Miután a kis- és középvállalkozások többsége kft., így az e társasági formát érintő változásokat tekinti át gyakorló ügyvéd szerzőnk: mit is jelentenek ezek a mindennapokban.

Október elején megbillenni látszik a Brüsszelben éppen elfogadott egyensúlyteremtő konvergenciaprogram. Hazánk a hónap végén nyújtotta volna be az uniónak a felzárkózási programra épülő Új Magyarország fejlesztési tervet, a belpolitikai események azonban felülírták a menetrendet. Elmaradt az erről tervezett parlamenti vitanap - az MTV elleni vandál támadás másnapján lett volna -, s a parlamenti pártok előreláthatólag három-négy hét késéssel vitatják meg az ország szempontjából meghatározó jelentőségű tervezetet, amely a 2007-2013 között Magyarország rendelkezésére álló 8000 milliárd forintos európai uniós támogatás felhasználásáról szól.

Ha nem is vért, de szigorú költségvetést vártak a közgazdászok a kormánytól 2007-re. Vannak, akik szerint meg is kapták, mások úgy vélik, lehetett volna a Gyurcsány-kormány bátrabb is. A bevételi oldalon újabb adócsomagra már nem kell számítani - állítja a pénzügyminiszter -, és a fő cél, az, hogy elsősorban ne a lakosságot sújtsák a többletelvonások, teljesülni látszik. A kiadási oldalt nehezebb megítélni. Ami meglepő, hogy a számok szerint a gazdálkodószervezetek támogatási előirányzata jövőre növekszik.

Ellenszavazat nélkül döntött az Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése arról, hogy tagjai támogatják a belső reformot. De mit jelent ez a gyakorlatban? Egy idejét múlt, 1825-ben alapított intézmény kísérletét a továbbélésre, vagy pozitív visszajelzést a kormány és az akadémián kívül rekedt tudósok egyre élesebb támadásaira? Kérdés: vajon a Magyar Tudományos Akadémia gátja vagy garanciája annak, hogy a hazai tudományos eredményekből piacképes termékek legyenek?

Az Európai Unió globális versenyhelyzete gyengül, egyre fontosabb tehát, hogy hangsúlyozzuk: az információs és kommunikációs technológiai eszközök gazdasági növekedést generálnak. Ennek szellemében fogalmazódott meg az Európai Bizottság i2010 Munkahelyteremtés és Növekedés az Információs Társadalomban elnevezésű kezdeményezése is, amelynek első éves tapasztalatait az ősz folyamán összegezték.

A közigazgatás informatikai szolgáltatásai január elsejétől már központosítva működnek, s például mire beköltözik új épületeibe minisztériumaival együtt a kabinet, addigra egységes, "egynemű" rendszerekkel dolgozhat minden szereplő.

Új és újra megválasztott polgármesterek találják szembe magukat azzal, hogy nehezebb körülmények között kell gazdálkodniuk, jövőt álmodniuk, a kérdés pedig az, a háromezer-egyszázhatvanhét települési önkormányzat hogyan alkalmazkodik az átalakuló szabályozási, finanszírozási környezethez.

A Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. a Magyar Fejlesztési Bank leányvállalataként hamarosan megkezdi működését. Ezáltal a jövőben a vállalkozások számára megnyílik az egyablakos kiszolgálás lehetősége, és a remények szerint egyszerűbbé válik az uniós pályázatokon való részvétel. A részletekről Ormosy Gábort, a közelmúltban bejegyzett leányvállalat vezérigazgatóját kérdeztük.

A magyar mezőgazdaság 3,5 milliárd eurós jelenlegi exportja megduplázását tervezi az agrártárca záros határidőn belül, s ehhez - az uniós szabályozással nem ellentétesen - az orosz piaci lehetőségek kihasználását evidenciának tekinti. Gráf József, a mezőgazdasági tárca vezetője tavaly szeptemberben fogalmazott így a Piac és Profit Online-nak annak apropóján, hogy szerepet vállalt egy 200 millió dolláros projekt tető alá hozásában, abban, hogy magyar segédlettel cukorgyár épülhet Moszkva közelében. Az azóta eltelt rövid idő alatt is számottevően sikerült erősíteni a magyar agrárium piaci pozícióit. Az agrárminisztert évértékelésre kértük.

A kisfogyasztók többsége valószínűleg nem érez, nem érezhet meg semmit abból, hogy 2007. július 1-jétől maga is szereplőjévé válik a liberalizált energetikai piacnak: a kisvállalkozások és a lakosság ugyanis nyár közepétől szabadon dönthet arról, hogy honnan, melyik szolgáltatótól szerzi be a szükséges villamos energiát és gázt. A teljes piacnyitás mégis hatalmas változást hoz valamennyi fogyasztó és energetikai szolgáltató életébe: a szabad piacra jutás jogának általánossá tételével igazi verseny alakulhat ki.

A teljes magyar áramfogyasztásnak már most is mintegy az egyharmada a szabadpiacon realizálódik. A teljes piacnyitás mégis hatalmas változást hoz valamennyi szolgáltató életében, hiszen szinte úgy kell harcolniuk majd a fogyasztóik megtartásáért, mintha most lépnének be a piacra.

Magyarország gázellátása rendkívül importfüggő, és ez igen megnehezíti azt, hogy a fél év múlva immár százszázalékosan nyitott piacon a mintegy hárommillió fogyasztó előtt valódi választási lehetőségek legyenek. A feltételek megteremtése azonban nem lehetetlen, bár intő jel, hogy a 2003-as piaci nyitás után két évvel a versenypiac részaránya az országos földgázfogyasztásban csak 8,1 százalék volt.

Az adóverseny erősödésével egyre több összehasonlítás lát napvilágot a hazai adóterhelés mértékére vonatkozóan, ám önmagában egyik sem tekinthető etalonnak. Egyes mutatók szerint az OECD-országok között Magyarországon a legerősebb az elvonás, míg más adatok alapján a terhelés átlagosnak mondható. Hol van az igazság?

Ha a reformokat a társadalom nem engedi érvényesülni, ha nem változtatjuk meg elég dinamikusan az állami adminisztrációt, az egészségügyi rendszert, a vasúti támogatást, a regionális dolgainkat, a közoktatást, a felsőoktatást, és még lehet sorolni, akkor a gazdaság fejlődése ugyan gyorsulni fog - tehát nem lesz belőle azonnal bajunk -, de néhány éven belül ismét lassulás lesz, és ismét előjönnek ugyanazok a problémák. És kezdhetjük elölről az egészet - állítja Vértes András, a GKI elnöke.

Szabó Katalin és Hámori Balázs közös könyve Információgazdaság címmel és Digitális kapitalizmus vagy új gazdasági rendszer? alcímmel alig egy hónapja jelent meg az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában. A könyvbemutatón nem véletlenül volt ott majd minden, közgazdaságtudományban hírnevet szerzett tudósunk. A könyv alapmű, nagyon hiányzott már nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi szakirodalomból is. Kiderül belőle, hogy csak rendszerbeli, hálózati összefüggésekből kiinduló gondolkodásmóddal lehet megközelíteni ezt az új világot, amely állandó változásban van.

Nem csupán halasztást, hanem mulasztást is jelent minden olyan év, amely az egymással is összefüggő reformok kritikus tömegének elindítása nélkül telik el - érvel a tizenkét évvel ezelőtti pénzügyminiszter. Bokros Lajost ugyanis nagyon zavarja a fülsiketítő csend.

E-vámfizetés ugyan még nincs, de a vámhatóság mind a kivitel, mind a behozatal esetében on-line szolgáltatásokat indít 2007-ben, és a vámeljárás egyre több része kerül át elektronizált formába. Az infrastruktúra és a vállalkozói környezet fejlesztése mellett a vámigazgatás lehet az a tényező, amely javítja Magyarország pozícióját a térségi versenyben, hiszen a közép-európai logisztikai vagy termelői helyszínt kereső külföldi vállalatok számára a korszerű vámeljárás is komoly érv lehet amellett, hogy itt alakítsák ki regionális központjukat.

Inkább pozitív képet rajzol a magyar gazdaság állapotáról, mint borúlátót három évvel európai uniós csatlakozásunk után Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Hiszen a jóslatok, hogy megugrik az infláció, nőni fog a munkanélküliség, hogy tömegesen mennek csődbe kisvállalatok, ráadásul nettó befizetők leszünk, nem igazolódtak be.

A világ számos országában létezik költségvetési hivatal, Magyarországon pedig két éve merült fel először egy ilyen intézmény létrehozásának gondolata. Most - talán többekben megszólalt a vészcsengő - esély mutatkozik arra, hogy konszenzuson alapuló politikai döntés szülessék arról, hogy felálljon egy, a költségvetési elképzeléseket szakmailag véleményező testület. Új szervezethez vagy valamely már meglévő intézményhez kerüljön-e a politika vágyainak és törekvéseinek korlátozására vagy éppen segítésére szolgáló tevékenység? Válasz, döntés még nincs. A dilemmáról dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke beszélt lapunknak.

Mégsem lesz július elsejétől teljesen liberalizált a magyar villamosenergia-piac, döntött április végén a kormány. Vannak, akik számítottak erre - többeket nem is igazán foglalkoztat ez a kérdés -, és persze vannak, akik szerint meglepő a lépés. Főként azok tartják annak, akik januárban komolyan vették Kóka János gazdasági miniszter bejelentését, hogy az év három legfontosabb feladatának egyike az energetikai piac liberalizációja. A mostani halasztás azonban nem jelenti azt, hogy sokáig el lehetne odázni az energiapiac liberalizációját.

Megszűnik a hatósági energiaár, eltűnik a különbség a lakossági és az ipari áramárak között, megszűnik a kettős modell 2008. január elsejétől. Ez már biztos. Ám az, hogy a piaci verseny következtében valóban csökkennek-e az árak, és nő-e a szolgáltatás minősége, még kérdéses. Mindenesetre a magyar rendszerirányító az áramtőzsde megalakítására húszmillió forint jegyzett tőkével előtársaságot alapított.

Magyarország versenyképessége az utóbbi időszakban drámaian romlott. Chikán Attila egyetemi tanár, volt gazdasági miniszter szerint ebben az is közrejátszik, hogy a kormánynak van cselekvési programja elvek nélkül, az ellenzék pedig elveket hangoztat cselekvési program nélkül. Milyen perspektívákat tartogat ez számunkra, és mi kellene ahhoz, hogy az ország harmonikus fejlődési pályára állhasson?

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság az ország gazdasági fejlődésében betöltött szerepéhez méltóan ünnepelte meg tizenötödik születésnapját 2007. június 28-án: Globális kihívások - fejlesztési dilemmák címmel nagyszabású szimpóziumot szervezett, ahol egy napon keresztül kutatók és a gazdasági élet szereplői osztották meg egymással nézeteiket a magyar gazdaság felzárkózásáról, az állami szerepvállalás mikéntjéről. Az MFB meghívására érkezett haza és tartott előadást a neves gazdaságtörténész, Berend T. Iván, az MTA és a Brit Akadémia tagja, az UCLA (University of California, Los Angeles) egyetemi tanára. Az MFB évfordulója és a konferencia apropóján beszélgettünk a professzorral arról, hogy milyen tizenöt évet zárt Magyarország.

Dr. Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint most, a finanszírozási rendszer átalakításával érkezünk a reform döntő szakaszához. A kormány által támogatott tervezet lényege, hogy öt-nyolc egészségbiztosító indulhat el egy hat-tizenkét hónapos országos versenyben az ügyfelek megszerzéséért. S ezekben az állam tulajdoni aránya ötvenegy, a szakmai befektetőé negyvenkilenc százalék lesz.

Hosszú periódus zárult le tavaly az év végeztével az Európai Unióban: befejeződött a 2000-2006-os fejlesztési szakasz, hogy átadja a helyét a következő hétéves ciklusnak. A véget ért időszakból a magyar vállalkozások túlnyomó többsége csupán az utolsó két és fél évet érzékelte, ugyanis csak hazánk uniós csatlakozását követően, azaz 2004. május elsejétől vált elérhetővé a nemzeti fejlesztési terv operatív programjain keresztül a strukturális és kohéziós alapokból származó mintegy 677 milliárd forint.

A 2008. évi költségvetési törvényjavaslat viszonylag feszes - persze tartalékokkal -, a pénzügyminiszter éberen őrködik felette. A szakértők többsége, beleértve a büdzsét hivatalból véleményező Állami Számvevőszéket is, egyetért abban, hogy a tervezet reális, megvalósítható, és nagyjából megfelel az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciaprogramban vállaltaknak. A parlamenti táncrend azonban változatlan: az ellenzék elutasítja a büdzsé tervezetét. De ez természetes is: a költségvetés, bár az ország egészét és jövőjét érinti, mindig a mindenkori kormány és kormánypártok felelőssége.

Csalódást ugyan nem okozott, hogy 2008 sem lesz az adóreformok éve, némi hiányérzetet azonban kelthetett, annak ellenére, hogy már 2007 tavaszán világossá tette a kormányzat: reformjellegű lépésekre az adózás terén legkorábban 2009-től lehet számítani. Végül is az, hogy minimális változtatásokra került csak sor, még mindig jobb, mint amikor valódi koncepció nélkül zúdulnak ránk az újabb adóterhek, és áraszt el minket a velük kapcsolatos tanulnivalók tömege.

Miközben az ország gazdasági mutatói több ponton nem túl biztatóak, egy sikerágazat mégis kirajzolódni látszik. Ez pedig a tőkeexport, amelyben néhány éve az élen állunk a régió országainak versenyében. 2006-ban a magyar vállalatok már 2,4 milliárd eurónyi invesztíciót hajtottak végre határainkon kívül. Bár korábban szakértők ezt egyszeri rekordként és nem trendváltásként értékelték, mégis úgy tűnik, a tőkeexport dinamizmusa továbbra is töretlen, sőt újabban már a hazai kis- és középvállalatok is egyre nagyobb szeletet hasítanak a tortából.

Lassan életbe lép a Bázel II által előírt új tőkemegfelelési szabályozás, amely minden bizonnyal hatással lesz a bankok hitelezési gyakorlatára. Bár a kis- és középvállalatok ma már a legtöbb pénzintézetnek stratégiai ügyfelei, hitelezésük az új szabályok nélkül is problémás. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy ez a kör vajon okkal vagy ok nélkül aggódik az új rendszer rájuk gyakorolt hatása miatt. Vajon igaz-e, hogy drágítja, és/vagy megnehezíti a finanszírozásukat a bonyolult követelményrendszer?

A kkv-k érdekképviseletét és munkaadói képviseletét is ellátó IPOSZ és a BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint sem a költségvetés, sem az adópolitika nem tartalmaz érdemi intézkedéseket a kkv-k versenyképességének javítása érdekében. Marad minden a régiben. Szűkített újratermelés, forráshiány, pályázatképtelenség.

Az ország mielőbbi felzárkóztatásához és modernizációjához szükség lenne egy olyan gazdaságpolitikai mixre, amely a kormány és a jegybank elképzeléseit megfelelőképpen vegyítve az összhatást optimalizálja, hangsúlyozta lapunknak adott interjújában dr. Gál Péter egyetemi tanár, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza.

A jövő év folyamán az ITDH-nál üzembe lép az összes elérhető állami támogatást tartalmazó adatbázis - mondta a Piac és Profitnak adott interjújában Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium befektetésekért és kereskedelem-fejlesztésért felelős helyettes államtitkára.

Február elején indította el a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az új Mikrohitel Programot, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank kiegészítő hitellehetőséget biztosít.