A Levegő Munkacsoport megbízásából készült felmérés 1000 felnőtt lakost kérdezett a szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatos lakossági ismeretekről, véleményekről. A kutatás részben megismételte a 2009 júliusában végzett Medián-felmérés kérdéseit, így lehetőséget adott az összehasonlításra. A kutatást a munkacsoport "Vegyszerezett világ - kampány a fenntartható vegyianyag-használatért" nevű egy éves kampánya keretében végezték el. A tavalyi válaszokkal összevetve úgy tűnik, a kampány sikeresen átvitte üzeneteit a köztudatba.
Az összes válaszadó 31, a nagycsaládosok 40 százaléka hallott arról, hogy a polikarbonát alapanyagú cumisüvegek egy részében megtalálható biszfenol-A, már kis mennyiségben is kockázatos gyermekeink egészségére.
A pénzügyi válság ellenére a 2009-ben mért átlaghoz képest többen érzik úgy, hogy hajlandóak lennének magasabb árat fizetni azért, hogy vásárolt termékekben biztosan ne legyenek egészségkárosító anyagok. A válaszadók átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet ezért. A községekben élők, illetve a legalsó jövedelmi negyedbe tartozók 28 százaléka, valamint az idősebbek 30 százaléka azonban egyáltalán nem hajlandó vagy nem képes többet fizetni az egészségesebb termékekért.
Több vegyszer van a külföldi élelmiszerekben!
A válaszadók többsége (55 százalék) helyesen tudja, hogy a külföldről behozott zöldségek és gyümölcsök több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a hazaiak, 39 százalékuk viszont úgy gondolja, hogy a hazai és az import termények egyforma mértékben szennyezettek. A legszennyezettebb termékek közé tartozik a paradicsom, a paprika, a saláta. A lakosok átlagosan 14 százalékkal fizetnének többet olyan mezőgazdasági terményekért, amelyek mentesek a káros vegyi anyagoktól.
Ki a felelős?
A lakosság 22 százaléka szerint egyáltalán nem, 41 százaléka szerint meg inkább nem garantálják a jelenlegi szabályok a hétköznapi termékekben lévő vegyi anyagok biztonságát. A lakosok 89 százaléka szerint továbbra is a gyártók felelősek a termékeikben található vegyi anyagok biztonságáért. A válaszadók 53 százaléka említette az ezzel foglalkozó állami szervek felelősségét, 45 százalék pedig a kereskedőkét és forgalmazókét.
