Friss cikkeink
Pénzügyek: Túlértékelt euró
Nemkívánatosnak minősítették az átváltási árfolyamok szélsőséges bizonytalanságát és rendszertelen mozgását az euróövezet pénzügyminiszterei és az Európai Központi Bank elnöke, egyben aggodalmukat fejezték ki az euró erősödése miatt. Tavaly év végén kiadott közös nyilatkozatuk diplomatikus megfogalmazását a szakértők figyelemre méltónak találták, hiszen ehhez hasonlót utoljára 2000-ben, az euró gyengülése kapcsán adtak ki. Akkor a véleménynyilvánítást az európai bank nyíltpiaci beavatkozása követte. Vajon szükség lesz-e hasonlóra most is?
Vállalati kiszervezések: Off-shore-dilemmák
Az évek óta tartó tevékenységkihelyezés lendülete egyelőre töretlen. Az európai nagyvállalatok működésük racionalizálása érdekében sokszor döntenek a folyamatok standardizálása, esetlegesen szakértő cégre bízása vagy harmadik országba helyezése mellett. India és Kína olcsó és szakképzett munkaereje vonzó off-shore-helyszínné teszi ezeket az országokat, ám a legújabb felmérések szerint a kelet-közép-európai államok is kedvező terepet kínálnak a szolgáltatóközpontok kialakítására.
Munkavállalás: Felemás félelmek
Mintegy ötvenezer magyar dolgozik folyamatosan külföldön a hazai munkaközvetítők becsült adatai szerint. Pedig az uniós alapelv, a szabad munkavállalás elé számos tagország gördít akadályokat, féltve saját munkaerőpiacát a beáramló olcsó, külföldi munkaerőtől.
Felzárkózás: Kohéziós erők
Az unió Kohéziós Alapját azért hozták létre, hogy olyan, a gazdasági és társadalmi összetartás erősítését segítő nagyberuházásokat támogassanak, amelyek csökkentik a régiók közötti fejlettségbeli különbségeket. Magyarország részesedését tekintve a harmadik helyen áll, 2004-ben teljes keretét lekötötte.
MFB-képviselet: Előretolt hadállás
Szinte elsőként a hazai intézmények közül a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság nyitotta meg irodáját Brüsszelben 1997-ben. A korai jelenlétnek mai napig érezhetők az előnyei a különböző lobbi- és szakmai szervezetekben betöltött pozíciók, illetve a kiépített személyes kapcsolatok révén. E szerepvállalás az elmúlt egy évben továbbmélyült, s nem csupán a teljes jogú tagság elnyerésének köszönhetően. Palicskó Csabát, a képviseleti iroda ügyvezető igazgatóját kérdeztük a kihelyezett iroda gyakorlati szerepéről.
Versenyképesség: Kudarc és perspektíva
Sokáig szinte egyáltalán nem beszéltek az Európai Unió politikusai, de még a kutatók sem az unió lisszaboni stratégiájáról. Mostanában viszont egyre több szó esik az öt éve megfogalmazott célkitűzésekről. Gács János kutató közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a lisszaboni stratégia nem mondható szerencsés próbálkozásnak, az ez év márciusában és áprilisában megszületett módosított változat viszont már jobbnak ígérkezik.
Brüsszel figyel
Idén is kiderültek a hiányosságok az előző évek agrártámogatásainak felhasználásával kapcsolatban. Az Európai Bizottság 277 millió eurót követel vissza a tagállamoktól, jórészt a notórius szabálytalankodóktól: Spanyolországtól, Olaszországtól, Franciaországtól és Görögországtól. Az újonnan csatlakozók először jövőre tarthatnak az ellenőrzéstől.
Megbillenő unió
Mostanában csupa rossz hír érkezik az Európai Unió felől. Először két tagország népszavazásán megbukott az alkotmány, majd a luxemburgi csúcsértekezleten nem sikerült elfogadni a 2007-2013 időszakra szóló költségvetést. Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet - The Vienna Institute for International Economic Studies - elemzője szerint lehet, hogy ez nem is olyan nagy baj, és az EU képes lesz profitálni a most kialakult helyzetből. Még másfél év van hátra az új költségvetési időszak indulásáig, bár ez, a történteket szemlélve, kevésnek tűnik ahhoz, hogy az unió tagállamai igazi megoldást találjanak a felmerült problémákra.
Erősödő szerepvállalás
Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság vezérigazgatóját november közepén megválasztották az Állami Bankok Európai Szövetsége (EAPB) elnökének. Az elkövetkező két évre szóló megbízás pozitív hatással lehet az MFB szövetségen belül betöltött szerepére és a hazai fejlesztési politika technikai lebonyolítására.
Korlátlan szabadságok
Bár a Római Szerződés kimondja a szolgáltatások szabad áramlását, ez az elv mind ez ideig csak csekély mértékben valósult meg. Pedig az unióban a bruttó nemzeti termék és a munkahelyek közel hetven százalékát ez az ágazat adja. Éppen ezért az Európai Bizottság 2004 tavaszán kidolgozta a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló irányelv tervezetét. A kutatások szerint is ily módon lehetne a leghatékonyabban növelni Európa versenyképességét. A szolgáltatások liberalizációjáról azonban máig nincs egyetértés.
Óévbúcsúztató büdzsék
Az európai honatyák és a tagállamok vezetői kompromisszumkészségükről tettek tanúbizonyságot 2005 decemberében. Elfogadták az idei büdzsét, az EU állam- és kormányfői pedig megállapodtak a 2007-2013-as időszakra szóló közös költségvetésről. Igaz, ez utóbbira az Európai Parlament még nem adta hivatalos áldását, ám az optimizmus nem elhamarkodott, hiszen lényegi változás nem várható. A hosszas és feszült tárgyalásokat követően kialakult helyzettel, úgy tűnik, a tagországok elégedettek lehetnek. Magyarország egész biztosan.
SoKo-ügy
Kommandósakciókkal, emberkereskedelem vádjával, járulék-nemfizetésről szóló gyanúsításokkal kezdődtek a SoKo-akciók magyar vállalkozók ellen Németországban, közvetlenül az uniós csatlakozásunk után. Ezek ugyan véget értek, az ügyben érintett cégek azonban nem lélegezhetnek fel: néhány vádemelés és a nyomozás lezárásáról szóló leveleken kívül nem történt semmi. A magyar-német tárgyalások lassan folynak, sem a magyar fél, sem a német nem tud és nem is kíván semmit tenni a független német ügyészség befolyásolására.
Távolról sem könnyebb
Minden EU-állampolgárnak adott a lehetőség, hogy az unión belül akármelyik országban vállalkozást alapítson, vagy egyéni vállalkozóként regisztráltassa magát. Magyarországon is számos feltételezés él arról, hogy egy vállalkozás pusztán azáltal, hogy egy másik, adózás és járulékok szempontjából kedvezőbb tagállamban jegyezték be, jelentősen csökkentheti terheit. A megállapítás elméletileg igaz, a gyakorlatban azonban ez mégsem ilyen egyszerű.
Az unió hullámain
Még be sem jelentették az áprilisi parlamenti választások után a megszorító intézkedéseket, elemzők máris azon tanakodtak, mennyivel lassul majd a magyar GDP növekedése a várható megszorító intézkedések miatt. A konvergenciaprogramot már ismerjük, a várható következményeit azonban még mindig csak becsülni tudjuk.
A fenntartható borágazatért
Európa messze a legnagyobb bortermelője és borexportőrje a világnak, még sincs minden rendben az ágazattal. Mára Amerika, Ausztrália borai egyre nagyobb részt hasítanak ki az európai borpiacból, sőt az újonnan nyílókon erősebben vannak jelen, mint a nagy múltú kontinens italai. Az európai borok egyre nagyobb hányadát lepárolják; ma a megsemmisítésre fordított összeg eléri a félmilliárd eurót évente.
Nyerő belépő
Románia jelentős munkaerőhiánnyal és ugyancsak jelentős infrastruktúra-fejlesztési piaccal kezdi meg uniós életét, miközben a presztízsharc helyett az együttműködést, az élősködők elhajtását választja.
Évfordulós tanulságok
Az év vége a számvetések ideje, így európai uniós tagságunk tanulságairól is érdemes néhány szót ejteni. Különösen most, hogy 2007 januárjától új költségvetési periódus indul, amelynek keretében 2013-ig mintegy 22,5 milliárd euró, éves szinten a hazai GDP legalább 3 százalékát kitevő forrás nyílik meg az ország számára. A hatékony felhasználás egyik záloga, hogy megfelelő kritikával tudjunk visszanézni az elmúlt időszakra.
Új szomszédság
A január elsején csatlakozott két új uniós tagállam, Románia és Bulgária elsősorban Magyarországon keresztül kapcsolódhat majd az unió többi tagállamához. A határok halványulásával és az uniós jogrend keleti terjeszkedésével a magyar vállalatok is új lehetőségekhez juthatnak.
Euróközérzet
2007. január 1-jén, öt évvel az euró útjára bocsátása után már több mint 600 milliárd értékű bankjegy és érme vándorolt az euróövezetben és azon kívül. S bár az eurózóna állampolgárai általában véve örülnek a közös fizetőeszköznek, sokan még mindig összekötik az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedésekkel, és a közös valuta előnyeivel sincsenek igazán tisztában, derül ki a Brüsszelben kiadott sajtóközleményből. Az Európai Bizottság a kérdésben jobb kommunikációt kér, különösen nemzetállami szinten.
Főszerepben az energiapolitika
Már az Európai Közösség megalakulásakor is fontos kérdés volt az energiapolitika, de ma talán mindennél fontosabb: ha nem csökken a világ károsanyag-kibocsátása, az előbb-utóbb súlyos következményekkel jár. Az Európai Bizottság januárban új, átfogó energiapolitikai intézkedéscsomagot tett közzé annak érdekében, hogy megoldás szülessen az éghajlatváltozás, az emelkedő energiaárak és az importfüggőségből eredő kiszolgáltatott helyzet kezelésére.
Német gyógyír?
Az Európai Unió számos külső és belső bajjal küzd, nem él át könnyű éveket. Egy soros elnökségtől persze hosszú távú stratégiai kérdésekben nem lehet megoldást várni, ám azt igen, hogy a helyes útra terelje az uniót. Miközben megéltünk már alapvetően "bénító" elnökségeket is, 2007 első félévének német vezetése egész biztosan nem az lesz. Már csak Angela Merkel, Németország kancellárjának személyiségéből fakadóan sem.
Létszámstop a jövőért?
Eltelt ötven év azóta, hogy hat állam - Franciaország, az akkori NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország - 1957. március 25-én az olasz fővárosban aláírta a Római Szerződést. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozását kimondó dokumentum rögzítette először, hogy az öreg kontinens országainak közös politikát kellene folytatniuk. Ennyi idő alatt természetes módon születnek sikerek és kudarcok. Ez jellemzi a ma már 27 tagállam alkotta, eredetileg a béke fenntartásának zálogául létrehozott Európai Uniót is.
Az orosz kapcsolat
Oroszország sem akart kimaradni az Európai Unió jubileumi programjából: Vlagyimir Putyin elnök "évfordulós cikket" publikált a The Sunday Times című angol lapban, és ismét hitet tett a kapcsolatok fejlesztése, a stratégiai együttműködési szerződés megkötése mellett. Ennek kidolgozásában még tavaly májusban Szocsiban egyeztek meg az orosz és az uniós vezetők. Ez a szerződés váltja majd föl a lassan lejáró Partnerségi és Együttműködési Megállapodást, amelyet ugyan éppenséggel évente meg lehet hosszabbítani, de kölcsönösen úgy gondolják, hogy a megállapodás sok részletében már igencsak elöregedett.
Az európai alapjogokért
Március elsején megkezdte működését Bécsben az Európai Alapjogok Ügynöksége, amelynek fő feladata az információ- és adatgyűjtés, az értékelés, ajánlások kidolgozása, a véleményformálás, s mindezzel az uniós döntéshozó szervek döntéseinek előkészítése. Az ügynökség létrehozásában jelentős szerepe volt Gál Kingának mint az Európai Parlament jelentéstevőjének, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága alelnökének.
Egészségbiztosítók: melyik a jobb?
Magyarország válaszút előtt áll: hamarosan dönteni kell a betegbiztosítási struktúráról, a jelenlegi rendszer jövőjéről. Miként a hazai közvélemény, a nemzetközi gyakorlat sem egységes e tekintetben: Európa országaiban sokféle rendszerek létezik. Azt pedig, hogy melyik a jobb, vagy esetleg a legjobb, nincs szakértő, aki meg tudná mondani. Ezt is, azt is lehet ugyanis jól vagy rosszul működtetni.
Fontosak vagyunk egymásnak
Mindkét részről átfogó megközelítés jellemzi azokat a tárgyalásokat, amelyek az Európai Unió és Kína új megállapodását, a stratégiai partnerségi szerződés megkötését készítik elő. Ez váltja majd föl az 1985 óta érvényben levő egyezményt, amely a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fontosabb kérdéseit szabályozza. Brüsszelben és Pekingben egyaránt arra számítanak, hogy nagyjából két év alatt tető alá hozhatják a megállapodást, de hogy ez a két esztendő kemény vitákkal lesz teli, abban külső megfigyelők sem kételkednek.
Megújulás a hatékonyságért
A Magyar Fejlesztési Bank a hazai és világgazdasági környezet változásaihoz alkalmazkodva, az állami támogatáspolitika minél hatékonyabb működése érdekében 2007-ben megújította stratégiáját. A változtatás hátterében többek között az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályrendszerének újragondolása áll. A vállalkozói kör számára bővülő lehetőségeket jelentő uniós támogatási modell kialakításában komoly nemzetközi szerepet vállalt az MFB. A részletekről Gál Péter egyetemi tanárral, a fejlesztési bank vezető közgazdászával beszélgettünk.
A sárkány éve
Magyarország az Európa meghódítására készülő kínai cégek kereskedelemi központja lehet, ha a kínai vállalatok is úgy akarják. A megszokott, külvárosi piacokon található, zömmel textiltermékek és a háztartásban használatos cikkek után Kína a csúcstechnológiában erősít. Ami húsz évvel ezelőtt Japán, tíz éve pedig Dél-Korea, Tajvan vagy Szingapúr cégeinek sikerült, azt Kína vállalatai minden bizonnyal még gyorsabban el fogják érni. Egy Magyarország nagyságú kis ország két dolgot tehet: együttműködik az egyre növekvő étvágyú "sárkánnyal", és - lehetőségeihez képest - megpróbálja valami jóval megkínálni...
Uniós öngólok?
Vannak boldog és vannak egyre jobban kesergő agrárgazdálkodók, az unió jót is, rosszat is tett bőséggel. Az EU-csatlakozás nagy "betlizője" az élelmiszeripar volt. Nemzeti programot már csak azért is indítani kellene, mert a megváltozó klíma, a mind gyakoribb és mind nagyobb hőhullám - ha nem védekezünk - roppant komoly károkat okozhat. A neves agrárközgazdász, Raskó György keményen fogalmaz mostanában.
Összenőtt régiók
Megváltoztatta a két ország határ menti lakosságának, üzletembereinek egymással való viszonyát Románia EU-s tagsága? A régióban gondolkodás, inkább az előnyök figyelembevétele és az összehangolódás jellemzi-e majd a fejlesztéseket, mint az egymással versengés?
Készüljünk fel rá!
Hosszú előkészítési munkát követően július 3-án összeültek az Európai Unió politikai és szakmai döntéshozói, hogy újabb lépéseket fogalmazzanak meg a klímaváltozás megfékezése és visszafordítása érdekében. Az ülésen jelen volt Láng István akadémikus, kutatóprofesszor, akit a klímaváltozás lehetséges hatásairól, illetve az alkalmazkodás mikéntjéről kérdeztünk.
A fejlődők önmérséklete
Kína bocsátja ki tavaly óta a legtöbb szén-dioxidot. Ám az ázsiai óriás kormánya egyre komolyabban veszi országa felelősségét a klímaváltozás folyamatában. Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselő minderről személyesen is benyomást szerezhetett Pekingben, ahol 2007. július 3-7. között az Európai Szocialisták Pártjának Kína-ügyekért felelős tagjaként járt.
Adok, kapok
Gyakran panaszkodunk, hogy Magyarországon magasak az adó- és járulékterhek, de szívesen mutogatunk az északi államok irigylésre méltóan kiterjedt szociális rendszerére is. Pedig a kettő nem független egymástól: az állam abból tud adni, amit elvesz. Az adóverseny viszont napjainkra globális kérdéssé vált.
Az emberi kapcsolat
Az unió rosszul kommunikál. Pedig politikájában kiemelt jelentőségű terület a kommunikáció, hiszen ez - a demokrácia egyik legfontosabb elemeként - a közös Európa sikeres működésének egyik záloga. Mégis az utóbbi évek számos eseménye azt mutatja, hogy ezen a téren komoly hiányosságok vannak: az emberek egyre távolabb érzik maguktól Brüsszelt és az ott született döntéseket. A már huszonhét államot tömörítő klubban persze nem egyszerű kialakítani a mindenki számára érthető üzenetformát, és valószínűleg nem is lehet kizárólag az unióra hárítani a felelősséget. Mindenesetre a kirajzolódó új utak a modern telekommunikációs eszközök irányába mutatnak.
A szolidaritás alapja
Az Európai Unió filozófiájának hangsúlyos eleme a tagállamok közti kohézió erősítése. Ennek egyik tárgyszerű, kézzelfogható megnyilvánulása a Szolidaritási Alap, amelyből természeti katasztrófák esetén az egyes nemzetek - ahogyan most Magyarország is - gyorssegélyhez juthatnak a károk elhárításának megkönnyítése érdekében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az unió fedezné a helyreállítás teljes költségvetését, mindössze támogatást nyújt a mielőbbi rendezéshez. A klímaváltozás következményeként várhatóan megsokszorozódó természeti katasztrófák most arra késztették az EU-t, hogy újragondolja ezt a támogatási mechanizmust.
Kapunyitás az átjáróházban
Schengen "lebontotta" északi és nyugati határainkat, miközben a helyi politika épített újakat. De nyilvánvaló, hogy a vállalkozások tudnak élni az új lehetőségekkel, s fordítva értelmezik a mindkét irányból behajtani tilos táblákat: egymásra találnak, közelebb kerülnek egymáshoz a cégek.
Uniós kacsa?
Az uniós tiltás veszélye elmúlt, a bioüzemanyagok mellett érvel az elfogyó fosszilis energia és a százdolláros olajár, miközben az agrárvállalkozások is megtalálhatják számításaikat.
Fenntartható jövő
A szociális gazdaság kohéziót teremt a társadalom gazdasági és civil szereplői között. A kérdés egyre többször kerül elő Európában, hiszen a szociális gazdaság mind a növekedésben, mind a munkahelyteremtésben hangsúlyos szerephez juthat. Magyarországon és számos más, újonnan csatlakozott államban azonban csak most ismerkednek az üzleti magánszektor és a közszféra mellett megjelenő harmadik gazdasági szektorral, amely olyan vállalkozásokból áll, amelyeknél az elsődleges cél nem a befektetett tőke utáni maximális haszon elérése.
E-képességfejlesztő
Az információtechnológia soha nem látott versenyelőnyt és életminőség-javulást hozhat az Európai Unió és lakossága számára. Ám ha ezt csupán a szakma látja, a digitális tudás nem tudja betölteni szerepét. Az előnyök tényleges kiaknázhatóságának alapfeltétele, hogy az e-képességek az egész társadalmat áthassák. Az Európai Unió most azon igyekszik, hogy felszámolja a digitális analfabetizmust. Ezért lett 2008 az e-befogadás éve, és erről szólt a január 23-án Brüsszelben tartott e-Skills konferencia, amelynek egyik előadója volt Herczog Edit európa parlamenti képviselő. Őt kérdeztük az e-tudás szerepéről, fontosságáról és a lehetséges kimenetekről.
Veszélyes mobilitás
Mára lassanként egybefüggő kamionsorok jellemzik az unió autópályáit. Az európai árufuvarozás volumene ugyanis évek óta dinamikusan nő, a szállított termékek közel fele pedig közúton jut el a célállomásra. Igaz, az áruk és személyek szabad mozgása egyértelműen a kontinens versenyképességének és növekedési dinamizmusának egyik záloga, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontok a napjainkra kialakult közlekedési modell újragondolását sürgetik.
Euróesélyek
Az euró tízéves születésnapja alkalmából az Európai Bizottság megbízásából számos tanulmány készült, hogy a közös európai fizetőeszköz eddigi életútját feltárja. Bár az elemzések általában pozitív képet festenek pályafutásáról, és optimistán tekintenek a jövő elé, egyes közgazdasági elemzők mégis kétségeiknek adnak hangot a közös valuta szerepével kapcsolatosan.
Közösen zöldülünk
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a hatékony energiafelhasználás és a környezettudatos működés egyaránt fontos a lakosság, a politika és az üzleti szegmens számára. Egy termék viszont csupán akkor lesz valóban környezetbarát, ha ez a szellemiség áthatja életciklusa minden fázisát. Ehhez viszont együttműködésre van szükség a kormányok és az üzleti szféra között. Az Amerikai Egyesült Államokból indult modell az Európai Unióban is hatékony megoldásnak bizonyul.
Kell-e intervenció?
Az elmúlt években az élelmiszerárak az egész világon drasztikusan megemelkedtek, és jelentősen megugrott a fogyasztás. Miután a folyamatnak még nincs vége, és valószínűleg a magas árak és a nagy kereslet hosszú távon jellemző marad, az Európai Unió is lépéskényszerbe kerül, hiszen jelenlegi támogatási mechanizmusa éppen a termelés csökkentését szolgálja. Vajon mi lesz a már eddig is sok vitát okozó közös agrárpolitika sorsa?
Nincs zöldegység
Az Európai Unió számos tagországában dinamikusan nő a zöldépületek száma, míg máshol csak lassabban tud teret nyerni az energiatudatos építkezés koncepciója. Az épületek energiafelhasználását célzó uniós direktívát az egyes országokban nagyon eltérő hatékonysággal ültetik át, így sokan csak egy egységes európai zöldépület-szabvánnyal látnák biztosnak az EU ambiciózus céljainak a teljesülését.
Nemzeti érdekek
A globalizáció hatására, úgy tűnik, felerősödött a nemzeti piac védelme. A jelenséget sokszor nehéz tetten érni, hiszen leginkább érzelmi alapokon működik, ráadásul az európai integráció egyik legszignifikánsabb jellemzője az egységes belső piac kialakítása, amely az uniós államokat egy gazdasággá olvasztja. A tőke, az áru, a személyek és a szolgáltatások áramlása tekintetében az unió elvileg lebontotta a nemzeti határokat, nincs vám vagy egyéb versenykorlátozó megkötés. Ám az egyes országok egyre komolyabban veszik az új kihívást: a liberális kereskedelempolitika nem járhat együtt a saját érdekekről való lemondással vagy azok fel nem ismerésével.
Aggasztó késésben
Az Európai Unió politikájában nem új keletű az energiaügy, ám az elmúlt néhány évtizedben viszonylag háttérbe szorult. A 21. század kihívásai azonban ismét megkövetelik, hogy az unió egységesen lépjen fel a lakosság biztonságos és fenntartható energiaellátása érdekében. A kérdésben a politikai konszenzus, úgy tűnik, megszületett, de az egységes energiapolitika létrejöttéhez ennél sokkal többre lenne szükség.
Nagyok receptjei
A válság hatására az Európai Unió tagállamainak többsége, valamint az unión kívüli országok közül is sokan a kereslet ösztönzését helyezték gazdaságpolitikájuk centrumába, akár a költségvetési egyensúly feláldozása árán is. A kormányok egymás után jelentik be a bankok mentését és a konjunktúra élénkítését célzó csomagokat, a jegybankok pedig kamatot csökkentenek. Az Európai Bizottság 200 milliárd eurós élénkítési csomaggal segíti a közösség kilábalását.
Közigazgatási kérdőjelek. Az adminisztrációs kényszer jó hatással lesz a magyar ügyvitelre
Az egyik legfontosabb kérdés a magyar közigazgatás számára most, a csatlakozás után, hogy miképpen tud együttműködni az Európai Unió intézményeivel. Létrejöttek-e a koordináció ellátására alkalmas magyar szervezetek, meg tudják-e oldani a feladatot, avagy kisebbfajta káosz lesz úrrá rajtuk, zaklatott és ideges hivatalnokok átkozzák mindazokat, akik egykoron a csatlakozás mellett szavaztak? Interjúalanyaink szerint az elmúlt évtized jogharmonizációs munkadömpingjét elvégeztük, a szervezetek felálltak. Igaz, a gyakorlatban mindig minden más.
Vállalati finanszírozás újragondolva: a faktoring előnyei
Minden vállalkozásnak szüksége van likviditásra a működéshez és a növekedéshez
Friss
Tőzsdei mentorprogram indul a kis- és középvállalkozások részére
Nem mindennapi megoldással rukkolt elő az MBH Bank és a Budapesti Értéktőzsde a kis- és középvállalkozások részére.
Költségkímélés
Rezsicsökkentés a vidéki önkormányzatoknak
Február közepén induló pályázat támogatja az energiafogyasztásuk és -termelésük összehangolását segítő informatikai rendszerek bevezetésében az önkormányzatokat.
Nem mindig a fegyver és az olaj lesz a nyerő befektetés – interjú
Sok szó esik a fenntarthatóságról, az ESG-ről, de milyen előnyöket jelentenek ezek a befektetők számára? Jobb lesz-e a fenntarthatósági alapok hozama? Interjú.
Pénzszerzés
Inflációs fordulat a magyaroknál
Jelentősen javult az inflációs helyzet a lakosság, azon belül a középkorúak táborában.
Adózás
Az Országgyűlés elfogadta a költségvetést, a kormány szerint béketerv, az ellenzék szerint rablás
Orbán Viktor szenzációs évet ígért jövőre, hát ez az elfogadott költségvetésben nem látszik.
Jogi kisokos
Így ne legyen lehúzás a karácsonyi vásárlásokból
A vásárlásainkat tudatosan és körültekintően végezzük, miközben tisztában vagyunk fogyasztói jogainkkal is.
Cégblog
Vállalati finanszírozás újragondolva: a faktoring előnyei
Minden vállalkozásnak szüksége van likviditásra a működéshez és a növekedéshez
Klímablog
Mihez kezdjünk a céges rendezvények üres palackjaival?
A karácsonyi időszakban sok cég szervez rendezvényeket üzleti partnereinek, munkavállalóinak.
Gazdaság
A jegybank még egy év végi 14,5 milliós büntetést adott az egyik biztosítónak
Union Biztosító: hiányosságok a termékfelügyeleti és -irányítási folyamatok szabályozottsága, valamint az ügyfél-tájékoztatások terén.
Társadalom
A TEK-esek is kint vannak a karácsonyi vásárokon
Közepes terrorfokozat van érvényben Magyarországon.
Infokom
Ne ész nélkül vegyünk mobiltelefont az ünnepi rohamban!
Összeszedték, mit érdemes mérlegelnünk, ha hűségidős szerződéssel vásárolnánk mobil eszközt.
