Hétköznapi esetek, mindennapos bonyodalmak, megoldásuk mégsem egyszerű. A vállalkozások gyakran találkozhatnak ilyen, az életüket, működésüket megnehezítő eseményekkel, amelyeknek megoldása csak jogi úton lehetséges. S bár természetesen ilyenkor jogászok veszik kézbe az ügyek intézését, nem árt, ha a vállalatvezetők, -tulajdonosok maguk is tisztában vannak némely szabállyal. Sorozatunkban dr. Koday Zsuzsanna nyújt segítséget az eligazodásban.

Magyarország legnagyobb, ma már európai színvonalú tésztagyára és a köré szerveződött cégcsoport fejlődése bizonyítja: jó döntés volt, hogy a Gyermelyi Petőfi Szövetkezet rögtön a kötelező nevesítést követően, 1990-ben részvénytársasággá alakult. A gyermelyiek úgy vélik: a cégcsoport sikereit a szövetkezet alapítói és tagjai kovácsolták, az ő gazdálkodásuk és szemléletük. A vállalkozás életútját 1953 óta - az adott történelmi körülmények és realitások között - ugyanaz jellemzi: eredményes gazdálkodás és körültekintő fejlesztés.

Június közepéig a hatályos társasági törvény úgy rendelkezett, hogy a társasági szerződéseket a gazdasági társaságok legfőbb szerveinek az új Gt. hatálybalépését követő első ülésén, de legkésőbb 2007. szeptember 1-jéig a tavaly óta hatályos új előírásokhoz kell igazítaniuk. Június 16-ával a helyzet megváltozott.

Az unió korábban, Magyarország mostanában jött rá: a merev minőségbiztosítási szabályok mellett helye van a helyi hagyományos termelés, értékesítés, piacolás, vendéglátás engedélyezésének. Füzéren máris megállt az elvándorlás...

Öt év leforgása alatt harmadszor látogatott magyar miniszterelnök Kínába, előtte hosszú időn át senki. A legutolsó látogatáson, amely nemrégiben történt, üzletemberek népes csoportja is ott volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében. Hogy hoznak-e számszerűsíthető üzleti előnyöket a hazai gazdasági szereplőknek a magyar-kínai tárgyalások, arról dr. Huszty András rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, miniszterelnöki megbízottat kérdeztük.

A 2007. június 15-én kihirdetett 2007. évi LXI. törvény jelentősen módosította a gazdasági társaságokról szóló - 2006. július 1-jén hatályba lépett - 2006. évi V. törvény (új Gt.) és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi IV. törvény (új Ctv.) rendelkezéseit a gazdasági társaságok - különösen a hazai kis- és középvállalkozások - piacra lépésének a gyorsítására, egyszerűsítésére és olcsóbbá tételére hivatkozva.

Kevesebb, mint egy évtized alatt nagyjából a hatszorosára nőtt a Romániába irányuló magyar tőkeexport, és tavaly november végi román adatok szerint a jegyzett tőke meghaladta a 357 millió eurót. Becslések szerint azonban körülbelül háromszor ennyit fektettek be magyar cégek a szomszédos országban.

Ismét esélyt kap Záhony és térsége arra, hogy prosperáló szárazföldi kikötővé fejlődjék Kelet és Nyugat határán, ott, ahol szívesen látott szereplő a megtelepedni kész vállalkozás. A kormányzati csaknem 40 milliárd forint befektetői és a záhonyi térség lokálpatriótái sokat tehetnek a valamikor szebb napokat megélt vidék fejlesztéséért.

A nemzetközi közvéleményt inkább Silvio Berlusconi olasz kormányfő üzleti birodalma és az olasz költségvetés magas hiánya foglalkoztatja, mint az olasz gazdaság stabilitása. Pedig ez utóbbit bizonyítandó az idei első negyedévi adatok ismét a vártnál gyorsabb GDP-növekedést regisztráltak Itáliában, amelynek gazdaságában a multik és a nagy nemzeti vállalatok mellett a két és félmillió kisvállalkozás jelenti az éltető erőt.

Mintegy 2000 olasz céget jegyeztek be Magyarországon, derül ki a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara tavalyi felméréséből. Ezek főleg gyártással foglalkozó kisvállalkozások, illetve szolgáltató cégek, elsősorban a vendéglátóiparban. A kilencvenes évek közepe óta vállalatvezetőként itt élő Alessandro Felice ma a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnökeként segíti a két ország vállalatainak együttműködését.

Bár a pontos számadatok nem ismertek, biztos, hogy jelenleg az egyik legnagyobb olasz befektető Magyarországon a szállodáiról és utazási irodáiról világszerte híres Boscolo csoport. A New York-palota átalakítása ugyanis - az ÁPV Rt.-vel megkötött adásvételi szerződés alapján - minimum nyolcmilliárd forintos beruházás.

A vendégéjszakák számát tekintve Olaszország a világ negyedik leglátogatottabb országa, a turizmusból származó bevételek alapján a második. Van egy terület azonban, ahol évek óta toronymagasan vezet a nemzetközi közvélemény-kutatásokban: szerte a világon az olaszokat tartják a legvidámabbnak, legnyíltabbnak, legsegítőkészebbnek, a nációk között a leginkább szimpatikusnak. Kell-e ennél jobb ajánlólevél? Ráadásul Itáliában páratlanok a turisztikai adottságok.

"A pártokon túl az önkormányzatokkal, a kistérségekkel és sok száz szakmai és érdek-képviseleti szervezettel is egyeztetni fogunk az új fejlesztéspolitikai stratégia kialakítása során" - nyilatkozta a Piac és Profitnak adott interjújában dr. Halm Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese.

A hazai nagyvállalkozók, az építőipar s az agrárium számára nem annyira a pénzeszsákot jelenti a Nemzeti Fejlesztési Terv immáron készülő második "csomagja", mint inkább olyan hosszú távú szakmai fejlesztési elképzelések "beprogramozását", amilyenek nélkül a magyar gazdaság jövője egyszerűen elképzelhetetlen. Már el is kezdtek lobbizni az érdek-képviseleti körükbe tartozó tagvállalataik jövőjének biztosítása érdekében.

Pár évvel ezelőtt Vityi Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója nyilatkozott arról, hogy az alkalmazások világában forradalom zajlik, s ez hihetetlen távlatokat nyit meg a számítógépek és platformok egymás közti kommunikációjában, összekapcsolódásában. Az adatok bármilyen szintű integrációjából, összegződéséből eredő következmények az egyes ember életében is beláthatatlan változásokat hoznak. Az információs technológiák rohamos fejlődése egyre gyorsabb társadalmi formaváltásokat is okoz. Mi történik az üzlet világában? - kérdeztük a világ legnagyobb szoftvergyártó cége hazai leányvállalatának első számú vezetőjét.

A digitális világ a jelen kihívása, hangzott el 2005. január 14-én a Millenáris Parkban megrendezett eMagyarország Szakmai Nap 2005 című rendezvényen. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium meghívására számos nemzetközileg elismert tudós, közéleti személyiség tartott itt előadást a tudás és az informatikai kihívások kapcsolatáról. Gondolataik egy ponton sűrűsödtek: az információ és tudás megszerzésében a modern informatika pótolhatatlan, ám mit sem ér erkölcs, önépítkezés, azaz emberi kreativitás és motiváció nélkül.

A Pannon GSM nyerte el a 3G tenderre kiírt pályázat legértékesebb licencét. Kőnig Róbert, a Pannon GSM Távközlési Rt. vezérigazgató-helyettese szerint az üzleti szektor számára nagyon nagy előnyöket tartalmaz az UMTS-hálózat használata.

Jelenleg alig van olyan uniós ország, ahol valóban kihasználnák az elektronikus aláíráshoz szükséges technológiát. Ez alól nem kivétel Magyarország sem. Az Európai Bizottság március közepén kiadott jelentése szerint ez gátolja az áruk és szolgáltatások kereskedelmének szabad kibontakozását, ami pedig az unió gazdasági céljai között kitüntetett helyen szerepel.

Nem pusztán az oktatási feladat elvégzését tekinti hivatásának a SZÁMALK Zrt., hanem azt is, hogy a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon egyaránt elismert szakképzést nyújtsanak, hozzájáruljanak az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek megteremtéséhez, és nemcsak itthon, hanem az egész magyar nemzetre kiterjedően. Ennek érdekében megteremtették a távoktatás módszerével a kortól, helytől és időbeosztástól független tudásátadást, az esélyegyenlőség biztosításával.

Új kezdeményezést indított el Lisszabonban 2000. március 24-én az Európai Unió a nem sokkal korábban elfogadott lisszaboni stratégia részeként annak jegyében, hogy az unió a világ legversenyképesebb tudásalapú társadalmává és gazdaságává váljék. Az eEurope Akcióterv azóta többször módosult, újabb prioritások jelentek meg, ám ma már egyértelműen látszik: a 2010-re kitűzött lisszaboni célok nem fognak teljesülni. Vajon milyen szerepe van mindebben az eEurope-nak, illetve összességében az unió információstársadalom-stratégiájának?

A modern kormányzat számára az infokommunikációs technológia stratégiai vagyonnak tekinthető, fejlesztése a politika hatékony eszközrendszere lehet a nemzeti versenyképesség javításában. A magyar kormány éppen ezért öt év alatt 235 milliárd forintot szán informatikai és információs társadalmi célú fejlesztésekre.

Világszerte tartó diadalmenete ellenére az internetes vásárlást nehezen fogadják el a magyar fogyasztók. Az alacsony internetpenetráció és az ismeretlen rendszerrel szembeni fenntartások mellett ennek legfőbb oka a fogyasztói bizalom hiánya. A folyamatosan fejlődő szabályrendszer és garanciák mellett a vásárló maga is sokat tehet, hogy a virtuális kosárba kerülő dolgokat valóban kézhez kapja.

Külföldön, üzleti út vagy nyaralás alkalmával, ha nem a megfelelő mobilhálózati - úgynevezett roaming - partnert választja a gyakorlatlan mobilos, háromszor annyit is fizethet percenként, mint megfelelő körültekintéssel egyébként azt tehetné. Hogy olvasóink még véletlenül se járjanak így, húsz országban megnéztük a mobiloslehetőségeket.

Június 15-én a Pannon GSM elindította 3G-s tesztszolgáltatását, melynek keretén belül Budapest forgalmasabb területein minden előfizető használhatja a legújabb, harmadik generációs mobiltechnológiát. Videotelefonálás, mobil internet és munkavégzés akár a vízparton. Ez már a jelen.

Napjainkban nemcsak az Európai Unió elektronikus kormányzati politikájában zajlik paradigmatikus változás. Magyarországon is - bár a 2003 decemberében elfogadott, az ország fejlődési irányát kijelölő Magyar Információs Társadalom Stratégia céljainak megfogalmazását nagy tettek nem követték - gyökeres fordulatnak nézünk elébe az e-kormányzat terén. Szükség is van rá: jelenleg a világ országai között e téren nem vagyunk az első száz között.

Ez év szeptembere óta a társaságok elektronikus úton is intézhetik cégügyeiket. A november elsejétől hatályos közigazgatási eljárási törvény alapján azonban többek között az adó bevallásához, a személyi igazolvány, az útlevél kiváltásához, a lakcímváltozás bejelentéséhez sem kell már a személyes jelenlét. Ám az elektronikus kommunikáció önmagában nem biztonságos, így szükség van az elektronikus aláírásra.

A 2002-2006-os időszakra szóló e-kormányzati stratégia időszaka lassan a végéhez közeledik. Az eredményekről és kihívásokról Baja Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az Elektronikuskormányzat-központ vezetőjét kérdeztük.

A világháló felfedezésének lehetőségét kínálná mindenkinek az Informatikai és Hírközlési Minisztérium eMagyarország programja, ahogyan indításakor a tárca vezetője fogalmazott: a cél mind többeket bekapcsolni a "21. század közkútjába". A 2003 végén indult program nem kevesebbet tűzött maga elé, mint hogy Magyarország valamennyi településén legyen közösségi szélessávú internet.

Miként befolyásolja az e-közigazgatás fejlesztése a gazdasági versenyképességet? Mit vár a társadalom, az üzleti szféra a közigazgatástól? Milyen kihívásokkal, problémákkal szembesül a közigazgatás, ha meg akar felelni e várakozásoknak? Egyáltalán, megtérülnek-e az e-közigazgatási beruházások?

Az internet sok mindenre jó, de talán az átlagember számára az a legnagyobb hozama, hogy az ügyes-bajos hivatali ügyintézést kényelmes, otthoni programmá változtatja az e-kormányzat intézményrendszere. Az unió soros brit elnöksége féléves programjának egyik lényeges pontja az e-ügyintézés elősegítése. Jóllehet a régi tagállamok egyáltalán nem állnak rosszul e téren, a korábbi lendületes fejlődés visszaesett.

Kisbérnek van esélye arra, hogy "Macondóból", ahol évszázadokig nem történik semmi, csak ismétli magát az élet, e-kisváros legyen. A fejlődés tempóját csak az lassítja, hogy a változás meglévő munkahelyeket veszélyeztet.

Bár a törvényi szabályozás szeptember eleje óta hatályos, a technikai háttér is évek óta adott, s a cégek költséget és időt takaríthatnak meg, az elmúlt két hónapban senki sem élt az elektronikus cégeljárás lehetőségeivel.

Bár eddig többé-kevésbé zökkenőmentes volt a Nemzeti Fejlesztési Hivatalhoz érkező pályázatok elbírálása, a pénzek folyósítása és kifizetése, a jövőben várhatóan sokszorosára nő a projektek száma és ezzel párhuzamosan a hivatalra háruló adminisztratív munka. Dr. Heil Péter elnökhelyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy milyen elektronikus fejlesztések zajlanak annak érdekében, hogy a jövőben minél gyorsabban és hatékonyabban használhassuk fel az uniós forrásokat.

Foglalkoztatottsági, termelési és fogyasztási szerkezetét tekintve Magyarország az ezredforduló óta információs társadalomnak tekinthető, ám minden összehasonlító vizsgálat szerint éppen leszakad az Európai Unió alsóházán belül, folyamatos a térvesztése még az új tagállamokkal szemben is. Az alapmutatókban - internet- és számítógép-használat, elektronikus szolgáltatások igénybevétele, információs írástudás, élethosszig tartó tanulás, idegennyelv-tudás, a kutatás-fejlesztés aránya és teljesítménye - rendre a sereghajtók között szerepelünk, az ország periferizálódik az információstársadalom-térképen.

Az előző ciklusban viszonylag jelentős mennyiségű uniós forrás érkezett Magyarországra, mégsem idézett elő éles változásokat, nem alakított át intenzíven társadalmi folyamatokat. Most a kormányzat az új irányítási struktúra bevezetésével szeretné elérni, hogy a megvalósuló fejlesztések tényleg új pályára állítsák a hazai gazdaságot. Dr. Baja Ferencet, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület államreformprogramért felelős tagját az új intézményrendszerről és a közszolgáltatások területén tervezett fejlesztésekről kérdeztük.

A fejlett információs, illetve tudásalapú társadalom kiépítése érdekében immár ötödik alkalommal rendezte meg 2006. november 9-10-én a Piac és Profit az "E-Magyarország, e-kormányzat" című konferenciát.

Magyarországon sokáig csak egy szűk kört érintette a dokumentumok elektronikus hitelesítése: nagyvállalatok és kormányzati szervek használták, mert könnyen ellenőrizhető és költségtakarékos. 2008 júniusától azonban törvény teszi kötelezővé a cégbírósági ügyintézés elektronikus formáját, így idén közjegyzők és ügyvédek százai tértek át az új eljárásra. Ha majd az e-szignót használók ügyfelei is úgy érzik, hogy nem érdemes kimaradniuk mindebből, az talán kritikus tömeget jelenthet. Egyelőre azonban a lakosság elektronikus aláírás iránti vonzalma nem nő.

ÉVES JELENTÉS 2007 Készítette a BME-UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja a BellResearch szakmai partnersége mellett: Molnár Szilárd kutatásvezető, Borovitz Tamás, Csótó Mihály, Nyáry Mihály, Rab Árpád, Székely Levente

Korszerű közigazgatás a területfejlesztés jegyében, az e-kormányzat és problémái, e-Magyarország, vagyis a hazai fejlett információs gazdaság és társadalom megteremtése, az ehhez szükséges és rendelkezésre álló fejlesztési források és az e téren kialakult uniós gyakorlat - mindez témája volt az E-Magyarország, e-kormányzat 2007 című konferenciának, amelyet november 15-16-án, ezúttal is Siófokon, immár hatodik alkalommal rendezett meg a Piac és Profit. A rendezvényen - amelyet viták, fórumok, dialógusok színesítettek - ismét találkozhattak egymással és ütköztethették véleményüket a kormányzat és az üzleti szféra képviselői, önkormányzati, térségi szakemberek, szakmai szövetségek és kamarák az együttműködés erősítése, a közös cél, a közös jövő érdekében.

A közszolgáltatók, az állam vagy a vállalatok között nagyon kevés olyan interakció létezik, amely elektronikus úton ne lenne megvalósítható. A skandináv országokban például a közszolgáltatások közel nyolcvan százaléka elektronikusan zajlik, míg Magyarországon körülbelül húsz ügyet intézhetünk ily módon. Ez a szám azonban önmagában még nem sokat mond, hiszen az e-kormányzati fejlesztéseknek számos hozadéka lehet az állampolgárok és a vállalkozások számára akkor is, ha a szolgáltatások kifelé továbbra is a hagyományos módon jelennek meg.

A hazai e-kormányzat fejlődése nem a rendelkezésre álló technológián múlik, hiszen a magyarországi megoldásszállítók közül többnek is vanbak jelentős nemzetközi tapasztalatai e-téren. Az állam és az állampolgárok életét is kényelmesebbé és olcsóbbá tevő elektronikus szolgáltatások lehetőségének teljes körű kiaknázásától azonban még messze vagyunk. Az okokról Sőrés Tamást, a Microsoft közigazgatás üzletágfelelősét kérdeztük.

Új rovatot indítunk útjára, mely a divatos Corporate Social Responsibility, rövidítve: CSR, magyar szóhasználatban társadalmi felelősségvállalás címet viseli. Rovatunk és rovattámogatónk célja, hogy a már elterjedt fogalom mögött levő valódi tartalmat minél többen ismerjék meg. Szeretnénk, ha Magyarországon minél több cég, legyen az kicsi vagy nagy méretű, szívből, elkötelezettségből, belülről fakadó késztetésből vállalná fel a felelősséget szűkebb és tágabb környezetének a jólléte iránt.

Hazánkban még mindig nem eléggé egyértelmű a gazdasági szereplők többsége számára, hogy gyakorlati tevékenységük milyen összefüggésben van a föld élhetőségének megtartásával. Sokat kell beszélnünk tehát arról, összehangolható-e és hogyan a fenntartható fejlődés elmélete a vállalatok gyakorlati működésével. Akkor is, ha ez már nem szabad, hogy kérdés legyen. A cselekvések időszakában vagyunk.

Az érintettek szempontjait figyelembe vevő üzletvezetési filozófia szerint a vállalatoknak nem kizárólagos célja a tulajdonosi haszonmaximálás. A természeti környezet, a fogyasztók, a munkavállalók és a helyi közösségek érdeke, érintettsége olyan mértékű a modern szervezetekkel kapcsolatban, amelynek megfelelni mára nem csak morális kötelezettség. Az alternatív kapitalistáknak nevezett cégek pár évtizede ennek a szemléletnek, a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának úttörőiként lettek sikeresek. Az elmúlt években ellentmondásos hírek érkeztek róluk.

A Holcim svájci központú, nemzetközi cég, a világ egyik vezető cementgyártója. Üzleti stratégiájának szerves része a társadalmi felelősségvállalás, így a gazdasági eredmények mellett, munkatársaira, közösségi kapcsolataira, alvállalkozóira, sőt még az otthonra vágyókra is nagy figyelmet fordít. Ez irányú munkájáról pedig számot ad az évente megjelenő Fenntarthatósági Jelentésében. A társadalmi felelősségvállalás alatt sokan sajnos még mindig a szponzorációt értik, a Holcimnál azonban ez a tevékenység jelenti a legkisebb részt.

A CSR a - közhiedelemmel ellentétben - arról szól, hogy mit tehet egy vállalkozás, és nem pedig arról, hogy mit kell tennie. Vagyis a CSR jelenleg semmilyen szinten nem szabályozott az Európai Unióban, és nem kötelező, "csupán" egy ajánlási rendszer. A CSR-ajánlások elfogadása azonban valamennyi vállalat számára hasznos lehet, de a kis- és középvállalkozások sok esetben még a nagyvállalatoknál ügyesebben, kreatívabban is képesek kihasználni a belőle származó piaci lehetőségeket, előnyöket.

Végre valami, amire nem kellett (nagyon) sokat várni, hogy a fejlett országokból meghonosodjon Magyarországon. 2006-ban már egyre több szervezet hívta fel a figyelmet rá, egyre több kisebb vállalkozás követi a nagyvállalatok és a multik példáját, hogy megmutassa, a maga működésén kívül is érez felelősséget környezete és a társadalom iránt. Cikkünkben csokorba szedtük az elmúlt néhány hónap hazai CSR-megnyilvánulásait.

Nyugat-Európában, különösen Angliában a vállalatok szinte versenybe kezdtek a társadalmi felelősségvállalás gyakorlásában és annak megjelenítésében. Etikus termékekkel, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével egészségre, környezetre figyeléssel versengenek egymással. A jövő marketingeszközévé válik az etikus üzleti magatartásmód?